---

Tartalom

Bevezető

I. FEJEZET. SZÜLEINKRŐL, GYEREKKORUNKRÓL SZÓLÓ KÖZÖS EMLÉKEINK
1. Szüleink életútja
2. A nagycsalád mindennapjai
3. Milyenek is voltak szüleink?
4. Szüleink rokoni és baráti kapcsolatai
5. A gyerekek taníttatása, zenetanulása
6. A család jelene
7. Függelék
  1. Emmuska néni péceli zongoratanárnő munkásságáról emlékezik Illés Kálmán és Varnus Xavér
  2. Vincze-nagypapa utolsó imája
  3. Orosz Ferenc református lelkész megemlékezése szüleinkről
  4. Ica néni versei
  5. Legkedvesebb református énekeink

II. FEJEZET. A MI GYERMEKKORI SZEMÉLYES EMLÉKEINK - A TIZENEGY TESTVÉR SORBAN
1. Gabika kiegészítő történetei
2. Zoltán meséli
3. Edit történetei, emlékei
4. Magdi történetei
5. Ági emlékei
6. Lola történetei
7. Márti emlékei
8. Emlékek Klárikáról
9. Barni meséli
10. Zsuzsi emlékei
11. Történetek Szabiról

III. FEJEZET. FELNŐTT ÉLETÜNKRŐL (HÉT FARAGÓ-TESTVÉR ÖNÉLETRAJZA)
1. Gabika önéletrajza: Életünk mozaikjai
2. Edit mesél magáról: Az első rebellis
3. Magdi mesél a fejlődéstörténetéről: Fordulópontok
4. Ági története magáról - magukról: Életem dióhéjban
5. Faragó Laura felnőttként. Szakolczay Lajos: A "boldog" szegénység szorításában címmel megjelent interjúja feleségével
6. Márti mesél magáról: A legszorosabb kötődés a család
7. Zsuzsi önéletrajza: Kibontakozás

IV. FEJEZET. NAGYBÁTYÁNK, VINCE LÁSZLÓ EMLÉKEI
1. Szüleiteknél - Rákosligeten
2. A Vincze-család gyökerei

V. FEJEZET. ERVIN BÁCSI LEVELEI ("PÓTPAPÁNK", KÁNTOR ERVIN REFORMÁTUS LELKÉSZ ÖNÉLETÍRÁSA)

---

Fülszöveg

Egy tizenegy gyermekes péceli nagycsalád és barátaik életén keresztül a 20. század történelmét "alulnézetben" ismerheti meg az olvasó.

A ma már nyugdíjaskorú "gyerekek" édesapjuk, Faragó Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából írták meg (negyedszázaddal ezelőtt - egyszerre - elvesztett) szüleik történetét és a maguk emlékeit, életük alakulását heten egészen máig elvezetve. A családi találkozókon ugyanis a ma 53 főből álló leszármazottak közül sokan mindegyre azt kérték tőlük: meséljetek! A "mesét" a testvérek közösen kezdték, majd kilencen egyenként folytatták, két ma már közülük eltávozott testvérük helyett is. Egyetlen még élő nagybátyjuk is hozzátette a maga emlékeit szüleikről és az ő szüleiről.

Ervin bácsi, az egykori péceli református lelkész pedig, aki a szülők barátja volt, és a gyerekek pótpapája mindmáig, négy éven keresztül, részletekben, e-mailen küldte meg hihetetlenül tanulságos önéletírását, a négy év mindennapjairól is tudósító folytatásos levelek formájában.

---