---

Tartalom

VÖRÖS Ferenc: Fűzfa Balázs köszöntése
BALÁZS Géza: A mai magyar irodalom néhány stílusjellemzője
BARTÁK Balázs: 60 versláb
BOKÁNYI Péter: Minden egész (Ady a jelenkori irodalom horizontjából)
BÓKAY Antal: Egy Ottlik konferencia megnyitójából
CZETTER Ibolya: Akit meglátogat a múlt. Ferdinandy György: A francia asszony
EGEY Emese: Tapasztalatok a magyar mint idegen nyelv és a magyar kultúra tanításáról
FENYŐ D. György: "Hamar elrongyolódik." A legszomorúbb regényfejezet
FINTA Gábor: Képvisel-e a képviseleti lira
GRÁFIK Imre: A mestertanár köszöntése (A mesterség dicsérete - Kézművesország)
G. TÓTH Franciska: "Földöntúli vigasztalás..."
HAJBA Renáta: Regionális köznyelvi jelenségek Szombathelyen
HORVÁTH Zoltán: Hiperszöveg nevelés- és irodalomtudományi megközelítésből
IMRE László: Egy "tetszhalott" műfaj mint posztmodern szintézis (Térey János: Paulus)
KABDEBÓ Lóránt: Egy klasszikus életmű szöveguniverzumának beemelése a hazai kánonba (Szabó Lőrinc eddigi utóélete)
KELEMEN Mária: "Kis Balázs" és a Kalevala
KENYERES Zoltán: Mese
KOVÁCS László: Személynevek mint márkanevek. Márkanévként funkcionál-e egy irodalomtörténész neve?
KURCZ Ádám István: Rojtos Gallai István citerája. A művészek és a művészetek szerepe Gion Nándor prózájában
LÁNG Gusztáv: Az eltévedt lovas
LOVASS Tibor: Karneváli irodalmi séta Savaria mosolyával
MARKÓ Péter: Magyarok és szlovákok Vladimír Mináč szemében 50 év múltán
MEZŐSI Miklós: Születésnapi parainesis Fűzfa Balázsnak
MURÁNYI Péter: Fűzfa Balázs és a bibliográfia. Néhány gondolat egy Fűzfa Balázs-bibliográfiával kapcsolatban
N. TÓTH Anikó: Ars paedagogico-poetica. (minta)mondatok egy jubilánstól / -ról
NYILASY Balázs: Repedések a hit rendszerén. (Néhány gondolat a görög dráma klasszikusairól)
PAP Kinga: A teljesség léle(k)zetvétele. Eszmélet avagy az alázat himnusza az élet misztériumáról
PAPP Zoltán János: Egy újraolvasási kísérlet elméleti háttere
POMOGÁTS Béla: Az Erdélyi Helikon és az "erdélyi gondolat"
PUSZTAY János: n[(2x12)+50] = FB
ROZÁN Eszter: Születésnapi köszöntő, avagy hogyan lépjünk be Fűzfa Balázzsal a posztmodern birodalmába
ROZMÁN Kristóf: Egyedül, de nem árván
SÁGHY Miklós: A Moszkva téren áll az idő. (Török Ferenc Moszkva tér című filmjéről)
SCHILLER Erzsébet: Hamisított Arany Oroszországban
SCIACOVELLI, Antonio Donato: Spettatore del proprio destino: intervista postuma a Imre Kertész
SEBŐK Melinda: Élményközpontú irodalomoktatás Fűzfa Balázs tankönyveiben
SIPOS Balázs: A jövő házassága. Lakatos László regényéről
SIPOS Lajos: "Nem meggyőződés csinálja a háborút." Magyar költők és írók az I. világháború idején
STURM László: Egy hatvan éves vers. Tornai József: Csöndesen élnek
SZÉNÁSI Zoltán: A nemzeti irodalom fogalmának változatai Babits esszéiben - 1919-es pályafordulatainak tükrében
SZINETÁR Csaba: Fűzfák a folyóparton. Egy kicsit rendhagyó természetrajz a fűzfákról
Sz. TÓTH Gyula: Emlékező noteszlapok a katedra mellől
TÉGLÁS János: Babits: "Nem tudok rögtönözni..." Tanórák, interjúk, előadások
TÓTH Péter: Szólások, kitérő feleletek és falucsúfolók kárpátaljai nyelvjárásgyűjtéseimből
TVERDOTA György: Fejtő Ferenc József Attilával kapcsolatos írásai
VÖRÖS Ferenc: Fűzfa

---

Előszó

A könyv írásaival a 60. esztendejét betöltő Fűzfa Balázs kollégánkat szeretnénk köszönteni. Akit ma ünneplünk, az a magyar irodalomtudomány jeles képviselője: az irodalmi élet fáradhatatlan motorja, közoktatási tankönyvek szerzője, általános iskolai és középiskolai pedagógusok magyartanára, egyetemünk nemzetközileg elismert oktatója és kutatója. Mindezeken túl kiváló kolléga, akinek szakmája iránti határtalan lelkesedése, szervezőkészsége, meggyőzőereje, munkabírása legendának számít tanítványai és munkatársai körében.

Fűzfa Balázs 1958. november 13-án Győrött látta meg a napvilágot. Általános iskolai tanulmányait az Abdával szomszédos Kunszigeten végezte. Édesapja volt a felső tagozatos magyartanára és így a későbbi szakmai pályafutását sorsszerűen meghatározó mestere. Ezekben az években a kunszigeti kisdiákba életre szóló élményként ivódott bele az irodalom szeretete. Sokoldalúsága már ekkor is megmutatkozott. A humán tudományok mellett a reáliákban is otthonosan mozgott. Céltudatosan készült a nagybetűs életre. Ennek tanúbizonysága, hogy középiskolai tanulmányait - orvosi pályára készülvén - Kunsziget után a győri Révai Miklós Gimnázium kémia tagozatán folytatta. Az irodalom szeretete azonban az Abdáról Győrbe ingázó középiskolás diákban a korábbi terveket is képes volt fölülírni. Így esett meg, hogy 1978-ban felvételi jelentkezési papírját nem az orvosi egyetemre, hanem az ELTE Bölcsészettudományi Karára adta be. Mielőtt azonban a magyar-pedagógia szakon megkezdhette volna egyetemi tanulmányait, az akkor szokásos módi szerint tizenegy hónapos előfelvételis katonai szolgálatot teljesített. Az egyetemre bekerülve megismerkedett leendő házastársával, a magyar-történelem szakos Csuti Borbálával, aki kiváló szellemi társnak bizonyult: nemcsak az egyetemi évek alatt, hanem a későbbiekben is támogatta Balázs ambícióit.

Ünnepeltünk 1983-ban vehette át diplomáját. Pályakezdőként almamáterében, a Révai-gimnáziumban kapott katedrát. Két tanévet töltött Győrött. Közben a maradék hét hónapot is leszolgálta a katonaságnál. Az 1983-as esztendő őszi szemesztere tanársegédként már a Szombathelyi Tanárképző Főiskola Neveléstudományi Tanszékén találja. Rendszeres publikálásának kezdete saját önéletrajza szerint 1986-ra tehető. Ugyanettől az évtől az időközben a Berzsenyi Dániel nevét fölvevő tanárképző főiskola tanulmányi osztályának vezetését látja el. Közben főszerkesztői minőségben a főiskola Jelentkezünk című periodikájának gondozásában vesz részt. 1987-1989 között a Németh László Szakkollégiumot vezette, amelynek egyúttal alapító tagjaként tartják számon. 1988-1994 között főiskolai munkája mellett középiskolában is tanít, illetőleg színjátszó kört alapít. 1988-tól a főiskola Magyar Irodalom Tanszékének tanársegédje. Itt a XIX. század irodalomtörténeti főkollégiumainak előadója és szemináriumainak vezetője lett. Az említetteken túl más korszakokból is speciálkollégiumokat tart. 1991-től Szombathely Város Oktatási Bizottságában, továbbá a győri Pedagógiai Kutatásfejlesztési Központban, a Közoktatási Modernizációs Közalapítványnál és a Soros Alapítványnál oktatás- és kutatásszervezői munkát végez. 1993-ban addigi munkáját elismerve adjunktussá léptetik elő. Szakmai pályázati programokat irányít a Soros Alapítványnál, a Közoktatási Modernizációs Közalapítványnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál és a PHARE Szikra Programban. 1996-tól elvállalja a BÁR című társadalomtudományi, művészeti folyóirat főszerkesztői feladatait. 1997-1999-ig a Soros Alapítvány Modellintézményének, 2001-2002 között az Oktatási Minisztérium irodalomtankönyv-kutatásának a vezetője. 2001-től a Savaria University Press Alapítvány ügyvezető igazgatója és főszerkesztője. 2002-ben nevezik ki főiskolai docensnek. 2004-2006 között a Berzsenyi Dániel Főiskola Európa-tanulmányok Intézetében az egyetemi szintű képzésben óraadói feladatokkal bízzák meg. 2006-tól Nemzetközi Ottlik-kutatócsoportot alapít Kőszegen, amelybe több egyetem társtanszékeinek oktatói is bekapcsolódnak. Ugyanettől az évtől rendszeresen kap bírálói feladatot a PhD-programokban, doktori szigorlatokon kérdező tanár, továbbá több egyetemen is doktori témákat vezet (ME BTK, ELTE BTK, ELTE PPK, PPKE BTK, PE BTK). 2007-2010 között vendégtanár a Pannon Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájában. 2007-től útjára bocsátja, szervezi és irányítja A 12 legszebb magyar vers elnevezésű nemzetközi tudományos-szakmai nagyprojektet. 2013-ig tizenkét kötetben látnak napvilágot a konferenciasorozat egyes állomásain elhangzott előadások. 2008-tól a szombathelyi főiskola csatlakozik a soproni egyetemhez. Az NyME-en egyetemi docenssé nevezik ki. 2008-2011 Irodalom 12 11 10 09 cím alatt jelenik meg nagy sikerű középiskolai tankönyvsorozata. 2008-tól megalapítja és évente vezeti a Weöres Sándor Nyári Egyetemet és Olvasótábort Csöngén. A Weöres-kultusz eredményes ápolásáért Csönge község díszpolgári címet adományoz neki. 2009-től a Veszprémi Akadémiai Bizottság Irodalomtudományi Munkabizottságának alelnöki tisztét látja el. 2011-től koordinátorként aktív szerepet vállal a Németh László Szakkollégium újjáalakításában; az ELTE-vel és a Debreceni Egyetemmel együttműködve megalapítja és vezeti az Irodalomtanítás Innovációjának Országos Műhelyét. 2012-ben sikeresen habilitál. Dolgozatának témája: Arany János. 2013-tól a Savaria Németh László Tehetségpontot vezeti; egyik alapítója, szervezője és aktív előadója lesz a Genius Savariensis Szabadegyetemnek. 2014-től a Debreceni Egyetemmel együttműködve MTA-kutatócsoportot vezet. 2016-tól a Babits-kutatócsoport tagja lesz. Ugyanebben az évben fölveszik az MTA Köztestületének tagjai közé. A 2016-2017-es tanévben kutatóként a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének (iASK) ösztöndíjában részesül. 2018-tól oktatói munkája mellett az ELTE SEK Bölcsészettudományi Centruma vezetőjének tudományos tanácsadójaként tevékenykedik. 2018 szeptemberétől - főállását megtartva kijárós rendszerben - államközi szerződés keretében a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem magyarországi vendégoktatói teendőit is ellátja.

Kedves Balázs! Fentebb csupán címszavakban sikerült összefoglalni eddigi szakmai pályafutásod legfontosabb állomásait. Hiú vállalkozás lenne mindazt papírra vetni, ami értéket életutadon mostanáig felhalmoztál. Születésnapod alkalmából fogadd szeretettel a kötetben található írásokat, amelyekkel szűkebb és tágabb szakterületeden tevékenykedő pályatársaid szeretnének köszönteni! Velük együtt ünnepel most Téged sok-sok tanítványod, valamint hajdani és mostani munkatársad, családod és barátaid, a veled valaha kapcsolatba kerülő tisztelőid határon innen és túl. Kívánjuk, hogy tudásodat átadva még hosszú ideig gyarapíthasd az irodalomszerető tanárnemzedékek és laikusok táborát. Ehhez kívánunk jó egészséget, örömöt és boldogságot. Isten éltessen sokáig!

Szombathely, 2018 novemberében

A kötet szerkesztőinek nevében kollégád, Vörös Ferenc

---