Fodor Tamásné, Kleb Béla
Magyarország mérnökgeológiai áttekintése
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
BEVEZETÉS
TERMÉSZETI FÖLDRAJZI VISZONYOK
A FÖLDTANI FELÉPÍTÉS VÁZLATA
A FŐBB KŐZETTÍPUSOK, KÉPZŐDMÉNYEGYÜTTESEK MÉRNÖKGEOLÓGIAI JELLEMZÉSE
Szilárd kőzetek
Prekambriumi és ókori képződmények
Csillámpala, fillit, gneisz
Gránit és telérkőzetei
Mészkő, kristályos mészkő
Homokkő, konglomerátum, agyagpala
Triász, jura, kréta képződmények
Tömött mészkő, dolomit, márga
Agyagpala, kovapala, homokkő
Diabáz, gabbró
Eocén, oligocén képződmények
Főnummulinás mészkő
Kvarchomokkő
Miocén, pliocén képződmények
Andezit, dácit, riolit
Pliocén, pleisztocén képződmények
Bazalt
Édesvízi mészkő
Közepes szilárdságú kőzetek
Eocén, oligocén képződmények
Foraminiferás márga
Miocén, pliocén képződmények
Andezit- és riolittufa
Lajta- és durva mészkő
Bazalttufa
Kis szilárdságú kőzetek (laza üledékes kőzetek)
Eocén, oligocén képződmények
Agyag, agyagmárga
Miocén, pliocén képződmények
Agyagos kavics
Agyag, agyagmárga, homok
Pleisztocén, holocén képződmények
Mésziszap, édesvízi mészkő
Folyóvízi kavics, teraszkavics
Lejtőagyag, nyirok, barnaagyag
Folyóvízi homok
Lösz, lejtőlösz
Ártéri infúziós lösz
Futóhomok
Mocsári, tavi agyag, iszap
Ártéri homok, iszap, agyag
Tőzeg, tőzegsár, szerves iszap
Mesterséges feltöltés
A KÉPZŐDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE, ALAPOZÁSI TAPASZTALATOK
VÍZFÖLDTANI ADOTTSÁGOK
Felszíni vizek
Állóvizek
Folyóvizek
Források
Felszín alatti vizek
Talajvíz
Rétegvíz
Karsztvíz
Hasadékvíz
VÍZGAZDÁLKODÁS, VÍZVÉDELEM
AZ ÉPÍTMÉNYEK ÁLLÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ FÖLDTANI FOLYAMATOK
Földrengés-veszélyeztetettség
A földkéreg lassú szekuláris mozgása
Felszínmozgások
Felszínlepusztulás
AZ EMBERI TEVÉKENYSÉGGEL KIVÁLTOTT MÁSODLAGOS FOLYAMATOK
ÉPÍTŐ- ÉS ÉPÍTŐANYAG-IPARI ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK ÁTTEKINTÉSE
MÉRNÖKGEOLÓGIAI TÉRKÉPEK
Az Alföld és Kisalföld komplex földtani térképezése
Városok és a balatoni üdülőkörzet mérnökgeológiai térképezése
A területrendezési tervek földtani megalapozása
IRODALOM
Bevezetés
A nemzetközi földtani együttműködés keretében, a hetvenes évek közepén vetődött fel az ország egész területét bemutató, áttekintő mérnökgeológiai térkép szerkesztésének igénye. A térkép, a Kárpát-Balkán Földtani Asszociáció által kidolgozott egységes jelkulcs alapján, egymilliós méretarányban 1974-ben elkészült. Ezt követően a hazai földtani viszonyoknak megfelelő ábrázolással Magyarország 1:500 000 méretarányú mérnökgeológiai térképének szerkesztésével a Központi Földtani Hivatal a Magyar Állami Földtani Intézetet és a Budapesti Műszaki Egyetemet bízta meg. A két - különböző felfogásban és ábrázolásban szerkesztett - térkép és magyarázókötet 1976-ban készült el.
Az általános áttekintés biztosítása érdekében e térkép szerkesztésénél és magyarázó kötetének összeállításánál az alábbi szempontokat kívántuk érvényesíteni.
A térkép szerkesztése 1:500 000 méretarányú víz- és településrajzú térképi alapra történt, melyet a Honvéd Térképészeti Intézet bocsátott rendelkezésünkre. A szerkesztésnél célunk az volt, hogy a tematikus anyagot egyetlen változatra dolgozzuk fel úgy, hogy az az értelmezésnél ne legyen zavaró. A földtani képződmények ábrázolásánál abból a hazai adottságból indultunk ki, hogy a földtani képződmények felszíni elterjedésében meghatározó jelentőségűek a fiatal, laza üledékek.
...
A térképen a földtani képződményekből általában a felszínt borító, 2 m-nél vastagabb kifejlődéseket ábrázoltuk. (Ez alól kivétel az építésföldtanilag kedvezőtlen tulajdonságú tőzeg, szerves iszap, agyag, szikes iszap, agyag, lösz, mésziszap.) Részletesebb bontást csak a fiatal - holocén, pleisztocén - laza üledékeknél alkalmaztunk, mert elsősorban ezek képezik az építőmérnöki tevékenység közegét és a problémák is itt halmozódnak. Az idősebb képződményeket részben az egységesebb és általánosságban kedvezőbb kőzetfizikai tulajdonságok, részben az ábrázolás problémái miatt néhol összevontuk.
A jelmagyarázat hagyományos. A színkulccsal a kőzetek szilárdsági, alapozási és mélyépítési tulajdonságait jeleztük a nemzetközileg elterjedt ZERMOS-féle ábrázolással: kedvező (zöld), közepesen kedvező (sárga), kedvezőtlen (piros). A laza üledékes kőzeteknél, amelyeknek fizikai tulajdonsága a víztartalommal szorosan összefügg, külön színbontással adtuk meg a talajvíz alatti szilárdsági, határfeszültségi alapérték jellemzőjét; ez foltszerűen a térképi ábrázolásban természetesen nem szerepel.
Egyre súlyosabb problémát jelent a növekvő mennyiségű hulladék, szennyező anyag elhelyezése, ezért a jelkulcsban a kőzeteknél feltüntettük a felszíni szennyeződésérzékenységet is, amely foltszerűen ábrázolhatatlan. Az endogén folyamatok hatásai a műszaki megítélés szerinti megbízhatósággal e méretarányban nem ábrázolhatok. így a részletektől eltekintettünk, csupán néhány fontosabb törésvonalat, valamint a regionális szeizmicitásról tájékoztató, erősebb (>6º MSK-64) földrengési epicentrumokat tüntettük fel.
A jelenkori dinamikai folyamatokban nagy figyelmet érdemelnek a felszínmozgások. Mivel a több intézmény (Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapesti Műszaki Egyetem, MÁFI területi földtani szolgálatai, Dorogi Szénbányák tervező irodái) részvételével folyó országos kataszterezés befejeződött, megbízható áttekintés állt rendelkezésünkre és így a méretarány lehetősége szerint, a fontosabb mozgási területeket ábrázoltuk.
A földtani adottságok ábrázolásához a Magyar Állami Földtani Intézet által 1984-ben kiadott Magyarország 1:500 000 méretarányú földtani térképe képezte az alapot.
A vízrajzi-vízföldtani adottságok esetében elsősorban olyan jellemzők bemutatására törekedtünk, amelyek a mérnöki tevékenységet megszabják, illetve befolyásolják: a folyók szakaszjellege, az árvízi elöntések területe, az árvízvédelmi rendszer kiépültsége, a talajvíz várható maximális helyzete. Másrészt a területrendezési-fejlesztési koncepció kidolgozásánál figyelmet érdemlő adottságokra - mint az ásvány- és gyógyvíz, termálvíz előfordulás - hívtuk fel a figyelmet. Ehhez az Országos Vízügyi Hivatal, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont és a Magyar Állami Földtani Intézet adatait használtuk fel.
Az egyéb - tematikus - értékeléshez a gazdasági és tervezési körzetekre vonatkozó atlaszok jelentettek kiindulást, melyek számos ponton kiegészítésre szorultak. E témakörben hasznos áttekintést nyújtott az MTA Földrajztudományi Kutató Intézete által készített 1:500 000 ma. geomorfológiai térkép.
A hasznosítható anyagok közül az építőanyag-ipari ásványi nyersanyagok lelőhelyeinek, bányáinak, üzemeinek feltüntetését tartottuk fontosnak. Közülük a KGST-normatívák alapján a nagy készlettel rendelkezők kerültek bemutatásra.
A térkép magyarázó kötete rövid áttekintést nyújt az ország földtani felépítéséről, fejlődéstörténetéről, természeti földrajzi adottságairól, vízföldtani viszonyairól. Ezen áttekintéshez elsősorban a Magyar Állami Földtani Intézet által kiadott 1:200 000 ma. földtani térképsorozat igen részletes magyarázó kötetei szolgáltak alapul.
Részletesebb bemutatásra kerültek a fontosabb kőzetek kőzetfizikai jellemzői. Mivel valamennyi fő kőzettípusra nem készült országos áttekintő vizsgálat, óhatatlanul mutatkoznak bizonyos aránytalanságok. A szilárd kőzetekre vonatkozó kőzetfizikai adatsorok a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén, a Szilikátipari Központi Kutató Intézetben és a Magyar Állami Földtani Intézet Pécs-vasasi laboratóriumában készült vizsgálatokból származnak. A laza kőzetekre vonatkozó kőzetfizikai ("talajmechanikai") adatgyűjtés elsősorban a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, illetve az Országos Talajmechanikai és Hidrológiai Nyilvántartás, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszéke és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem adatbankjaira, végül a Magyar Állami Földtani Intézet Adattárára terjedt ki.
A kőzetfizikai jellemzés mellett rövid áttekintést adtunk a létesítményeket veszélyeztető folyamatokról is. Ezen belül részletesebben szólunk a magyarországi felszínmozgásokról és az emberi tevékenység által kiváltott, másodlagos folyamatokról, az antropogén hatásokról.
Az építőipari ásványi nyersanyagokról részletes elemzés készül, ezért velük csak érintőlegesen foglalkozunk.