---

Tartalom

ELŐSZÓ

I. ELMÉLETI BEVEZETÉS
1. A "ritkaelem" fogalma
2. Mikroelemek
3. A ritka- és mikroelemek gyakorisága a földkéreg fontosabb képződményeiben
4. A ritkaelemek eloszlására vonatkozó matematikai-statisztikai megfigyelések
5. Az elemek korrelációjának tanulmányozása

II. A RITKAELEMEK ÉS NYOMELEMEK DÚSULÁSÁNAK TÉNYEZŐI
1. Izomorf helyettesítés
2. Adszorpció
3. Ritkaelem-dúsulás szerves anyagokban
4. Kémiai reakciók okozta dúsulás
5. A dúsulás mechanikai tényezői

III. A RITKAELEM-DÚSULÁSOK FELISMERÉSÉNEK MÓDSZEREI
1. Területi ritkaelem-kutatás
2. Egyes ritkaelemek vagy ritkaelem-csoportok kutatása

IV. A RITKA- ÉS MIKROELEM-DÚSULÁSOK RÉSZLETES TÁRGYALÁSA
Általános megjegyzések
1. A savanyú magmás kőzetekben dúsuló ritka- és mikroelemek
  a) A gránitmagmatizmushoz kapcsolódó elemek
    Lítium
    Berillium
    Bór
    Fluor
    Rubídium
    Cézium
    Nióbium és tantál
    Cirkónium és hafnium
    Molibdén
    Rénium
    Ón
    Volfrám
    Ritkaföldfémek és szkandium
    Uránium és tórium
  b) Az utómagmás (főleg hidrotermális) ércesedéssel kapcsolatos ritkafém-dúsulások
    Réz
    Ezüst
    Arany
    Cink
    Kadmium
    Higany
    Gallium
    Indium
    Tallium
    Germánium
    Ólom
    Arzén
    Antimon
    Bizmut
    Szelén
    Tellur
2. A bázisos kőzetekben dúsuló ritkaelemek
    Vanádium
    Króm
    Nikkel
    Kobalt
    Platinafémek
3. Az üledékes fázisban dúsuló ritkaelemek
  Mechanikai tényezők hatására keletkezett ritkaelem-dúsulások
  A ritkaelem-dúsulások kémiai és kolloidkémiai tényezői
  a) Ritkaelem-dúsulás agyagos üledékekben
    Lítium
    Bór
    Vanádium
    Króm
    Kobalt
    Gallium
    Szelén
    Molibdén
  b) A bauxit és mangánérc ritkaelemei
  c) Karbonátos üledékek ritkaelem-dúsulásai
  d) Az evaporitok ritkaelemei
    Bór
    Lítium
    Rubidium
    Cézium
  e) Ritkaelem-dúsulás szerves eredetű üledékekben
  A kőszenekben dúsuló ritkaelemek
  A kőolajhamukban dúsuló ritkaelemek
  Ritkafém-dúsulások egyéb szerves eredetű képződményekben
  f) Üledékes képződmények ritkaelem-prospekciójának általános irányelvei

IDÉZETT ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM
Általános geokémiai irodalom
Az egyes ritkaelemekre vonatkozó irodalom
  Ezüst
  Arzén
  Arany
  Bór
  Berillium
  Bizmut
  Kadmium
  Kobalt
  Króm
  Cézium
  Réz
  Fluor
  Gallium
  Germánium
  Hafnium
  Higany
  Indium
  Lítium
  Molibdén
  Nióbium
  Nikkel
  Ólom
  Platinafémek
  Rubídium
  Rénium
  Ritka földfémek
  Antimon
  Szkandium
  Szelén
  Ón
  Tantál
  Tellur
  Tallium
  Urán, tórium
  Vanádium
  Volfrám
  Cink
  Cirkónium

---

Előszó

A területi geokémiai kutatások a Magyar Állami Földtani Intézetben 1965-ben egy ötéves bevezető programmal indultak meg. Ennek célkitűzése volt az ország minden fontosabb képződményének tájékoztató jellegű geokémiai megismerése, geokémiai provinciák, anomáliaterületek körülhatárolása és - végső célként - hasznosítható ritkaelem-dúsulások reményének felismerése.

A Granier-féle nevezéktant használva - mely szerint a geokémiai prospekciós munka két kutatási fázisára a szemléletes "stratégiai" és "taktikai" prospekció elnevezést lehet alkalmazni - azt mondhatjuk, hogy ebben az első kutatási időszakban mi a stratégiai fázist befejeztük és előkészítettük a taktikai fázist. A második kutatási fázis feladata a felismert indikációkat, a határozott elemdúsulási tendenciákat, az anomália-területeket részletesebben megismerni.

A munka megindulásakor az volt az alapelvünk, hogy tájékoztató jellegű kutatási eredményeinket csak akkor tudjuk kellő kritikával értékelni és a talált nyomelemdúsulások perspektíváit felmérni, ha azok okait, a dúsító tényezőt sikerül felismernünk. Összegeznünk kellett tehát már az induláskor azokat az ismereteket, amelyek a dúsító tényezők felismerését elősegítették és fel kellett kutatnunk az irodalomban található ritkaelem-dúsulások jellegzetes példáit analógiák felismerése céljából. Ezeket az előtanulmányokat összegezve 1967-ben egy kis kézikönyvben közre is adtuk ("A ritka elem dúsulások felismerésének alapelvei").

Most, a stratégiai kutatási fázis befejezésekor, korábbi ismereteinket három irányban egészítjük ki: 1. ismertetjük azokat a kutatási módszereket, amelyeket alkalmaztunk, illetve továbbfejlesztettünk, 2. kiegészítjük a világirodalomból gyűjtött adatokat az egyes elemek hazai dúsulására vonatkozó új ismereteinkkel, 3. korszerűsítjük az 1965-ig feldolgozott irodalmi összesítéseket a legújabb irodalom adatainak beépítésével.

Ha munkánk során csak ritkafém-prospekció lett volna az egyedüli cél, akkor a geokémiai prospekciós módszerek teljes fegyvertárát kellett volna alkalmaznunk azokon a kiválasztott területeken, ahol ritkaelem-indikációt már régebben ismertünk, vagy elméleti alapon remélhettünk. Mi ennél többet reméltünk elérni azáltal, hogy az ország földtani képződményeinek geokémiai jellemzését adva az alapismeretek olyan szintjét érjük el, ami a további kutatások általános alapjául szolgálhat. Munkánk kezdetén úgy gondoltuk, hogy csak a konvencionális "ritkaelemek" előfordulására összpontosítsuk figyelmünket. Később vizsgálatainkat az egyéb mikroelemekre és az ércképző elemekre is kiterjesztettük. Vizsgálati körünk kiszélesítését az indokolta, hogy a ritkafémek genetikájának tisztázásánál elméleti segítséget nyújt az elem- és ásványasszociációk teljes ismerete, továbbá az elemkorrelációk vizsgálata. A ritkafém-dúsulások gazdaságos értékesítésének lehetősége is módosulhat, ha ismerjük az egyéb elemek és a járulékos elemek jelenlevő mennyiségeit is.

A kezdetben ritkaelem-kutatásnak nevezett programot tehát egyre inkább általános területi geokémiai kutatássá alakítottuk, melynek végső célkitűzése természetesen nem változott, sőt ez a módosítás még teljesebben szolgálja azt.

---