Polónyi István
Emberi erőforrásaink 21. százada
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Bevezetés
1. Az emberi erőforrás
A humánerőforrás és fejlesztése
Elméletek
Egy kis hezitálás a túlképzésről
A humán erőforrás fejlettség mérése
Human Capital Index
Global Talent Competitiveness Index
Global Innovation Index
Human Development Index
Better Life index
Magyarország helyzete
Melléklet
Az emberi erőforrások fejlesztését meghatározó tényezők
2. Emberi erőforrások a 21. században
Demográfiai szcenáriók a fejlett országokban
Népesség-előreszámítások
Termékenység, mortalitás, migráció
Néhány szó a demográfiai elméletekről
A termékenység
A születéskor várható élettartam
Az elöregedés
Az elöregedés mutatói
Az elöregedés következményei
A foglalkoztatás
Az iskolázottság
Néhány nem trend szerinti lehetőség a demográfiai folyamatokban
Meddig élhetünk?
A házasság és a család
A magyar nők a 21. században
A Gender Gap Index
A nők oktatási részvétele és iskolázottsága
Foglalkoztatottság és keresetek
A házimunka
Az üvegplafon
A nők helyzete és lehetőségei
Melléklet
A romák
A roma népesség Európában és Magyarországon
A roma népesség iskolázottsági üvegplafonindexe
A közfoglalkoztatás
A roma foglalkoztatottság és a gazdasági fejlődés
A Roma Integrációs Index
Romák az iskolában és a társadalomban
Melléklet
A migráció
Bevándorlók Európában
A bevándorlás és az iszlám "áradat"
A hazai bevándorlás jövője
A migrációs politika
Melléklet
És akkor milyen is a magyar emberi erőforrások helyzete a 21. században?
3. Az oktatás ma és holnap
A jövő iskolája
Az IKT
A tanulók száma és az állami támogatás
Iskola szcenáriók
21. századi képességek
Az oktatásirányítás
A jelen és jövő iskolázottsági szerkezete
A beiskolázási arányok alakulása
A felsőoktatás horizontális képzési struktúrája
A PISA-eredmények országcsoportonként
A diplomás ellátottság
Diplomás ellátottsági mutatók 2011
A népesség vertikális iskolázottsági szerkezete
Az oktatási ráfordítások
Oktatáspolitikai következtetések
Melléklet
A ma és a holnap felsőoktatása
A felsőoktatási expanzió okai a 20. században
Közgazdasági megfontolások
Demográfia
Posztindusztrializálódás
Demokratizálódás
A szputnyiksokk
Szociológiai okok
Politikai magyarázatok
És mára mi változott?
Közgazdasági elméletek
Demográfiai folyamatok
Mobilitás
Kommercializáció és oktatáspolitika
A felsőoktatási áru diverzifikálása
A ráfordítások
Régi-új mozgatórugók
És itthon?
A kutatás, fejlesztés és a humánerőforrás fejlettsége
A kutatás és innováció közgazdasági megközelítésben
A tudomány rendszerének fejlődése és tudománypolitikai következményei
Innovációs teljesítmény és az iskolázottság
Hogyan lehet "minőségibb" a hazai tudomány és felsőoktatás?
A felsőoktatás és a tudomány átalakulása és a minősége
A Magyar Tudományos Akadémia és a tudomány minősége
Merre van a 21. századi út?
A jövő tudománya
Befejezésként
Irodalom
Előszó
Az elmúlt időszakban megszaporodtak azok a könyvek, írások és nyilatkozatok, amelyek a 21. századi fenyegetésekről és fenyegetettségekről szólnak, arról, hogy a Világ, és/vagy Európa és/vagy Magyarország demográfiai, be- vagy kivándorlási, klímaváltozási vagy gazdasági katasztrófa előtt áll. Viszonylag kevesebbet, de inkább pozitív várakozásokat olvashatunk az oktatásról.
Itt most mi is megpróbálunk egy jövőképet felvázolni elsősorban a humánerőforrásra, azaz az emberre koncentrálva.
A könyv három részből áll, az első az emberi erőforrások fejlesztésének közgazdasági elméleteit, majd a fejlettség mérésének néhány módszerét foglalja össze, bemutatva Magyarország helyzetét is röviden, aztán az emberi erőforrások fejlettségének és fejlődésének elemeit vizsgáljuk, a demográfiai folyamatoktól és a migrációtól, az etnikai kérdéseken és az iskolázottságon át a foglalkoztatásig. A harmadik rész pedig az emberi tényező fejlesztésében legmeghatározóbb faktort, az oktatást, illetve annak jelenét és jövőjét veszi szemügyre. A megértést számos táblázat és ábra igyekszik segíteni, s az egyes fejezeteket követő mellékletekben is talál az olvasó nagyobb táblázatokat, főleg azokat, amelyek a főszövegben zavaróak lettek volna hosszuk miatt.
A könyv szerzőjének nagyjából egy évtizednyi kutatásait adja közre, mondanivalóját reményei szerint közérthetően megfogalmazva.
Fontos hangsúlyozni egy dolgot a könyv szemléletével kapcsolatban. Nevezetesen azt, hogy írója évtizedek óta oktatás-gazdaságtannal foglalkozik, még ha annak kissé bölcsészesített változatával is (hiszen évtizedek óta pedagógusokat is tanít), ezért az egész munka ebből az aspektusból szemléli a világot. Ez a megközelítés szándékos, mert ugyan kissé leszűkíti a látóteret, mégis a szemlélet talán a kívülálló olvasó számára is érdekes lehet, mivel ez számos politikai, oktatáspolitikai cselekvésre magyarázatot adhat.
Bízunk benne, hogy a könyv megtalálja az olvasóközönségét, s nemcsak az oktatással foglalkozó egyetemi hallgatók és oktatók között, hanem szélesebb körben is.
A szerző
A "Társadalom és oktatás" sorozat megjelent kötetei:
Lukács Péter – Várhegyi György (1989):: Csak reformot ne… Edukáció, Budapest
Kozma Tamás (1990): Kié az iskola? Edukáció, Budapest
Mihály Ottó (1990): Iskola és pluralizmus. Educatio, Budapest
Nagy Mária (1990): Pedagógusok, bérek, érdekek. Edukáció, Budapest
Sáska Géza – Vidákovich Tibor (1990): Tanterv vagy vizsga? Educatio, Budapest
Péteri Gábor (1990): Mire, mennyit, hogyan? Educatio, Budapest
Lukács Péter (1991): Színvonal és szelekció. Educatio, Budapest
Saád József (1991): Regionális együttműködés a felsőoktatásban. Educatio, Budapest
Nagy Péter Tibor (1992): A magyar oktatás második államosítása. Educatio, Budapest
Setényi János (1992): Harc a középiskoláért: kísérletek az egységes középiskola megteremtésére az 1945 utáni Európában. Educatio, Budapest
Kozma Tamás – Lukács Péter (1992): Szabad legyen, vagy kötelező? Educatio, Budapest
Kozma Tamás (1992): Reformvitáink. Educatio, Bp.
Sáska Géza (1992): Ciklikusság és centralizáció. Educatio, Budapest
Halász Gábor (1993): Az oktatás jövője és az európai kihívás. Educatio, Budapest
Andor Mihály – Liskó Ilona (1994): Az utolsó igazgatóválasztás. Educatio, Budapest
Ladányi János (1994): Rétegeződés és szelekció a felsőoktatásban. Educatio, Budapest
Havas Gábor – Kemény István – Liskó Ilona (2001): Cigány gyerekek az általános iskolában. OI, Budapest
Hrubos Ildikó (2002): Az ismeretlen szakképzés. Az AIFSZ kutatásának tapasztalatai. OI–Új Mandátum, Budapest
Kelemen Elemér (2002): Hagyomány és korszerűség: oktatáspolitika a 19–20. századi Magyarországon. OI–Új Mandátum, Budapest
Nagy Péter Tibor (2002): Hajszálcsövek és nyomáscsoportok: oktatáspolitika a 19–20. századi Magyarországon. OI–Új Mandátum, Budapest
Kozma Tamás (2002): Határokon innen, határokon túl: regionális változások az oktatásügyben, 1990–2000. OI–Új Mandátum, Budapest
Hrubos Ildikó – Szentannai Ágota – Veroszta Zsuzsanna (2003 ): A „bolognai folyamat”: az európai felsőoktatási térség gondolatának megjelenése és a megvalósítás esélyei. OI–Új Mandátum, Budapest
Forray R. Katalin – Hegedűs T. András (2003): Cigányok, iskola, oktatáspolitika. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Hrubos Ildikó (2004): A gazdálkodó egyetem. Budapest Felsőokt. Kutint. –Új Mandátum, Budapest
Polónyi István (2004): A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21. századfordulón. Budapest Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Lukács Péter – Nagy Péter Tibor (2004): Oktatáspolitika: válogatás a hazai szakirodalomból. Budapest, Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Kozma Tamás (2005): Kisebbségi oktatás Közép Európában. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Lukács Péter (2005): A felsőoktatás tömegesedése. Felsőokt. Kutint., Budapest
Karády Viktor (2005): A francia egyetem Napóleontól Vichyig. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Kozma Tamás – Rébay Magdolna (2006): Felsőoktatási akkreditáció Közép-Európában. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Bajomi Iván (2006): Konfliktusok és konszenzusképzés az oktatásban. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Havas Gábor – Liskó Ilona (2006): Óvodától a szakmáig. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Sáska Géza (2007): Rendszerek és váltások. Budapest Felsőokt. Kutint. –Új Mandátum, Budapest
Sáska Géza (2007): Közműveltség és magántudás. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Nagy Péter Tibor (2010): Utak felfelé: oktatás és társadalmi mobilitás a 19–20. századi Magyarországon. Új Mandátum, Budapest
Mazsu János (2012): Tanulmányok a magyar értelmiség társadalomtörténetéhez, 1825–1914. Gondolat, Budapest
Polónyi István (2013): Az aranykor vége – bezárnak-e a papírgyárak? A hazai felsőoktatás rendszerváltás utáni 20 éve – oktatásgazdasági és oktatáspolitikai nézőpontból. Budapest, Gondolat
Nagy Péter Tibor – Veroszta Zsuzsa (2014): A felsőoktatás kutatása. Gondolat, Budapest
Biró Zsuzsanna Hanna (2014): Bölcsészdiploma és társadalom. Gondolat, Budapest
Polónyi István (2016): Emberi erőforrásaink 21. százada. Gondolat, Budapest
Mandel Kinga Magdolna (2016): Kihívások. Középpontban a székelyföldi oktatás kérdései. Gondolat, Budapest