Polónyi István
Oktatási mozaik a 2010-es évekről
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
I. TÖRTÉNELMI METSZET
Az általános iskola kialakulása
A népoktatás és az ipari forradalom
A 19. század magyar írástudatlansága és alapfokú oktatása
A 20. század első felének alapfokú oktatása
A világháború után, az általános iskola megszületése és a relatív fejlettség ára
Az általános iskola a rendszerváltásig és tovább
Túllépett-e az idő az általános iskolán?
A pedagógusképzés ciklikussága 1945 után
Az általános iskola és az általános iskolai pedagógusképzés létrehozása
A túlképzés és "kezelése" az 50-es években
A ciklikusság mérséklődése a 60-as években
A törvényszerű ciklikusság
Konklúzió
A gazdaságtudomány lassú változása
Az 50-es évektől a 80-as évekig
a) Az intézmények szovjetesítése
b) A közgazdasági gondolkodók
c) Néhány intézményvezető és további említésre érdemes közgazdász, valamint esemény a rendszerváltás előtt
A rendszerváltás körül - a reformközgazdászok
A rendszerváltás után
Generációk
Az oktatáspolitika műveltségképe
A műveltségkép társadalmi, gazdasági háttere
Az oktatásirányítás változása
Műveltségkép alakulása
A hazai felsőoktatás-politika műveltségképének változása a dokumentumok tükrében
a) A felsőoktatási törvények műveltségképe
b) A felsőoktatási stratégiai anyag műveltségképe
Értelmiségtől a szakemberig
A magyar oktatás elmúlt emberöltője
A közoktatás helyzete
a) A történelmi örökség
b) A rendszerváltás utáni reformok hatásai
c) A 2010-es oktatáspolitikai váltás következményei a közoktatásban
d) A közoktatással kapcsolatos fejlesztési utak és viták
A felsőoktatás helyzete
a) A történelmi örökség
b) A rendszerváltás után: tömegesedés és a tudománypolitika megmerevedése
c) Oktatáspolitikai irányváltások hatásai
d) A felsőoktatással kapcsolatos fejlesztési kérdések és viták
Van-e kiút?
II. AZ ISKOLA VILÁGA
Informatika az iskolában - és a pedagógusok
Az IKT-üzlet
Valóban hatékonyabb-e?
Mire való az IKT az oktatásban?
A pedagógusok
Kell-e vagy nem?
Elvetélt kísérletek - a pedagógusbérek
A munkabér
A hazai pedagógusbérek történelmi távlatokban
El lehet-e mozdulni a bérekben?
A kormányzati szándék megingása és következményei
III. OKTATÁSPOLITIKAI IN FLAGRANTI
A felsőoktatás-politika átalakulásai a rendszerváltástól napjainkig
A felsőoktatási törvények
1993. évi LXXX. törvény
2005. évi CXXXIX. törvény
2011. évi CCIV. törvény
A felsőoktatási törvénymódosítások tanulságai
A felsőoktatási szakpolitika professzionalizálódása
Az egyetemi autonómia jövője
Az oktatás gazdasági jellemzői a 2010-es években
I. A közoktatás
Az ellátotti létszám
A fenntartói szerkezetváltás
Arányváltozások a középiskolák között
Pedagógusok és alkalmazottak
A támogatás alakulása
A felekezeti fenntartású oktatás
A pedagógusilletmény-rendszer
II. A felsőoktatás
A felsőoktatás kondíciói
A GDP-hez mért kondíciók
Strukturális változás az állami támogatásban
A finanszírozási módszer átalakulásai
Nemzetközi kitekintés
Tudományos publikációs teljesítmény
Oktatók és bérek
Lejtő vagy libikóka
IV. KOMPARATÍV KITEKINTÉS
Publish or perish magyar módra
A nemzetközi összehasonlítás módszereiről
A magyar tudományos teljesítmény nemzetközi összehasonlításban
A társadalom és bölcsésztudományok helyzete nemzetközi összehasonlításban
Az angol nyelvű országok előnye
A neveléstudomány helyzete nemzetközi összehasonlításban
A magyar közlemények nemzetközi idézettsége
Országon belüli összehasonlítások
Néhány tanulság
A felsőoktatási képzés struktúrája - különbségek országcsoportonként
Kapitalizmusmodellek
A népesség vertikális iskolázottsági szerkezete
A felsőfokú végzettségű népesség szakmacsoportok szerinti megoszlása
A hallgatólétszám eloszlása szakcsoportok szerint kapitalizmusmodellenként
A felsőoktatás autonómiájának hatása
A felsőoktatás-irányítás és a felsőoktatási intézmények felelőssége
Egy rövid következtetés
A felsőoktatás gazdasági értékei
Az oktatás egyéni haszna
A hazai felsőoktatás egyéni hasznai
Az oktatás társadalmi haszna
A hazai felsőoktatás társadalmi hasznai
Iskolázottság és munkaerő-piaci sikeresség
Iskolázottság és várható élettartam
Iskolázottság és kriminalitás
A felsőoktatás közösségi költségeinek megtérülése
Pozitív kép némileg árnyalva
Régi, új felsőoktatási expanzió
Az expanzió okai
Közgazdasági megfontolások
Demográfia
Posztindusztrializálódás
Demokratizálódás
A szputnyiksokk
Szociológiai okok
Politikai magyarázatok
És mára mi változott?
Közgazdasági elméletek
Demográfiai folyamatok
Mobilitás
Kommercializáció és oktatáspolitika
A felsőoktatási áru diverzifikálása
A ráfordítások
Régi-új mozgatórugók
A történelem kerekét nem lehet visszaforgatni
Melléklet
A hazai emberi erőforrásaink ma és holnap
Bevezetés
Az ország helyzete az emberi erőforrás fejlettségének néhány összehasonlító indexe
Human Capital Index
Human Development Index
Legatum Prosperity Index
Az indexek tanúsága
A hazai emberi erőforrások jövőbeli helyzetének előrebecslése
Termékenység és népesség
Az elöregedés és következményei
Az iskolázottság
Foglalkoztatottság
Emberi erőforrásaink fejlődése egyre jobban lemarad
ESSZÉK
Háború
Mária országa
Verik a tanárokat
Fogpiszkáló lesz, ha...
Láncra vertek
Büféprofesszorok
Szotyola és áfium
Összegzés helyett három bekezdés
Irodalom
Bevezetés
A tudományos közlemények területén egyre inkább a tudományos folyóiratokban közreadott publikációk nyernek teret és elismerést. Ennek elsősorban a mára divatos nevükön STEM-területek - Science, Technology, Engineering and Mathematics vagy magyarul MTMI tudományterületek - új eredményeinek gyors közreadása, a kutatók és a tudományos teljesítmények értékelésében a publikációk számának és hatásosságának (impact faktor), a befogadó folyóirat rangjának, a citációk számának előtérbe kerülése az oka. Ezeken a területeken a könyv lényegében a tankönyvek vagy népszerű tudományos művek világába szorul vissza.
Ugyanakkor a bölcsészeti és társadalomtudományi területeken - mint arra Csaba László szerzőtársaival rámutat - a cikkek igen nagy hátránya az, hogy "már csak terjedelmi korlátaik miatt is eleve gátolják a bonyolultabb összefüggéseknek, a jelenségek és folyamatok ellentmondásos jellegének, valamint azok sokféle és ellentétes hatásának a bemutatását, illetve kifejtését, vagyis a holisztikus szemlélet érvényesülését" (Csaba et al. 2014). "Ebből is adódik - folytatják a szerzők -, hogy a társadalomtudományok számára az alapvető publikációs forma a könyv. (...) Az európai hagyományban nemcsak azért van elsőbbsége a könyvnek, mert ennek nagyobb a presztízse, hanem azért is, mert ez a kifejezési forma adja meg a kellő teret arra, hogy az érveket az ellenérvekkel szembesítsük, és hogy a gondolatmenetnek ellentmondó elemeket értelmezzük, és magyarázatukat az összképbe helyezhessük" (Csaba et al. 2014).
Ez a könyv megpróbálja összekapcsolni a folyóirat-publikációk és a szakkönyvek hagyományait, oly módon, hogy szerzője elmúlt években írt folyóiratokban és más helyeken megjelent rövidebb tanulmányainak egy részét adja közre aktualizálva, helyenként átszerkesztve, és ami könyvvé formálja: valamiféle logikai, tematikai sorrendbe szedve, amelynek eredményeként - reményeink szerint - az írások által adott mozaikok valamilyen tematikus képet adnak a 2010-es évek hazai oktatásáról, tudományáról és oktatáspolitikájáról.
A könyv öt részből áll.
Az első: a "Történelmi metszet" címet viseli, s oktatási és tudományos rendszerünk néhány elemének történelmi átalakulásáról szól, persze írója elkötelezettségéből adódóan elsősorban oktatásgazdasági és oktatáspolitikai aspektusból tekintve tárgyára, a hazai oktatási és tudományos szférára. Az általános iskola, a pedagógusképzés és a gazdaságtudomány második világháború utáni hazai formálódását mutatja be egy-egy rész, majd a felsőoktatás rendszerváltás utáni műveltségképét egy nagyobb történelmi perspektívába helyezve villantja fel. Végül a fejezet azzal zárul, hogy a hazai oktatás rendszerváltást követő oktatáspolitikai hullámvasútját elemzi, rámutatva, hogy mind a közoktatás, mind a felsőoktatás lecsúszásának az az oka, hogy a politikai osztály nem képes konszenzusos szakpolitikát alkotni, helyette versengve rombolja le elődei eredményeit.
A második rész, "Az iskola világa", az oktatási rendszer meghatározó szereplőjével a pedagógussal foglalkozik két részben. Az első egy szkeptikus rápillantás az informatika iskolai szerepére és a pedagógusokkal való viszonyára, az utóbbi pedig egy reményvesztett elemzés a 2010-es évek pedagóguspolitikájáról. Az előző azt hangsúlyozza, hogy az informatika egy felkapott és üzletileg erőteljesen forszírozott eszköz. De az informatika által nyújtott információbőség nem azonos a tanulással, s így az nem szorítja ki a pedagógust, s nem teszi feleslegessé módszertani kultúráját és nevelési törekvéseit. A következő rész is arra világít rá, hogy az oktatás kulcsszereplője a pedagógus, akinek bérezése nem egyszerűen motivációs eszköz, hanem hosszú távon a szelekciót és a presztízst meghatározó tényező. Ugyanakkor a 2011-es pedagógusbér-rendezés a kormányzati viszakozások miatt lényegében kudarcot vallott, a bérszintnövekedés nem képes a pedagógusok presztízsén mozdítani. Így pedig oktatásunk, jobbik esetben, marad azon a szinten, ahol van.
A harmadik rész, az "Oktatáspolitikai in flagranti" két részfejezetének egyike a felsőoktatás-politika sajátos hazai fejlődési ívét vázolja fel és elemzi, a másik pedig a 2010-2018 közötti kormányciklusok oktatásfinanszírozási és oktatásgazdasági jellemzőit vizsgálja. Az első rész arra mutat rá, hogy a magyar felsőoktatás-politika a rendszerváltást követő negyed század alatt kapkodva végigrohant azon az úton, amit a fejlett világ felsőoktatása megfontoltan megtett több mint fél évszázad alatt. Ezen út alatt mindenhol növekedett az állami beleszólás, s az akadémiai vezetés mindenhol hátrább szorult, de nem szűkült ilyen mértékben az intézményi autonómia, mint nálunk. Az egyetemek alapvető attribútuma az akadémiai értékek érvényesülése. E nélkül nincs felsőoktatási minőség. A fejezet másik része igyekszik viszonylag részletes képet nyújtani a hazai köz- és felsőoktatás finanszírozásának és néhány gazdasági jellemzőjének 2010-es évekbeli alakulásáról. És itt is visszaköszön a stabilitás hiánya, egy libikóka trend.
A negyedik rész "A komparatív kitekintés" címmel a hazai oktatás és tudomány egyes jellemzőinek nemzetközi összehasonlító elemzését igyekszik adni. Először a tudományos publikációs teljesítményt vizsgálja nemzetközi összevetésben, majd különböző országcsoportok képzési és képzettségi struktúráját hasonlítja össze. Ezután a felsőoktatás gazdasági eredményességének, majd a felsőoktatási expanzió alakulásának vizsgálata következik, s a magyar emberi erőforrások jelenének és jövőjének internacionális analízise zárja a fejezetet.
Végül az ötödik rész, talán szokatlanul egy tanulmánykötettől, a 2010-es évek oktatás- és művelődéspolitikájával kapcsolatos esszéket ad közre, teret engedve a szerző némileg szubjektív nézőpontjának.
A mozaik tehát a 2010-2018 közötti kormányciklus oktatásáról, tudományáról és oktatáspolitikájáról ad nagyobbrészt tudományosan megalapozott képet, mostanság divatos szóval evidence-based elemzést, felvillantva annak mind történelmi, mind nemzetközi hátterét, kisebb részben, egy rövidke fejezet erejéig a szerző személyes véleményét is felvillantva.
A könyv mottójaként választott gondolat: "Azok a közpolitikák, amelyek bármilyen módon akadályozzák a tanulást (...), hosszú távon csökkentik a jólétet", jól érzékelteti a hazai oktatás és tudomány ezen éveinek várható súlyos következményét. Egy olyan évtizedről van szó, amelyet az oktatás visszafogása, a fejlett országok oktatáspolitikájától való elfordulás, a tudományos eredményesség hanyatlása, a tudománypolitika kudarca jellemez.
S ez jóvátehetetlen károkat, behozhatatlan visszaesést okoz az országnak.