---

Tartalom

Előszó

I. RÉSZ
A Mn geokémiája a feketepala képződés és a diagenetikus folyamatok tükrében általános áttekintés
A Mn általános geokémiai sajátosságai, és viselkedése az üledékes környezetben
  Az üledékes, tengeri eredetű Mn dúsulás főbb típusai, képződési folyamatai
  A Mn4+ ion redukálódási lehetőségei üledékes környezetben
  A tengeri környezet és a diagenetikus folyamatok szerepe a Mn felhalmozódásában
Az anoxikus képződményekkel kapcsolatos Mn ércesedés modellje ("Bathtub ring" modell)
Irodalom.

II. RÉSZ
Az úrkúti karbonátos mangánérc képződési modellje
Az úrkúti mangánérc kutatási előzményei
A mangánércesedés földtani felépítése
Vizsgálati módszerek, minták
Az úrkúti karbonátos Mn érc reambulációs vizsgálatának eredményei
  Kémiai sajátosságok
  Ásványos összetétel
  Törmelékes- és autigén ásványszemcsék
  Mikrofossziliák
  Az úrkúti karbonátos Mn érc vitrinit reflexiós mérési eredményei
  Az úrkúti radioláriás agyagmárga (feketepala) szervesanyag-tartalmának néhány sajátossága (Corg meghatározás, Rock-Eval pirolízis és gázkromatográfiás vizsgálatok)
  Az úrkúti karbonátos Mn érc stabil C és O izotópos vizsgálati eredményei
    - C izotópos eredmények
    - O izotópos eredmények
    - Az izotópos eredmények értékelése a kémiai és ásványos összetétel, valamint a szöveti sajátosságok alapján
Az úrkúti karbonátos Mn érc képződésének ülepedési, diagenetikus feltételei, a Mn forrása
Az úrkúti Mn telep agyagásványos összetételének problematikája (glaukonit-szeladonit)
A tűzkő rétegek, lencsék, és foszforit gumók képződésének problematikája az úrkúti medencében
Az úrkúti karbonátos Mn érc a diagenetikus ércképződési modell tükrében - Összefoglalás

Irodalom
Mintajegyzék

---

Előszó

Magyarországon a különböző korú földtani képződményekben számos mangánindikációt és néhány jelentősebb mangánérctelepet ismerünk, amelyek legújabb vizsgálati eredményeit POLGÁRI (1991) foglalja össze. A földtani kutatás az elmúlt évtizedekben a gazdaságilag is jelentős bakonyi mangánérctelepekre (Úrkút, Eplény) irányult. Ezáltal a földtani és teleptani ismeretek nagy mértékben bővültek, viszont az ásvány-kőzettani és geokémiai vizsgálatok főleg csak az értékesebb oxidos mangánércekre korlátozódtak.

Részletesebb anyagvizsgálattal a karbonátos mangánérctelepekre vonatkozóan csak néhány szerzőnél (SZABÓNÉ-DRUBINA, NEMECZ) találkozunk. Ezek a vizsgálatok azonban még az 1950-es években készültek, és az akkori ismereteket és vizsgálati módszereket tükrözik. Az elmúlt évtizedben világviszonylatban előtérbe került a feketepala (black shale) kutatása, és ezen a témán belül is a feketepala szerepe egyes fémek felhalmozódásában. Ehhez a kutatási irányzathoz néhány hazai kutató, köztük e könyv szerzője is csatlakozott. A nemzetközi szinten elért új eredményeket és kidolgozott új vizsgálati módszereket a szerző jól adaptálta, és a hazai vonatkozásoknak megfelelően tovább is fejlesztette. POLGÁRI MÁRTA mangánércekre vonatkozó munkássága, ugyanakkor szervesen kapcsolódott a GRASSELLY GYULA akadémikus által szervezett és irányított átfogó mangánérc kutatási programhoz, amely folytatása volt az IGCP (Nemzetközi Geológiai Korrelációs Program) 111. és 226. számú projectjének.

A tanulmány első része a Mn geokémiai viselkedéséről, a Mn kutatás mai helyzetéről, a feketepala fácies és a Mn dúsulás kapcsolatáról, a diagenetikus folyamatok Mn-t érintő geokémiai vonatkozásairól és az üledékes környezetben létrejövő mangánérc képződési modellekről nyújt általános áttekintést.

Sajátos kutatási területet képvisel a Mn felhalmozódás és az anoxikus medencék, feketepala képződmények kapcsolata. Ennek keretében új Mn képződési modellek kidolgozására is sor került (FISCHER, 1981; FORCE-CANNON, 1988; FRAKES-BOLTON, 1984; OKITA, 1987; OKITA-SHANKS, 1988; OKITA et al., 1988; SCHERIDAN, 1983). E modellek a kutatás munkahipotézisének alapvetően fontos részét képezték.

A második részben a szerző az úrkúti karbonátos mangánérc reambulációs vizsgálatának eredményeit és az ezek alapján adaptált képződési modellt ismerteti. Az értékeléshez felhasználja az első részben ismertetett folyamatokat, kitérve a telep egyes sajátosságainak lehetséges magyarázataira. Az új megközelítés az úrkúti telep sajátosságaival kapcsolatos néhány eddig megoldatlan kérdésre ad választ.

A karbonátos mangánércesedés új modelljének kidolgozásához eddig nem alkalmazott stabil C és O izotópos, szerves-geokémiai vizsgálatokra és a kémiai (nyomelem)- ásványos összetétel pontosabb meghatározására került sor. A szerző továbbá részletesen vizsgálta a karbonátos Mn ércet magába záró jelentős szerves anyag és pirit tartalmú, rétegzett feketepala képződésének és a Mn dúsulásának összefüggéseit.

Az anyagvizsgálatok a MTA, Geokémiai Kutatólaboratóriumában, a József Attila Tudományegyetem Ásvány-Kőzettan-Geokémia Tanszékén, az Országos Kutató- és Fúró Vállalat Komlói Laboratóriumában, a NME Tanreaktorában, valamint nemzetközi tudományos együttműködés (IGCP Projectek) keretében az Amerikai Egyesült Államokban és Csehszlovákiában készültek.

Jelen tanulmány a szerző kandidátusi értekezésének átdolgozott és részben kiegészített változata. A felsőliász karbonátos mangánérctelepek vonatkozásában fontos hiánypótló munkának számít, és a közelmúltban megjelent Szedimentológia c. könyv III. kötetében a mangános üledékekre vonatkozó fejezetet a hazai karbonátos mangánérctelepek részletes vizsgálatával jól kiegészíti.

Dr. SZABÓ ZOLTÁN
főgeológus-főmérnök
Mangán Bányászati és Feldolgozó KFT.,
ÚRKÚT

---