---

Tartalom

Bevezető. A romániai magyar oktatáspolitika aktuális kérdései
A nemzeti identitáspolitika intézményrendszere - az oktatás

A ROMÁNIAI MAGYAR KÖZOKTATÁS VÁLTOZÁSBAN
Oktatási előnyök vagy hátrányok? Két székelyföldi megye oktatási intézményi és beiskolázási helyzete
Előny a hátrány? Székelyföldi képességvizsga és érettségi eredmények az elmúlt években
Minőségkoncepciók az oktatásban
Modernizálódó tanfelügyelőségek? Tanfelügyelők és minőségkoncepcióik a romániai magyar oktatásban
Változó oktatási minőségfogalom az erdélyi magyar középiskolák igazgatóinak értelmezésében
Az iskola-előkészítők 2012-es reformja egy székelyföldi kisvárosban: okok, célok, következmények
Iskolázottsági egyenlőtlenségek Székelyföldön

A ROMÁNIAI MAGYAR FELSŐOKTATÁS-POLITIKA TENDENCIÁI
Konszenzusos felsőoktatás-politika esélye Romániában?
A konfliktusok kimenetei, a konszenzus fele történő elmozdulás apró jelei
A romániai felsőoktatás az 1994-es parlamenti viták tükrében
A román felsőoktatás-politika és az EU-csatlakozás
Az RMDSZ oktatáspolitikája 1990-2003 között
Oktatói és hallgatói támogatások a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen

Old and New Challenges of Hungarian-Language Education in Romania

---

Bevezetés

...

A kötet a nemzeti identitáspolitika intézményrendszerének Kárpát-medencei oktatási körképével indul. Összehasonlító elemzéssel mutatom be a közös Kárpát-medencei gondokat és problémákat, melyekkel a határon túli magyar oktatás küzd Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján az oktatás egyes szintjein. A tanulmány második felében helyzetelemzésen alapuló forgatókönyvek felvázolása következik, majd oktatáspolitikai javaslatok megfogalmazásával zárul.

Az ezt követő két fejezetben a romániai magyar oktatás közoktatási és felsőoktatási szintjein megjelenő problémák alaposabb körüljárása következik. A közoktatási változásokat vizsgáló rész nagymértékben az erdélyi tömbmagyarságra, a székelyföldi oktatásra irányul, imitt-amott kitekintve, például az oktatás minőségéről szóló részekben a szórványoktatás sajátos kérdéseire, mely kérdésekkel a tanulmánykötet záró, angol nyelvű elemzése foglalkozik legtöbbet. A közoktatási blokk első szociológiai tanulmánya székelyföldi megyék oktatási adottságainak elemzésével foglalkozik a nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján. Azt vizsgálja, hogy a köztudatban élő oktatási hátrány kimutatható-e az intézményi és beiskolázási adatokból, vagy csupán egy téves közvélemény. Közelebbről rátekint - a nemzetközi PISA, TIMSS és a nemzeti kompetenciavizsgálatok (képességvizsga, érettségi) eredményeinek elemzésén keresztül - arra a történetileg kialakult és a kisebbségi frusztráció és annak kompenzációja révén fennmaradt nézetre is, hogy a magyar diákoknak jobb az oktatási teljesítménye, mint a többségieknek. Ennek a kérdésnek a boncolgatása nyomán jutunk el a következő tanulmányhoz, az oktatás minőségének elemzéséhez, mellyel a fejezet három egymást követő tanulmánya foglalkozik. Az első a minőség fogalmának lehetséges értelmezési kereteit vizsgálja nemzetközi, országos és helyi szinten; a következő két minőséget vizsgáló elemzés pedig egy-egy szolgáltatói csoport, a tanfelügyelők és az iskolaigazgatók minőségről alkotott elképzelését elemzi, összehasonlítva a kliensek vagy a szolgáltatást "elszenvedők", szülők, diákok minőségi elvárásaival. A minőség kérdésének körüljárását követően fordul a figyelmünk egy, a méltányosságot célzó jelentős közoktatási strukturális változás elemzésére. Arra, hogyan készítették fel a romániai pedagógusokat az iskola-előkészítő osztályok strukturális reformjára. A közoktatási rész az esélyegyenlőséget középpontba állító esettanulmánnyal, egy hagyományos székelyföldi iskolaváros iskolázottsági egyenlőtlenségeit feltáró tanulmánnyal zárul. A közoktatási részben az óvodai és elemi iskolai kérdéseket az iskola-előkészítők reformjáról és a székelyföldi megyék oktatásáról szóló tanulmányok elemzik. Ennek a közoktatási résznek talán a legkevésbé hangsúlyos eleme a szakoktatás, mellyel részben az első, a székelyföldi helyzetképet bemutató tanulmány és a minőséget kutató tanulmányok foglalkoznak. A romániai magyar oktatáskutatási megközelítésekben általában érzékelhető valamiféle elitizmus, a szakoktatás kutatása kevésbé hangsúlyos, ami egyrészt annak tudható be, hogy az oktatáspolitikai csatározásoknak eddig sokkal inkább a kisebbségi felsőoktatási érdekérvényesítés volt az előterében és természetesen az ezt "kiszolgáló" elit középiskolák. A szakoktatás reformja, ahogyan a felsőoktatás szakmai megújulásának, gyakorlatközeliségének igénye is csak a közelmúltban került a helyi elitek és rajtuk keresztül az országos oktatáspolitikai "aktorok" oktatáspolitikai napirendi pontjai közé. A közeljövőben várhatóan a fent említett témakörök, ahogyan az óvodai és elemi oktatás is, hangsúlyosabbakká válnak majd.

A felsőoktatás-politikai tendenciákkal foglalkozó tanulmánycsoport első tanulmánya azt vizsgálja, hogy a romániai oktatáspolitikában milyen mértékben van lehetősége a többségnek és kisebbségeknek valamiféle konszenzusos oktatáspolitikai gondolkodást létrehozni és hosszú távon fenntartani. A második tanulmány egy oktatáspolitikai eseményekkel teli év, az 1994-es oktatási törvényalkotó év oktatáspolitikai vitáit tanulmányozza a román parlamenti jegyzőkönyvek diskurzusainak elemzése révén. A harmadik tanulmány arra próbál rávilágítani, hogy milyen változásokat hozott Románia európai uniós csatlakozása a romániai felsőoktatás-politikában, és azon belül is hogyan változott a többség és kisebbség oktatáspolitikája, milyen reményekkel és milyen realitásokkal kellett megküzdeniük a különböző politikát formáló "aktoroknak", csoportoknak. A felsőoktatás-politikai rész a romániai magyar kisebbség érdekképviseletét ellátó párt 13 éves történetét vizsgálja, azt, hogyan változott egy évtized alatt az RMDSZ felsőoktatás-politikai elképzelése a hazai és nemzetközi események, az oktatáspolitikai aktorok erőviszonyainak változása függvényében.

A tanulmánykötet egyaránt tartalmaz oktatáspolitikai és szociológiai megközelítésű tanulmányokat. Ez utóbbiak is eltérő szociológiai módszereken alapulnak, vannak benne kvantitatív elemzések, mint például a székelyföldi oktatási helyzetképet vagy az iskolázottsági egyenlőtlenségeket vizsgáló kutatások; és vannak kvalitatív módszereket alkalmazó, például a diskurzuselemzéses felsőoktatás-politikai tanulmányok vagy a főként interjúelemzésen alapuló oktatási minőségre vagy az előkészítők reformjára vonatkozóak.

Az utolsó összefoglaló, a romániai magyar oktatás régi és új kihívásairól szóló angol nyelvű írás arra törekszik, hogy minden a romániai magyar oktatással kapcsolatban felmerülő problémát számba vegyen, a csángók anyanyelvi oktatásának kérdéseitől kezdve, a magyar nyelvű tankönyvek minőségével befejezve.

---

A "Társadalom és oktatás" sorozat megjelent kötetei:

Lukács Péter – Várhegyi György (1989):: Csak reformot ne… Edukáció, Budapest
Kozma Tamás (1990): Kié az iskola? Edukáció, Budapest
Mihály Ottó (1990): Iskola és pluralizmus. Educatio, Budapest
Nagy Mária (1990): Pedagógusok, bérek, érdekek. Edukáció, Budapest
Sáska Géza – Vidákovich Tibor (1990): Tanterv vagy vizsga? Educatio, Budapest
Péteri Gábor (1990): Mire, mennyit, hogyan? Educatio, Budapest
Lukács Péter (1991): Színvonal és szelekció. Educatio, Budapest
Saád József (1991): Regionális együttműködés a felsőoktatásban. Educatio, Budapest
Nagy Péter Tibor (1992): A magyar oktatás második államosítása. Educatio, Budapest
Setényi János (1992): Harc a középiskoláért: kísérletek az egységes középiskola megteremtésére az 1945 utáni Európában. Educatio, Budapest
Kozma Tamás – Lukács Péter (1992): Szabad legyen, vagy kötelező? Educatio, Budapest
Kozma Tamás (1992): Reformvitáink. Educatio, Bp.
Sáska Géza (1992): Ciklikusság és centralizáció. Educatio, Budapest
Halász Gábor (1993): Az oktatás jövője és az európai kihívás. Educatio, Budapest
Andor Mihály – Liskó Ilona (1994): Az utolsó igazgatóválasztás. Educatio, Budapest
Ladányi János (1994): Rétegeződés és szelekció a felsőoktatásban. Educatio, Budapest
Havas Gábor – Kemény István – Liskó Ilona (2001): Cigány gyerekek az általános iskolában. OI, Budapest
Hrubos Ildikó (2002): Az ismeretlen szakképzés. Az AIFSZ kutatásának tapasztalatai. OI–Új Mandátum, Budapest
Kelemen Elemér (2002): Hagyomány és korszerűség: oktatáspolitika a 19–20. századi Magyarországon. OI–Új Mandátum, Budapest
Nagy Péter Tibor (2002): Hajszálcsövek és nyomáscsoportok: oktatáspolitika a 19–20. századi Magyarországon. OI–Új Mandátum, Budapest
Kozma Tamás (2002): Határokon innen, határokon túl: regionális változások az oktatásügyben, 1990–2000. OI–Új Mandátum, Budapest
Hrubos Ildikó – Szentannai Ágota – Veroszta Zsuzsanna (2003 ): A „bolognai folyamat”: az európai felsőoktatási térség gondolatának megjelenése és a megvalósítás esélyei. OI–Új Mandátum, Budapest
Forray R. Katalin – Hegedűs T. András (2003): Cigányok, iskola, oktatáspolitika. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Hrubos Ildikó (2004): A gazdálkodó egyetem. Budapest Felsőokt. Kutint. –Új Mandátum, Budapest
Polónyi István (2004): A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21. századfordulón. Budapest Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Lukács Péter – Nagy Péter Tibor (2004): Oktatáspolitika: válogatás a hazai szakirodalomból. Budapest, Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Kozma Tamás (2005): Kisebbségi oktatás Közép Európában. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Lukács Péter (2005): A felsőoktatás tömegesedése. Felsőokt. Kutint., Budapest
Karády Viktor (2005): A francia egyetem Napóleontól Vichyig. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Kozma Tamás – Rébay Magdolna (2006): Felsőoktatási akkreditáció Közép-Európában. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Bajomi Iván (2006): Konfliktusok és konszenzusképzés az oktatásban. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Havas Gábor – Liskó Ilona (2006): Óvodától a szakmáig. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Sáska Géza (2007): Rendszerek és váltások. Budapest Felsőokt. Kutint. –Új Mandátum, Budapest
Sáska Géza (2007): Közműveltség és magántudás. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Nagy Péter Tibor (2010): Utak felfelé: oktatás és társadalmi mobilitás a 19–20. századi Magyarországon. Új Mandátum, Budapest
Mazsu János (2012): Tanulmányok a magyar értelmiség társadalomtörténetéhez, 1825–1914. Gondolat, Budapest
Polónyi István (2013): Az aranykor vége – bezárnak-e a papírgyárak? A hazai felsőoktatás rendszerváltás utáni 20 éve – oktatásgazdasági és oktatáspolitikai nézőpontból. Budapest, Gondolat
Nagy Péter Tibor – Veroszta Zsuzsa (2014): A felsőoktatás kutatása. Gondolat, Budapest
Biró Zsuzsanna Hanna (2014): Bölcsészdiploma és társadalom. Gondolat, Budapest
Polónyi István (2016): Emberi erőforrásaink 21. százada. Gondolat, Budapest
Mandel Kinga Magdolna (2016): Kihívások. Középpontban a székelyföldi oktatás kérdései. Gondolat, Budapest

---