Nagy Koppány [et al.]
A biztosítási szektor 10 éves jövőképe 7 pontban
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
BEVEZETÉS
1. SZÉLESKÖRŰ ÖNGONDOSKODÁS - TÖBB MEGTAKARÍTÁS NAGYOBB BIZTONSÁG
1.1. Rendszeres díjas életbiztosítási és ÖNYP szerződések - Még 1 millió rendszeres öngondoskodó
1.2. Öngondoskodási tartalékok - 10 év alatt duplázás
2. FELZÁRKÓZÓ PIACMÉRET - VISSZA A RÉGIÓ ÉLMEZŐNYÉBE
3. VERSENGŐ PIAC - ERŐSÖDŐ VERSENY
4. HATÉKONY ÉRTÉKESÍTÉS - MINDEN MÁSODIK ÉRTÉKESÍTÉS INNOVATÍV CSATORNÁBAN
5. MÉRETHATÉKONY INTÉZMÉNYEK - KÖLTSÉGHATÉKONYABBAN MŰKÖDŐ INTÉZMÉNYEK CSÖKKENŐ MARZSOK MELLETT
5.1. TKM limitek etikus életbiztosításokért - Tartósan kedvező költségű életbiztosítások
5.2. Nem-élet ági kombinált mutató - Fenntartható működést biztosító marzsok
5.3. Költséghányad - Olcsóbban működő biztosítók
6. TISZTESSÉGES ÉS VERSENYKÉPES JÖVEDELMEZŐSÉG - BIZALOM ÉS STABILITÁS HOSSZÚ TÁVON
7. TŐKEERŐS BIZTOSÍTÓK - BIZTONSÁGOS ÉS PRUDENS MŰKÖDÉS
ÖSSZEFOGLALÁS
Bevezetés
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosítási és pénztári szektort (öngondoskodási szektor) felügyelő egységében 2014 óta - a bankszektoréhoz hasonló - új szemléletű elemzői munka folyik, amelynek során a rendelkezésünkre álló információkat feldolgozzuk és az eredményeket igyekszünk közérthető módon bemutatni. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy a piaci szereplők számára is hasznos ismereteket nyújtó kiadványt szerkesztünk, és éves rendszerességgel publikáljuk azt (2015-ben és 2016-ban Bankszektoron kívüli pénzügyi piacok kockázati jelentése címmel, míg 2017-ben Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentés címmel jelent meg). A kiadvány kvantitatív szemléletű szektorális elemzéseket tartalmaz az öngondoskodási szektor egyes jellemzőiről és annak egészéről egyaránt.
Jelen tanulmányban ugyanakkor a biztosítási ágazattal kapcsolatban fogalmazunk meg szektorszintű stratégiai tervet és jövőbe tekintő gondolatokat. A kiadvány célja, hogy hosszú távra a szakmai közvélemény és a társadalom tagjai számára egyértelmű irányokat fogalmazzon meg a biztosítási szektor jövőjét illetően. Az eddigi intézményi szintű felügyeleti szempontok helyett a szektor egészét átfogó kvantitatív célértéket adunk egy-egy kiemelt mutató segítségével, amelyeket meghatározott módszertan alapján számoltunk. Az esetek egy részében hipotetikus feltételezésekkel élünk, amelyeket a kiadvány keretein belül főként szakértői tapasztalattal támasztunk alá. Az így megfogalmazott célszámok a korábbi (hazai és nemzetközi) tényadatokra támaszkodva jelentenek számszakilag megadott kivetítést. Célunk a biztosítási szektor általunk kiválasztott 7 fő eleméhez kapcsolódó kiemelt mutatókra 10 éves időtávra az ezekkel kapcsolatos számszerű jövőkép megfogalmazása.
A jövőképek egy része kívánalom, egy ideális cél, amely elérése általunk kedvezőnek tekinthető. A megfogalmazott célok másik része a jelenleg tapasztalható trendekből látható, illetve egyes esetekben trend feletti várakozásainkat tükrözi. Harmadrészt azonban néhány célérték optimális értéknek tekinthető, amelyet elvárásként fogalmazunk meg a piaccal szemben, amelynek eléréséért, illetve megtartásáért az MNB lépéseket fog tenni.
Nem végeztünk külön számításokat stresszhelyzetekre, gazdasági sokkokra, forradalmi változásokra (pl. digitalizáció), illetve a piaci szereplők viselkedésének érdemi módosulására (pl. döntő üzleti modell változásokra). Helyette - egyes esetekben - alternatív pályákkal szemléltetjük a lehetséges eltéréseket. Az egyes pályák csak az adott feltételek mellett teljesülnek, így azok bizonytalanságot hordoznak magukban. Ugyanakkor a későbbiekben alkalmasak lesznek arra, hogy igazodási pontot nyújtsanak - mennyire teljesültek, illetve mennyire tértek el a tényadatok az itt leírtaktól. További publikációk keretében fogjuk tájékoztatni a piaci szereplőket a célértékek teljesüléséről és a felmerülő eltérések okairól.
A mutatókon alapuló szektorszintű jövőkép kialakításánál a hazai szektorról rendelkezésre álló információink mellett figyelembe vettünk nemzetközi szervezetek által gyűjtött adatokat is. A célszámokat egyrészt nemzetközi trendek, másrészt historikus folyamatok is megalapozzák. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy elsősorban folyamatban lévő tendenciákat mutatunk be és kimaradnak az egyes jellemzők mélyebb, kvalitatív elemzése.
Jelen kiadványunk akár vitaindító anyag is lehet a szélesebb szakmai közvélemény számára, hasonlóan a 2014 tavaszán publikált Átalakulóban a magyar bankrendszer című tanulmányhoz, amely a bankszektor jövőjéről készült. Utóbbiban a szerzők a válság előtti időszak tanulságait gyűjtötték össze és az akkori helyzetből kiindulva adtak kritériumokat, amelyek szükségesek lehetnek egy jól működő gazdaságot támogatni képes bankrendszerhez.
Az általunk vizsgált biztosítási ágazat intézményei a kedvezményezettek, illetve a károsultak számára nyújtanak szolgáltatást az őket ért káresemények bekövetkezésekor (pl. haláleset, vagyoni kár). Tevékenységük a mindennapi életben felmerülő kockázatos események kezelésére szolgál és ily módon a makrogazdasági növekedést támogató szerepet tölt be.
Az 1. fejezetben az öngondoskodási termékek széleskörű elterjedését, és a hosszú távú öngondoskodáshoz elengedhetetlen tartalékok felépülését vizionáljuk. A 2. fejezetben a biztosítási szektor díjbevételének vélelmezett emelkedését számszerűsítjük több lehetséges növekedési pályát feltételezve. A 3. fejezetben a piacszerkezetet jól leíró piaci koncentráció további csökkenéséről adunk áttekintést. A 4. fejezetben az értékesítéshez szükséges csatornák összetételének jelenleg már látható és várhatóan folytatódó átrendeződését mutatjuk be a friss hazai adatokon keresztül. Az 5. fejezetben a biztosítási szektor költséghatékony és fenntartható működésének paramétereit számszerűsítjük a teljes költségmutató (TKM), a kombinált mutató és a költséghányad segítségével. A 6. fejezetben kitérünk a szektorban általunk vizionált jövedelmezőségi szintekre, amelyeket elsősorban a nemzetközi tapasztalatok alapján határoztunk meg. A 7. fejezetben a biztosítók tőkefeltöltöttségét vizsgáljuk, amely megmutatja mennyire tekinthető biztonságosnak az intézmények működése. Végül az utolsó fejezetben összefoglaljuk az egyes részekről alkotott jövőképünket és összegyűjtjük az ezekhez kapcsolódó mutatószámokat.