---

Tartalom

Tájékoztató sorok

Apollinaire legszebb versei
Molter Károly: Szellemi belháború
Balladák könyve
Kovács György: Pusztulás
Szarvasokká vált fiúk
Dr. Kós Károly: Népélet és néphagyomány
Varró János: Kós Károly, a szépíró
Két új balladagyűjtemény
Tanulók Könyvtára 1973
Az utazás divatja
Nichita Stănescu: Víziorgona
Győri Klára: Kiszáradt az én örömem zöld fája
Széki népmesék
Három testvér, kilenc sárkány
Faragó József: Balladák földjén
Gyermekvilág Esztelneken
Ha folyóvíz volnék
A népzene mikrokozmoszában
Magyaró énekes népzenéje
Barcasági népi kultúra
Adomák és tanítómesék könyve
Vallomás a gyermekkorról
Anekdoták minden gusztusnak
Dsida kilencvenkilenc levele
Beke Sándor: Madártemető
Nagy Irén verseskönyve
Jövőbe néző könyvkiadó: Erdélyi Gondolat
Elek Apó Cimborája. Antológia
Nagy Olga: Barangolásaim varázslatos tájban
Székely Útkereső Antológia
Komoróczy György: Magyar szavaink nyomában
Cseke Péter: Korfordulós újesztendő
Nagy Olga: Népi változatok szerelemre és házasságra
Ambrus Lajos: Lopott Hold
Beke Sándor: Védtelen évek
Id. Binder Pál - Jancsik Andor: És élni kellett tovább
Nagy Olga: Pályakép fénnyel és árnyékkal
Ábrahám János: Picula I.
Beke Sándor: Téged kereslek
Kereső Attila: Csigaséta
Kristó Tibor: Kései leltár
A Cenk árnyékában
A népélet mélységeinek krónikása
Történetek gyermekeknek
Székely Ferenc néprajzkötete
Egy falu arca a múló időben
Szente B. Levente: Az ezüsthajú tündérleány
Tüntető magnóliák
Versek - gyermekeknek
Erdélyi magyar mondák
Hattyúhívó
Könyv a népi történelemszemléletről
Korond messze sugárzó arca
Verses mesék kiskorúaknak
Bölöni rövid történetei
Erdélyi szász népmesék
Csángómagyar népballadák
Búcsú a szalmakalaptól
Vadrózsa virága
Parancsolataink
Népi mesterek világa
Történeti helyneveink
Molnos Ferenc írói-lírai világa
Dózsa Dániel Árgirusa

---

Előszó

A legelső, épp néprajzi fogantatású "beszámolóm" 1959. június 4-én jelent meg a sajtóban. Ezt aztán - később - riportok, közérdeklődésre számot tartó cikkek követték. 1964-ben írtam először könyvismertetőt: Adrian Fochinak, a nagy folklórkutatónak Mioriţa (A bárányka) című népballada-monográfiáját recenzáltam.

Jelen gyűjtemény az 1967-2008 közötti időszak kritikai "megnyilvánulásait" tartalmazza. Nyilván, a "korpuszban" csak tallóztam, válogattam. Anyagaim (zömében) nem tanulmányok, nem esszék: olyan - kritikai megjegyzéseket (is) tartalmazó - "eszmefuttatások", amelyekben megpróbáltam jelezni a könyvek üzenethordozó szerepét, irodalom és élet egymásra utaltságát.

Mindig is az úgynevezett életes könyveket szerettem, amelyeknek "atmoszférájában" kitapintható a dokumentumértékűség. Ez a közéleti szempont úgyszólván végigvonul egykori írásaimon. Apollinaire verseit olvasva - például - ilyen következtetésekre jutottam: "Verseiben ott lüktet a modern nagyvárosok sokhúrú élete, háborúk, szerelmek és csalódások, szenvedések és nagy örömök, a jövőt fürkésző merész látomások, egyszóval az élet teljessége rajzolódik ki költeményeiből (...) egyetemességét tehát gazdag eszmeisége, s ezt az eszmeiséget modern eszközökkel kifejezni tudó képessége biztosítja."

A kötet több mint hatvan recenziót tartalmaz, ennek mintegy fele néprajz- és folklórvonatkozású, a más fele pedig szépirodalmi könyveket "szemrevételez".

A könyvek - annak idején - több kiadónál láttak napvilágot: Irodalmi Könyvkiadó, Kriterion, Dacia, Ifjúsági Könyvkiadó, Ion Creangă, Erdélyi Gondolat, Ablak, Fulgur stb. Külföldön megjelent néhány magyar kiadványt is ismertettem.

Az anyag elrendezésében a kritikák megjelenésének időrendjét vettem figyelembe. A ciklusok kialakításáról - a nem túl sok írás miatt - lemondtam.

Feltűnhet az olvasónak, hogy a bemutatott könyvek között nincs a székely (magyar) rovásírást taglaló kiadvány. Nem mellőzés történt: az ilyen jellegű könyvekről szóló "véleménynyilvánítások" helyet kaptak két, korábban megjelent rovásírás könyvemben: Rovásíró őseink (1995), A rovásírás vonzásában (1998). A téma ma is roppant időszerű, egyre megalapozottabban haladunk az új bizonyosságok felé.

Úgy érzem, a most "fölkínált" anyag egy kicsit már irodalom- és néprajztörténet. Mint "adalékok", talán érdemesek a számontartásra.

A szerző

---