Körmendi Anna
Egy szenvedély története
utam a kortárs művészethez
TARTALOM, ELŐSZÓTartalom
1. KÖTET
ELŐSZÓ
Az olvasóhoz
KETTŐS ARCKÉP
Ismerkedés a kortárs művészettel
MAGYAR MŰVÉSZETTEL KÜLFÖLDÖN 1992-1994
ART EXPÓK 1992-2000
A NAGYBÁNYAI ÚT 25. 1992-1994
Gyarmathy Tihamér
Bíró Antal
Angyalföldi Szabó Zoltán
DEÁK FERENC UTCA 15. 1994-1995
Gerzson Pál
Németh Géza
Csík István
Műtárgyak bérbeadása
Gyarmathy Tihamér
Harasztÿ István
Gyémánt László
Tölg-Molnár Zoltán
Hencze Tamás
Sváby Lajos
Körner Éva
Frey Krisztián
Pauer Gyula
Donáth Péter
Dienes Gábor és Katona Zsuzsa
Szabados Árpád
Várnagy Ildikó
Papp Oszkár
Csáji Attila
Barna Miklós
Angyalföldi Szabó Zoltán
CSONTVÁRY GALÉRIA VÖRÖSMARTY TÉR 1-3. 1996
Schéner Mihály
Orosz Gellért
Gerzson Pál
Tölg-Molnár Zoltán
KORTÁRS MAGYAR KÉPTÁR A PÁLFFY-PALOTA DAMJANICH UTCA 12. 1996-2000
Major János
Schéner Mihály
NAGYBÁNYAI ÚTI GALÉRIA 1997
Hegyi György
Simon Endre
Birkás István
KÜLFÖLDI MŰVÉSZEK 1994-1998
Robert Hammerstiel
GYŰJTEMÉNY ÉS KIÁLLÍTÁSAI 1996-2000
A Gyűjtemény kiállításai külföldön
A Gyűjtemény kiállításai belföldön
KÖNYVKIADÁS 1994-2000
SOPRONBAN ARTNER-PALOTA TEMPLOM U. 18. 1999-2000
FÜGGELÉK
Névmutató
Kiállítások jegyzéke 1992-2000
Körmendi Galéria kiállítóhelyei
Könyvek és nyomtatványok listája 1991-2000
Műalkotások jegyzéke
Youtube filmek jegyzéke
2. KÖTET
THÖKÖLY ÚTI HÁZ 2000-2004
A galéria zuglói székháza, Thököly út 41.
Mácsai István
Gádor Magda, Nagy Sándor
Csorba Simon László
FALK MIKSA UTCAI GALÉRIÁK 2003-2010
Kapcsolatunk a művészekkel 2000-2010 között
Gyarmathy Tihamér
Sváby Lajos
Schéner Mihály
Mácsai István
Angyalföldi Szabó Zoltán
Dienes Gábor és Katona Zsuzsa
Nagy Sándor, Gádor Magda
Várnagy Ildikó
Birkás István
2000-2010 között kiadott könyvek
2000-2010 között szponzorált könyvek
2000-2010 között kiadott katalógusok
MÁR ELHUNYT, DE MÉG A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN ALKOTÓ MŰVÉSZEK BEMUTATÁSA
Veress Pál
Kerényi Jenő
Domanovszky Endre
Martyn Ferenc
MŰVÉSZKÖR BŐVÍTÉSE
Rác András
Turcsán Miklós
Budahelyi Tibor
Mészáros Dezső
Kántor Lajos
Károlyi Ernő
Hajnal Mihály
Giricz Máté
Adorján Attila
Kontúr András
Fürjesi Csaba
Műtárgy-alap
Falk Miksa utcai rendezvények
A Körmendi Galéria vezetése
SOPRONI HÁZAK 2000-2010
Artner-palota Sopron
Gorka Lívia
Az üvegművészet szeretete
Horváth Márton
A textil szeretete
Ardai Ildikó
Balázs Irén
Hajnóczy-Bakonyi ház
Schéner Mihály Sopronban
Textilművészet a soproni galériában
Üvegművészek
Kerámiaművészek
Schrammel Imre
Kodolányi László
Soproni építkezéseink
Szoborkertek
Kapcsolatunk a soproni médiával
Gyűjtők
KÉPZŐMŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNYÜNK KIÁLLÍTÁSAI
Külföldi kiállítások
A Körmendi-Csák Gyűjteményből művészek életmű kiállításai bel- és külföldi intézményekben
FÜGGELÉK
Névmutató
Kiállítások jegyzéke 2001-2010
Körmendi Galéria által kiadott könyvek jegyzéke 2001-2010
Körmendi Galéria által szponzorált könyvek jegyzéke
Műalkotások jegyzéke
Youtube filmek jegyzéke 2001-2010
Előszó
Ebben a könyvben visszatekintek az elmúlt csaknem 30 évre, amely alatt - a férjemmel együtt - intenzíven foglalkoztunk a kortárs képző- és iparművészettel, a művészekre, akikkel megismerkedtünk, akik közül sokan barátaink lettek, akiknek gondolatai, élete nemcsak a művészetükben bontakozott ki szemünk láttára, hanem az életkörülményeik, elmondásuk alapján múltjuk is kirajzolódott ebben a nagyon változatos sorsfordító korszakban, a huszadik század utolsó évtizedeiben és a huszonegyedik század elején.
Külön élmény volt megfigyelni a közönséget a kilencvenes évek elején a kulturális eseményeken és persze az árveréseken. Általában zsúfolásig megtelt a terem, nagyon sokan álltak is. Nagy számban vettek részt az aukciókon a beadók, hogy lássák, elkelt-e és mennyiért a műtárgyuk. Ők voltak azok, akik a leütés után nem a pénztárhoz mentek, hanem azonnal távoztak. Sok volt az érdeklődő is; amikor megszámoltuk az árverésben konkrétan részt vevő tárcsákat, kiderült: tizede sem volt a vásárolni szándékozók száma a teremben ülőknek.
Fontos - nem hagyhatom említés nélkül -, hogy művészetünk szorosan összefügg Európa, sőt az egész világ művészetével. Ez persze attól is függ, milyen szoros a kapcsolatunk, illetve milyen erős az elszakítottságunk a világ többi részétől. Véget nem érne ennek fejtegetése; példaként a nagybányai festőiskolát és az európai irányzatokat, a két világháború közötti olasz iskolát, és a francia meg a német kulturális kapcsolatokat említeném; ellenpéldaként pedig a Rákosi-korszakot, majd a vasfüggönyt, ami így vagy úgy - jól kimutathatóan - hatott művészeink gondolatvilágára, ezáltal az alkotásaikra is.
A művészek között kezdett elterjedni, hogy mi kortárs művek vásárlásába kezdtünk, ami persze így nem volt igaz. De abban az időben, amikor megszűnt az állam vásárlása a Képcsarnokon keresztül, és nagyon kevés kivétellel megszűntek az állami galériák, kortárs művészettel foglalkozó magángalériából pedig nagyon kevés volt, ez a vélekedés komoly reklámértékkel bírt.
Számunkra az volt a fontos, hogy olyan művészekkel kerüljünk kapcsolatba, akikkel kölcsönös megbecsülés alapján szót tudunk érteni, akikkel szívesen vagyunk együtt, és így megvan a lehetősége annak, hogy hosszú távon együtt dolgozzunk. Művészi hitvallásuk, gondolataik megismerése, az alkotó folyamat nehézségeinek közös megbeszélése segített bennünket abban, hogy kiválasszuk a számunkra legfontosabb műtárgyakat. Ily módon a gyűjtemény művészettörténészek, művészek segítségével, tevékenységük alapos megismerésével, menedzselésük révén formálódó, hosszú folyamat eredménye volt, és ez a folyamat napjainkban is tart.