Magyarország 2025-ben és kitekintés 2050-re
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
1. RÉSZ: AZ EMBER A JÖVŐ TÁRSADALMÁBAN
Területi különbségek a hazai népesség egészségi állapotában és jövőbeni kilátások - Kiss Éva
A népesség számának és egészségi állapotának várható alakulása - Schmidt Péter
A munkaerőpiac generációs struktúrájának alakulása a XXI. század első felében - Besenyei Lajos
A Z-generáció a jövőről - empirikus vizsgálat eredményei - Bernschütz Mária-Dörnyei Krisztina - Nováky Erzsébet
Magyar egyetemi hallgatók karrierterveinek alakulása és kihatásuk a jövőbeli vállalkozói hajlandóságra - S. Gubik Andrea
Mit tehetünk és mit érhetünk el a fiatalok fizikai-lelki állapotának javítása érdekében? - Vass Zoltán
Az időskorúak, a lelki betegek és a deviánsok helyzete és ellátása 2025-ben és 2050-ben - Hullám István - Kappéter István
Félidőben (és még tovább) - Szilágyi Gyula
Új tanulási és tanítási módok a XXI. század első felében - Benedek András
A népesség kulturáltsági színvonalának változása 2025-ig - Koncz Gábor
Hazai bűnügyi előrejelzés, különös tekintettel nemzetközi terrorizmus és a korrupció várható alakulására - Diczig István
2. RÉSZ: GLOBALIZÁCIÓ, NEMZETKÖZI ERŐVISZONYOK, GAZDASÁG
A globalizáció kiváltotta félelmek és remények - Kiss Endre
A nemzetközi erőviszonyokban várható változások - Antalóczy Katalin - Gáspár Tamás - Majoros Pál - Moldicz Csaba - Novák Tamás - Pólyi Csaba - Szanyi Miklós
A Visegrádi Négyek SOFI mutatóiból levonható következtetések hazánk 2025-beli állapotára - Bartha Zoltán - Tóthné Szita Klára
Várható pénzügyi csődök, pénzügyi válságok - Kristóf Tamás
A magyar gazdaság kilátásai 2025-re és 2050-re - Lentner Csaba
Új tendenciák településeink megújulásában - Korompai Attila - Szabó Mátyás
A globalizáció hatása a vidéki iparfejlődésre - Deák István
3. RÉSZ: TECHNIKAI-TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS ÉS A KÖRNYEZET JÖVŐJE
A technológiai fejlődés és az orvoslás jövője - Meskó Bartalan
Az új infokommunikációs eszközök és közösségek várható elterjedése a felsőszintű oktatásban - Monda Eszter
Veszélyben a környezet! Megoldások keresése az energetika és a biotechnológia területén - Tóthné Szita Klára - Roncz Judit
Alternatívák a 2050-es évekre, feladatok 2025-re - Tóth Attiláné
Előszó
A tanulmánykötet hazánk 2025-ben várható társadalmi-gazdasági-technológiai-környezeti helyzetét szakértői tanulmányokra és fiatalok körében végzett empirikus felmérésekre építve mutatja be, és kitekint a 2050-es évekre. Az itt leírtak szerves folytatása a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, 2007-2010 között végzett Magyarország 2025 című kutatásnak (Magyarország 2025. Tanulmánykötet a Magyarország 2025 című akadémiai kutatás alapján. Kutatásvezető és alkotó szerkesztő: Nováky Erzsébet. Gazdasági és Szociális Tanács, Budapest, 2010. 1-2. kötet, 560 old.).
Nováky Erzsébet 1970 óta elkötelezett jövőkutató. Az utóbbi években fő kutatási témája a komplex társadalmi-gazdasági előrejelzés, szívügye a Magyarország 2025 témakör. Ezért az ezt a témakört átfogó tanulmányokkal köszöntjük a Budapesti Corvinus Egyetem Professor Emeritáját 70. születésnapján. Ebből az alkalomból felidézzük tudományos-oktatói pályájának főbb állomásait, hogy munkásságát azokhoz is közelebb hozhassuk, akik nem (voltak) közvetlen munkatársai vagy tanítványai.
Nováky Erzsébet - Kovács Géza meghívására - az elsők között kezdte művelni a jövőkutatás tudományát a Közgazdaságtudományi Egyetemen. Terv-matematikus közgazdász (majd 1975-től tervgazdasági szakközgazdász) végzettsége kiváló alapot nyújtott a jövőkutatás módszertani kérdésköreivel való tudományos foglalkozáshoz. A Besenyei Lajos és Gidai Erzsébet társszerzőkkel közösen írt könyveikben rendszerezték a jövőkutatás módszereit és egységes rendszerbe építették a jövőkutatás komplex módszertanát. Megfogalmazták a heurisztika, a kvantifikálhatóság és a megbízhatóság jövőkutatásban értelmezett fogalmát, tartalmát és szerepét.
Nováky Erzsébet kandidátusi értekezésében (1980) hazai viszonyok között elsőként alkalmazta a társadalmi-gazdasági-környezeti összefüggések leírását és előrejelzését algoritmikusan lehetővé tevő kölcsönhatás módszert. Lóránt Károllyal közösen írt tanulmányát a Technological Forecasting and Social Change, nemzetközileg kiemelkedő folyóirat 1978-ban tette közzé. A folyóiratcikk belépőt jelentett a jövőkutatók nemzetközi hálózatába való bekapcsolódáshoz. Neve ismertté lett, és munkái alapján hamarosan nemzetközileg is elismert és kiemelkedő jövőkutatóvá vált. Akadémiai doktori értekezésében (1991) gazdasági és környezeti stratégiák kapcsolatát multidiszciplináris modell segítségével vizsgálta, hasznosítva mindazokat az ismereteket és tapasztalatokat, amelyeket egy országos kiterjedésű modell kidolgozása és működtetése kapcsán kutatásvezetőként szerzett.
Az 1990-es években érdeklődése egyfelől a folyamatok instabilitásának vizsgálatára, másfelől a jövőformáló erők keresésére irányult. A komplex dinamikus rendszerek viselkedését tanulmányozva felismerte a káoszelmélet jövőkutatási jelentőségét és megmutatta, hogy a magyar gazdaság és társadalom akkor nem volt a matematikai értelemben vett káosz állapotában, de káosz- pamacsok - főleg a társadalom területén - megtalálhatóak voltak. A vizsgálatot 2015-ben Orosz Miklóssal ismételten elvégezték, s megállapították, hogy a magyar gazdaság és társadalom ekkor kevésbé mutatott kaotikus jeleket, mint korábban, ezért nem vált könnyebbé a hazai társadalom és a gazdaság új pályára vezérlése. Hideg Éva egyetemi docenssel és Kappéter István főorvossal együtt értelmezte a jövőorientáltság fogalmát, és azonosította annak összetevőit. A Futures-ben 1994-ben megjelent közös cikkükben kifejtett fogalomértelmezést a nemzetközi jövőkutatók közössége elfogadta. A rendszeresen végzett hazai empirikus jövőorientáltság-vizsgálatok a magyar lakosság szélesebb körének jövőhöz való tudatos viszonyulását mutatták, de a jövőért tenni akarásban a társadalom rétegei közötti különbség növekedése tapasztalható.
Nováky Erzsébet nagy figyelmet szentelt az ún. participatív, a lakossági résztvevők véleményére is építő jövőkutatásnak. Kidolgozta és alkalmazta annak módszertanát. Feltárta a hazai társadalmi-gazdasági "elfogadható" jövőalternatívákat, amelyek egységes alternatíva-rendszerbe építik a folyamatok viselkedéséből következtethető lehetőségeket és a társadalom (és jellegzetes csoportjai) jövőorientáltságának változásából adódó jövővárakozásokat. Az OTKA programokként megvalósult kutatások a változás és a jövő mindig tapasztalható kölcsönhatásának elemzését emelték tudományos és ugyanakkor a gyakorlati jövőkutatás szintjére. Az általa vezetett akadémiai kutatás keretében - viszonylag nagy kutatócsoportot mozgatva - a modern jövőkutatás módszertanának hármas elvét - komplexitás, participativitás és alternativitás - alkalmazva körvonalazta Magyarország 2025-beli állapotát. A kutatás két pillére - a szakértői előrejelzések és a fiatalok jövővárakozásai - alapján kidolgozott alternatívák megmutatták, hogy van esélye a magyar társadalom és gazdaság felemelkedésének, amihez a fiatalok jövő iránti elkötelezettsége és a gazdaság megújuló képességének erősítése elengedhetetlen feltétel. Ezt elősegítendő Nováky Erzsébet az utóbbi időben a jövőkutatók és a magyar állampolgárok jövő iránti felelősségének fokozását kíséri figyelemmel.
Nováky Erzsébet 1976-tól az MTA IX. Osztálya Jövőkutatási Bizottságának titkára, majd egyik alelnöke volt, 2005-2011 között elnöke, és a 2012-ben újjászerveződött Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának társelnöke, 2015-től elnöke. A World Futures Studies Federation (WFSF) Executive Boardjának tagjaként (1997-2005), a Budapest Futures Course programigazgatójaként (1999-2005) és a WFSF 2005-ben - fiatal oktatókkal és tanszéki demonstrátorokkal - megrendezett 19. világkonferenciájának vezetésével 2015-ben kiérdemelte a WFSF President's Outstanding Woman Futurist Award díját.
Hazai kitüntetései - többek között: Kiadói nívódíj (1978), Pro Scientia aranyérem (1991), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998), Mestertanár kitüntetés (1999), Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj (2000), Szent-Györgyi Albert Díj (2005), Akadémiai Díj (2005), A magyar tudományos jövőkutatásért emlékplakett (2009), Magyar Érdemrend Tisztikereszt (2012), Budapesti Corvinus Egyetem Aranyérme (2015) - kutatói, oktatói és tudományszervezői munkájának elismerését tükrözik. Tevékenységét a jövőkutatás melletti elkötelezettség, a pontosság és a megbízhatóság jellemzi. Kiváló kapcsolatépítő tulajdonságával sok embert állított a jövőkutatás tudománya mellé. Igazi tudomány- és iskolateremtő személyiség.
A születésnapi kötet szerzői döntően az MTA IX. Osztály Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottsága (SJTB) albizottsági tagjai és Nováky Erzsébet volt tanítványai. Köszönjük a kollégáknak, hogy egyéni látásmódjukkal és kutatásukkal hozzájárultak e kötet mondanivalójának megalapozásához és a jövőről alkotott kép sokszínűvé tételéhez. Reméljük, hogy a kötetben megfogalmazott állítások - amennyiben azok pozitívak és előremutatóak, valóra válnak, amennyiben negatív következmények kialakulását sejtetik, segítenek azok elkerüléséhez - sokakban érdeklődést váltanak ki, és megalapoznak egy széles körű, hazánk jobb pályára vezérlő párbeszédet. Feltételezzük, hogy ez az út a jelenleginél gazdagabb, színesebb és egyenlőbb Magyarországhoz vezet.
Budapest, 2016. nyár
Tóth Attiláné
Arisztotelész Kiadó