Mazsu János
A magyar értelmiség társadalomtörténete, 1825-1914
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Az iskolarendszer és az alfabetizáció társadalmi szerepe az ipari modernizáció időszakában
Az oktatási rendszer és társadalmi funkcióinak átalakulása Magyarországon, a hosszú 19. században
Az iskolarendszer és a társadalmi mobilitás kutatásának forrásai és módszertani problémái
Oktatási rendszer és társadalmi mobilitás az I. világháború előtt
A diplomás értelmiség rekrutációjának sajátosságai az I. világháború előtti évtizedekben
Az értelmiség fogalmának dilemmái
A hazai értelmiség 19. századi fejlődésének főbb vonásai és az értelmiség fogalmának tartalma
Az értelmiség növekedésének és szakmai szerkezetváltozásának főbb tendenciái a hosszú 19. század második felében
Adalékok az értelmiség életviszonyaihoz a dualizmus időszakában
Debrecen fejlődésének sajátosságai a hosszú 19. század végén
Az etnikai tisztogatás (ethnic cleansing) kategória használatáról
Előszó
1977-ben, 25 évesen történész diplomát szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A debreceni egyetem - legalábbis történészképzése vonatkozásában - e korszakban elsőrangú szellemi feltételekkel rendelkezik - itt vezet tanszéket az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a kor meghatározó gazdaság- és társadalomtörténésze, Ránki György. De itt tanít - a teljesség igénye nélkül, s csak a Mazsunál egy nemzedékkel idősebbekre tekintve - a Kelet-Európa-történészek doyenje, Niederhauser Emil, a városi társadalom neves szakértője, Balog István, az agrártörténész Orosz István. Ebben az intézetben lett Mazsu gyakornok. Tájékozottságát a debreceni egyetemi könyvtár történészreferenseként tágíthatta tovább, majd MTA-aspiráns lett. Kilenc évig (1985-1996, azaz a rendszerváltást megelőző és követő fél évtizedben) volt a KLTE Történeti Intézet adjunktusa.
Ezekben az években Mazsu sok mindennel foglalkozik. A "fiatal" (ma már jórészt hatvan feletti) társadalomtörténészek ezekben az években szervezik a Hajnal István Kört, egyikeként az új utakat kereső, politikai és tudomány-módszertani értelemben egyaránt rendszerváltó tudományos kezdeményezéseknek. Az egyesület kezdeményezői köre Mazsu nemzedéke, a derékhad jórészben Mazsu - akkoriban huszonéves, muzeológusként, könyvtárosként, a helytörténetet társadalomtörténeti ambícióval művelő-tanítványai. Ekkoriban megy először vendégkutatónak az Indianai Egyetemre. Legfontosabb művét az East European Monographs sorozatban jelenteti meg a Columbia University Press, The Social History of the Hungarian Intelligentsia, 1825-1914 címmel. A rendszerváltás után Mazsut mint a 19. századi nemzeti liberalizmus elkötelezettjét is megszólítja a politika: évekig Debrecen alpolgármestere, majd a cívis Város Kulturális Bizottságának elnöke. Közben kiadói ambíciói is megjelenhetnek.
1996-ban kandidál, 1997 óta docens a változó nevű Debreceni Egyetemen. Jelen kötetbe összeszerkesztett tanulmányai az iskolarendszer és az alfabetizáció rétegképző tulajdonságai felől indulnak, majd számba veszik az egész iskolarendszer szerkezetét és társadalmi funkcióit. A kötet nagy része a hazai értelmiség történetét járja körül, a legalapvetőbb kérdésektől a fogyasztás szerkezetéig szinte minden fontos kérdésre kiterjeszkedve.
Mazsu - akinek egyébként legtermészetesebb szakmai közege a társadalomtörténészek világa - többször fellépett tipikus oktatáskutatós konferenciákon is, oktatásszociológusok előtt. Sokszor váltott ki vitát, és sokszor egyetértést - s mindig figyelmet. Egy alkalommal, amikor jellegzetes mosolyával megkérdezte, hogy vajon mint szervezők nem bántuk-e meg, hogy - egy másik tudományág közegébe - meghívtuk, felkértük, s én siettem megnyugtatni, hogy "egy nyelvet beszélünk", János elkomolyodott, s pontosított: egy nyelvet, de kissé más nyelvjárást.
Szívesen ajánlom e "nyelvjárás" - azaz az oktatástörténet, az oktatásszociológia nyelv- és fogalomhasználatával rokon, de attól számos ponton jól azonosíthatóan különböző megközelítésmód - megismerését a magyar oktatáskutatás sokszínűségét már eddig is megtapasztaló olvasóknak, akik a Társadalom és Oktatás 20. elemeként, s a sorozat története során első ízben a Gondolat Kiadó gondozásában vehetik kézbe a tanulmánykötetet.
Budapest, 2012. március
Nagy Péter Tibor
A "Társadalom és oktatás" sorozat megjelent kötetei:
Lukács Péter – Várhegyi György (1989):: Csak reformot ne… Edukáció, Budapest
Kozma Tamás (1990): Kié az iskola? Edukáció, Budapest
Mihály Ottó (1990): Iskola és pluralizmus. Educatio, Budapest
Nagy Mária (1990): Pedagógusok, bérek, érdekek. Edukáció, Budapest
Sáska Géza – Vidákovich Tibor (1990): Tanterv vagy vizsga? Educatio, Budapest
Péteri Gábor (1990): Mire, mennyit, hogyan? Educatio, Budapest
Lukács Péter (1991): Színvonal és szelekció. Educatio, Budapest
Saád József (1991): Regionális együttműködés a felsőoktatásban. Educatio, Budapest
Nagy Péter Tibor (1992): A magyar oktatás második államosítása. Educatio, Budapest
Setényi János (1992): Harc a középiskoláért: kísérletek az egységes középiskola megteremtésére az 1945 utáni Európában. Educatio, Budapest
Kozma Tamás – Lukács Péter (1992): Szabad legyen, vagy kötelező? Educatio, Budapest
Kozma Tamás (1992): Reformvitáink. Educatio, Bp.
Sáska Géza (1992): Ciklikusság és centralizáció. Educatio, Budapest
Halász Gábor (1993): Az oktatás jövője és az európai kihívás. Educatio, Budapest
Andor Mihály – Liskó Ilona (1994): Az utolsó igazgatóválasztás. Educatio, Budapest
Ladányi János (1994): Rétegeződés és szelekció a felsőoktatásban. Educatio, Budapest
Havas Gábor – Kemény István – Liskó Ilona (2001): Cigány gyerekek az általános iskolában. OI, Budapest
Hrubos Ildikó (2002): Az ismeretlen szakképzés. Az AIFSZ kutatásának tapasztalatai. OI–Új Mandátum, Budapest
Kelemen Elemér (2002): Hagyomány és korszerűség: oktatáspolitika a 19–20. századi Magyarországon. OI–Új Mandátum, Budapest
Nagy Péter Tibor (2002): Hajszálcsövek és nyomáscsoportok: oktatáspolitika a 19–20. századi Magyarországon. OI–Új Mandátum, Budapest
Kozma Tamás (2002): Határokon innen, határokon túl: regionális változások az oktatásügyben, 1990–2000. OI–Új Mandátum, Budapest
Hrubos Ildikó – Szentannai Ágota – Veroszta Zsuzsanna (2003 ): A „bolognai folyamat”: az európai felsőoktatási térség gondolatának megjelenése és a megvalósítás esélyei. OI–Új Mandátum, Budapest
Forray R. Katalin – Hegedűs T. András (2003): Cigányok, iskola, oktatáspolitika. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Hrubos Ildikó (2004): A gazdálkodó egyetem. Budapest Felsőokt. Kutint. –Új Mandátum, Budapest
Polónyi István (2004): A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21. századfordulón. Budapest Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Lukács Péter – Nagy Péter Tibor (2004): Oktatáspolitika: válogatás a hazai szakirodalomból. Budapest, Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Kozma Tamás (2005): Kisebbségi oktatás Közép Európában. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Lukács Péter (2005): A felsőoktatás tömegesedése. Felsőokt. Kutint., Budapest
Karády Viktor (2005): A francia egyetem Napóleontól Vichyig. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Kozma Tamás – Rébay Magdolna (2006): Felsőoktatási akkreditáció Közép-Európában. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Bajomi Iván (2006): Konfliktusok és konszenzusképzés az oktatásban. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Havas Gábor – Liskó Ilona (2006): Óvodától a szakmáig. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Sáska Géza (2007): Rendszerek és váltások. Budapest Felsőokt. Kutint. –Új Mandátum, Budapest
Sáska Géza (2007): Közműveltség és magántudás. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Nagy Péter Tibor (2010): Utak felfelé: oktatás és társadalmi mobilitás a 19–20. századi Magyarországon. Új Mandátum, Budapest
Mazsu János (2012): Tanulmányok a magyar értelmiség társadalomtörténetéhez, 1825–1914. Gondolat, Budapest
Polónyi István (2013): Az aranykor vége – bezárnak-e a papírgyárak? A hazai felsőoktatás rendszerváltás utáni 20 éve – oktatásgazdasági és oktatáspolitikai nézőpontból. Budapest, Gondolat
Nagy Péter Tibor – Veroszta Zsuzsa (2014): A felsőoktatás kutatása. Gondolat, Budapest
Biró Zsuzsanna Hanna (2014): Bölcsészdiploma és társadalom. Gondolat, Budapest
Polónyi István (2016): Emberi erőforrásaink 21. százada. Gondolat, Budapest
Mandel Kinga Magdolna (2016): Kihívások. Középpontban a székelyföldi oktatás kérdései. Gondolat, Budapest