Ralovich Béla
Adatok a mikrobiológiával kapcsolatos ismeretek oktatás- és kutatástörténetéhez
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. OKTATÓ INTÉZMÉNYEK, OKTATÓK, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA, A FŐHATÓSÁGOK ÉS A TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK SZEREPE
I. BEVEZETÉS
1. Meghatározás
2. Írásunk célja
3. Az élet és a mikroorganizmusok kapcsolata, az élőlények és a vírusok rendszerezése
4. Előzmények
4.1. Az emberi megismerés történetének szakaszai
4.2. Az orvostudomány történetének periódusai
II. A HAZAI OKTATÁSI RENDSZER ÉS A TERMÉSZETTUDOMÁNY, VALAMINT A MIKROBIOLÓGIA-OKTATÁS RÖVID TÖRTÉNETE
1. Iskola- és oktatási rendszerünkkel kapcsolatos adatok
2. A természettudományos-mikrobiológiai ismereteket oktató magyar egyetemek / kollégiumok / akadémiák / főiskolák és egyéb intézmények felsorolása
3. A természettudományos és a mikrobiológiai ismeretek oktatása
3.1. A mikroszkóp használatára és a mikrobiológia kialakulására vonatkozó hazai adatok
3.2. A bölcsészeti és a természettudományos ismeretek oktatása 1850-ig
3.3. A bölcsészeti és a természettudományos ismeretek oktatása 1850-től
3.4. A polgári iskolai és az általános iskolai tanárok természettudományos oktatása
3.5. Természettudományos oktatás a tanítóképzésben
3.6. A növénytan és az állattan keretében folyó mikrobiológiai oktatás és kutatás területén kitűnt hazai bölcsész és természettudományi képzettségű szakemberekről szóló megemlékezések
3.7. Természettudományos és mikrobiológiai ismeretek oktatása középszintű kollégiumokban, gimnáziumokban és szakiskolákban
4. Sebész doktor és sebész mesterképzés Magyarországon
4.1. Előzmények
4.2. Sebészképzés
4.3. A sebészképzésnél használt tankönyvek
5. Orvosképzés hazánkban
5.1. Orvosi ismeretek egyetemi oktatása 1850-ig
5.2. Mikrobiológiai ismeretek oktatása az orvos-, a tisztiorvos és a higiénikusorvos-képzésben, szakképzésben és továbbképzésben, valamint a nem orvos egészségügyi / közegészségügyi szakemberek képzésében 1850-től
5.3. Mikrobiológia ismeretek oktatása a fogorvosképzésében
5.4. Mikrobiológia oktatás a szakorvos- és az orvostovábbképzésben, valamint az egészségügyi szakszemélyzet képzésében
5.5. Az orvosi mikrobiológia oktatásával kapcsolatos történeti adatok és szakkönyvek
5.6. A mikrobiológiai ismeretekkel foglalkozó nagy orvos elődeinkről készített megemlékező tanulmányok
5.7. Egyetemen kívüli orvosképzés hazánkban
6. Adatok a gyógyszerészet hazai történetéhez
6.1. Gyógyszerészképzés hazánkban
6.2. A gyógyszerészek mikrobiológia oktatásához használt szakkönyvek
6.3. Gyógyszerész technikusok / asszisztensek oktatása
6.4. Gyógyszerekkel és gyógyszertárakkal kapcsolatos minőségi követelmények - Országos Gyógyszerészeti Intézet
7. Az állatorvos és a nem állatorvos állategészségügyi szakemberképzés, valamint az állategészségügyi helyzet alakulása napjainkig
7.1. Az állategészségügyi szakemberek egyetemi oktatásának története
7.2. Az önálló állatorvosképzés története
8. A mezőgazdasági szakemberek képzésének és a mezőgazdasági ismeretek fejlődésének története
8.1. A mezőgazdasággal kapcsolatos kérdések alakulása
8.2. Egyetemi szintű mezőgazdasági oktatás kezdete és a mezőgazdasági ismeretek alakulása 1777-től
8.3. Nem egyetemen alapított mezőgazdasági iskolák
9. A mikrobiológia oktatása a kertészeti és élelmiszeripari felsőfokú szakemberképzésben
9.1. A Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézettől a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemig
9.3. Magyar Királyi Felsőbb Szőlő- és Borgazdasági Tanfolyam
9.4. Magyar Királyi Pincemesteri Tanfolyam
10. Mikrobiológia a kereskedelmi és vendéglátóipari szakemberek oktatási anyagában
10.1. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola
10.2. Szolnoki Főiskola
11. Erdészek képzésével és az erdészettel kapcsolatos problémák hazánkban
11.1. Selmecbányai Bányatisztképző Iskola
11.2. Az önálló Erdészeti Tanintézet
11.3. Erdészeti és faipari mérnökképzés
12. Biológiai és mikrobiológiai ismeretek oktatása a műszaki szakembereket képző intézményekben és a történeti előzmények
12.1. Történeti áttekintés
12.2. Természettudományos ismeretek oktatása a Budapesti (József nádor) Műszaki Egyetemen/Műszaki Egyetemen / Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen
12.3. A Miskolci Egyetemen folyó mikrobiológia oktatás
12.4. Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar
13. A mikrobiológia oktatásával kapcsolatos általános problémák
14. Az MTA szerepe a mikrobiológiával kapcsolatos kérdések vonatkozásában
14.1. Az MTA rövid története
14.2. Az MTA Agrártudományi Osztály (MTA-AgO)
14.3. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya (MTA BTO)
III. A MIKROBIOLÓGIÁVAL KAPCSOLATOS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOKRA ÉS SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ADATOK
1. A Magyar Mikrobiológiai Társaság története (MMT)
1.1. MMT megalakulása előtti időszak története 1825 és 1950 között
1.2. A MMT története, valamint a vezetőségbe választott szakemberek neve és tisztsége 1950 után
1.3. A MMT szekciói és azok elnökei
1.4. Az egészségügy-közegészségügy irányításáért felelős tárca és a mikrobiológia kapcsolata
1.5. A MMT által 1951-2011 években rendezett ülések összefoglaló adatai
1.6. Az MMT külföldi kapcsolatai
1.7. Az MMT egyéb tevékenysége
1.8. Mikrobiológusok tevékenységének hazai elismerése
1.9. Nemzetközi szervezetben tevékenykedő magyar mikrobiológusok
1.10. Nem az MMT által rendezett mikrobiológiai témájú tudományos ülések hazánkban
2. A Magyar Pathológusok Társasága (MPAT) története
2.1. A pathológusok és a mikrobiológia kapcsolata
3. A Magyar Mikológiai Társaság (MMYT) története
4. A Magyar Parazitológusok Társasága (MPT) története
5. A MÉTE Mikrobiológiai-Biotechnológiai-Higiéniai Szakosztály története és tevékenysége (1962-2007)
6. A Magyar Zoonózis Társaság (MZT) története
7. A Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság (MIKMT) története
7.1. Klinikai Mikrobiológiai Szekció rövid története
8. A Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) története
9. A Magyar Országos Állatorvos Egyesület (MOÁE) története
10. A Magyar Botanikai Szakosztály, a Magyar Növénytani Szakosztály / Társaság története
11. A Magyar Biológiai Társaság (MBT) története
11.1. Az MBT Botanikai Szakosztálya
11.2. Az MBT Általános Biológiai Szakosztálya Protozoológiai Szekció
12. A Magyar Állattani Társaság TÖRTÉNETE
13. A Magyar Mikroszkópos Társaság (MMKT) története
14. A Magyar Hygienikusok Társasága (MHYT) története
15. A Magyar Földtani Társulat (MFÖT) története
16. A Magyar Hidrológiai Társaság (MHIT) története
17. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) története
18. A Magyar Biofizikai Társaság (MBFT) története
19. A Magyar Biokémiai Egyesület (MBKE) története
20. A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság (MLDT) története
21. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAGE) története
22. A Magyar Infekciókontroll Egyesület/Társaság (MINT) története
23. Az Országos Alapellátási Intézet (OAI) története
24. Erdélyi Múzeum Egyesület (EME)
IRODALOMJEGYZÉK
FÜGGELÉK
NÉVJEGYZÉK
II. A KEZDETEKTŐL 1850-IG
ELŐSZÓ
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
I. BEVEZETÉS
II. MEGHATÁROZÁSOK
III. NÉPÜNK EREDETÉRE, NYELVÜNK ALAKULÁSÁRA, ÍRÁSBELISÉGÜNKRE ÉS TÁPLÁLKOZÁSUNKRA VONATKOZÓ ADATOK
1. Eredetünkkel kapcsolatos ismeretek
2. Orvosi nyelvünk kialakulása
3. Írásbeliségünk története
4. Táplálkozásunkra és kézművességünkre vonatkozó adatok
IV. A TERMÉSZET-TUDOMÁNYOS ISMERETEK OKTATÁSA ÉS A MIKROBIOLÓGIÁVAL KAPCSOLATOS ISMERETEINK A KEZDETEKTŐL 1850-IG
1. Képzést biztosító intézményeink és az Egyház szerepe
2. Felsőfokú oktató intézményeink rövid története
3. Tanszékek kialakulása az oktató intézményeinkben
4. Orvos- és állatorvos-tudománnyal kapcsolatos írásos adataink
4.1. 1000 és 1276 közötti információk
4.2. A nagyítólencse felfedezése utáni időszak (1276-1600) történései
4.3. A mikroszkóp felfedezése utáni időszak hazai adatai 1600-tól 1850-ig
5. A nagyító eszközök használatával és a mikrobiológiai ismereteinkkel kapcsolatos magyar szavak és adatok 1276-tól 1850-ig
5.1. Szójegyzékek és szótárak
5.2. Egyéb adatok
5.3. Egyes intézményeink szerepe 1850-ig
6. Az egészségügyi-közegészségügyi munka irányításának alakulása 1850-ig
6.1. Egészségügyi és közegészségügyi irányítás Magyarországon
6.2. Egészségügyi és közegészségügyi irányítás Erdélyben
V. IRODALOMJEGYZÉK
1. E könyvünk írásához felhasznált közlemények jegyzéke, kivéve azokat, amelyek már az első kötet irodalomjegyzékében megtalálhatók
2. A 2011-ben megjelent könyvünk irodalomjegyzékének javított változata
3. Kiegészítés a 2011-ben megjelent könyvünk Irodalomjegyzékéhez
VI. FÜGGELÉK
III. 1850-TŐL NAPJAINKIG
ELŐSZÓ
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
I. BEVEZETÉS
II. MEGHATÁROZÁSOK
III. ADATOK AZ ORVOSTUDOMÁNNYAL KAPCSOLATOS MIKROBIOLÓGIAI KUTATÁSOK TÖRTÉNETÉHEZ
III.1. Mikrobiológiai, infektológiai és közegészségügyi helyzet 1850 körül hazánkban
III.2. Pesti Királyi Tudományegyetem Orvosi Kar/Budapesti Királyi Tudományegyetem Orvosi Kar/Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Kar/Budapesti Orvostudományi Egyetem/Semmelweis Orvostudományi Egyetem/Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar
III.3. Kolozsvári (Jezsuita/Piarista) Egyetem Orvosi Kar/Kolozsvári Orvos-Sebészeti Tanintézet/Kolozsvári/Szegedi/Kolozsvári Magyar Királyi (Ferenc József) Tudományegyetem Orvosi Kar/Kolozsvári Tudományegyetem/Bolyai Tudományegyetem Orvosi és Gyógyszerészeti Kar Kolozsvár/Marosvásárhely/Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet/Egyetem
III.4. Pozsonyi/Pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem/Pécsi Orvostudományi Egyetem/ Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar
III.5. Debreceni Református Kollégium/Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem/Debreceni Tisza István Tudományegyetem/Debreceni Orvostudományi Egyetem/Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum
III.6. Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem Orvosi Kar/Szegedi Tudományegyetem Orvosi Kar/Szegedi Orvostudományi Egyetem/Szent-györgyi Albert Orvostudományi Egyetem/Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum
III.7. Szabolcs utcai Izraelita Kórház/Szabolcs utcai Állami Kórház/Orvostovábbképző Intézet/Orvostovábbképző Egyetem/Haynal Imre Orvostovábbképző Egyetem/Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem/Semmelweis Egyetem Haynal Imre Egészségtudományi Kar/Országos Gyógyintézeti Központ
III.8. Közegészségügyi és közegészségüggyel is kapcsolatos országos intézmények, intézeti rendszerek és laboratóriumok
III.9. AZ MTA Kutatóintézetei
III.10. Utóirat
III.11. Az Erdélyben működő kutató intézetek magyar vonatkozásai
III.12. Honvédségi egészségügyi szolgálat
III.13. A bakteriológiai vizsgálatok kezdete
IV. ADATOK AZ ÁLLATORVOSTUDOMÁNNYAL KAPCSOLATOS MIKROBIOLÓGIAI KUTATÁSOK TÖRTÉNETÉHEZ
IV.1. Bevezetés
IV.2. K.u.K. Thierärztney Institut/Pesti Császári és Királyi Állatgyógyintézet/Pesti Magyar Királyi Állatgyógyintézet/Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet/Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia, Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola/Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának Állatorvosi Osztálya/Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Kara/Állatorvostudományi Főiskola/Állatorvostudományi Egyetem/Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara/Állatorvostudományi Egyetem
IV.3. Hal-, méh- és vadegészségüggyel kapcsolatos ismeretek oktatása és kutatás
IV.4. A magyar állategészségügyi rendszer kialakulása
V. AZ OLTÓANYAG KUTATÁS ÉS TERMELÉS HAZAI TÖRTÉNETE
V.1. A humán kórokozók felfedezése és az oltóanyag termelés kezdete
V.2. Humán oltóanyag kutatások az 1924 előtti időszakban hazánkban
V.3. Állategészségügyi védőoltásokkal kapcsolatos adatok
VI. A TUDATOS VÉDŐOLTÁSI POLITIKA, TOVÁBBÁ A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI VISZONYOK JAVULÁSÁNAK EREDMÉNYEI
VI.1. Az emberi fertőző betegségek alakulása
VI.2. Az állatok fertőző betegségeinek alakulása
VII. A GYÓGYSZERÉSZET, A GYÓGYSZEREK ÉS A MIKROBIOLÓGIA KAPCSOLATA
VII.1. Történeti áttekintés
VII.2. A mikrobiológiai ismeretek gyarapodásának hatása a gyógyszerészetre
VII.3. A Mikroorganizmusok biokémiai aktivitása és a gyógyszerkészítés
VII.4. A hazai gyógyszergyártás története
VII.5. Gyógyszerkutatás hazánkban
VII.6. A mikrobiológiára alapozott modern gyógyszerkutatás
VII.7. Gyógynövénykutatás
VIII. AZ EGÉSZSÉGÜGYI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZER-MIKROBIOLÓGIAI LABORATÓRIUMOKBAN FOLYÓ MUNKA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA
VIII.1. A humán egészségügyi, közegészségügyi mikrobiológiai laboratóriumi munka ellenőrzése
VIII.2. Állategészségügyi mikrobiológiai laboratóriumok minőségbiztosítása
VIII.3. Élelmiszeripari és mezőgazdasági laboratóriumok minőségbiztosítása
IX. EPILÓGUS
IX.1. A humán mikrobiológiai laboratóriumok és azok vezető munkatársai 2005-ben Magyarországon
IX.2. Egy "névtelen közkatona" munkássága
IX.3. A 2009 után Manninger-emlékérmet kapott személyek felsorolása
X. IRODALOMJEGYZÉK
X.1. Az orvosi tevékenységgel, a közegészségüggyel, valamint Az állatorvoslással összefüggő Fejezetek (I., II., III., IV., V. és VI.) irodalomjegyzéke
X.2. Az 1945 után Erdélyben élt és dolgozott magyar orvosok neve alatt megjelent orvosi kutatásokkal kapcsolatos közlemények irodalomjegyzéke
X.3. Az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék munkásságát bemutató reprezentatív irodalmi összeállítás
X.4. A Gyógyszerészet, a gyógyszerek és a mikrobiológia kapcsolata c. Fejezet összeállításánál használt irodalom
XI. NÉVMUTATÓ
XII. FÜGGELÉK
Előszó
AZ I. KÖTETHEZ:
Az idő, mely feltartóztathatatlan áradatban csobog tovább, feledésének örvényébe kergeti bele a megemlékezésre nem méltó tetteket éppúgy, mint a nagy s csodálatos dolgokat; miként a tragédiaíró mondja - elővarázsolja az előttünk rejtett folyamatokat, majd fátyollal vonja be mindazt, ami szemünk előtt pereg le. A história az egyetlen hatalmas gát, mely szembe bír szegülni az idő rohamával s megfékezheti ezt az ellenállhatatlan áradatot. E tudomány átkarolja mindazt, amit össze tud gyűjteni az események felületéről, s ha megragadta, nem engedi többé e tetteket elmerülni a feledés mélységeibe. A bíborban született Anna Komnéné írásának első sorai ezek, aki tollat ragadott, hogy elmesélje és így kiragadja a feledés sodrából atyja, Komnénosz Alexiosz bizánci császár cselekedeteit (Anna Komnéné: Alexiasz. Fordította Passuth László).
Ralovich Béla doktorban is valami hasonló szándék motoszkálhatott, amikor elhatározta, hogy feldolgozza azt a témát, aminek eredetileg "A magyarországi mikrobiológiai oktatás és kutatás története" címet adta. A kezdeti adatgyűjtést és az általános történeti rész néhány változatának elkészítését követően Ralovich doktor azzal a kéréssel fordult a hazai mikrobiológiai oktató és kutató műhelyek jelenlegi és korábbi vezetőihez és munkatársaikhoz, hogy saját intézetük, tanszékük, vagy kutatócsoportjuk történetének megírásával járuljanak hozzá a könyv megalkotásához. A Magyar Mikrobiológiai Társaság által is támogatott kezdeményezés kedvező visszhangra talált, számos kolléganő és kolléga küldte el az intézetével kapcsolatos történeti összefoglalót a szerzőnek. Később, a szerteágazó és rendkívül szövevényes anyag rendezése során, valamint az első szövegváltozatokat átolvasó pályatársak javaslatára a cím módosult, és gyakorlati okokból a 2011-re elkészült első rész az oktatástörténetre koncentrált.
Nem volt könnyű vállalkozás a sokféle, számos szempont alapján csoportosítható dokumentumok áttekintése, és fény derült arra is, hogy egyes iratok és feljegyzések elvesztek, vagy jelenleg fel nem lelhetők: talán még lappanganak valahol, mint a gazdasejtjeikben rejtőző herpesvírus genomok.
A történeti anyag változatossága tükröződik a szövegben: ha a források szűkszavúak, akkor inkább csak felsorolásokkal, kaleidoszkópszerűen kivetített pillanatképekkel találkozhat az Olvasó, míg a téma szempontjából lényeges eredeti művekből szó szerint idéz a szerző: ezek az idézetek nyelvtörténeti és tudománytörténeti kuriózumok is egyben.
Szeretném azt is kiemelni, hogy Ralovich doktor számos esetben alapkutatást végzett a magyarországi levéltárakban. Ennek köszönhető például az első hazai mikroszkópokkal kapcsolatos adatok új megvilágításba helyezése, és a Magyar Mikrobiológiai Társaság megalakulásával kapcsolatos dokumentumok bemutatása ebben a könyvben.
Jómagam, és a 2011-ben alapításának hatvanadik évfordulóját ünneplő Magyar Mikrobiológiai Társaság Vezetősége nevében szeretettel ajánlom Ralovich Béla doktor művét minden kedves olvasónak.
Budapest, 2011. június 14.
Dr. Minárovits János
a Magyar Mikrobiológiai Társaság elnöke
A II. KÖTETHEZ:
Az előző, a főleg a mikrobiológiával kapcsolatos ismeretek oktatásával foglalkozó, 2011-ben megjelent könyvünk folytatásaként, jelen munkánkban, reményeink szerint, sorra vesszük mindazok kutatásait, akik nemcsak a mikro-organizmusokat magukat vizsgálták, hanem azok növénytani, állattani, humán, talajtani, hidrobiológiai, mezőgazdasági, élelmiszeripari, gyógyszeripari, erdészeti, bányászati jelentőségét és a környezetben játszott szerepét is tanulmányozták. Ma már tudjuk, hogy a mikroorganizmusok alapvető szerepet játszottak/játszanak a természeti környezet komplex rendszereiben, a különböző fertőzésekben (emberekben, állatokban, növényekben és még mikro-organizmusokban is), egyes élelmiszerek keletkezésében (nyers érlelésű húsipari termékek, erjesztett tejtermékek, kovász, savanyú káposzta és egyéb savanyúságok, bor, ecet, sör, stb.) és megromlásában, a mezőgazdasági termelés teljes vertikumában (nitrogén-kötés, szerves anyag lebontás, komposzt képződés, stb.), a talajokban, valamint a vizekben zajló biociklusokban és az ipar számos területén.
Jelen kötetünkben első sorban a mikrobiológiai kutatásokról kívánunk beszámolni egyes szükséges oktatási kérdések érintése mellett. A kutatásokra a nagyító eszközök felfedezése előtt az volt a jellemző, hogy csak szabad szemmel látható, azaz makroméretű anyagokat, tárgyakat, élőlényeket és jelenségeket vizsgáltak, írtak le és értelmeztek. Így alakultak ki a klasszikus felismerések és az azokkal kapcsolatos tanok.
...
Ahhoz, hogy a mikrobiológiai kutatásokról átfogó képet tudjunk adni, az szükséges, hogy a már említett könyvünkben felsorolt, oktatással foglalkozó intézmények mellett, az elmúlt több mint 200 év alatt kialakult különböző kutató intézetekben, gyári/üzemi, gyógyító-, szolgáltató- és ellenőrző laboratóriumokban dolgozók mikrobiológiával kapcsolatos munkásságát is megpróbáljuk áttekinteni. A termelő, a szolgáltató és az ellenőrző vizsgálatokat végző munkahelyeken dolgozóknak ugyan nem elsődleges feladatuk a tudományos kutatás, ennek ellenére közöttük is szép számmal voltak, vannak olyanok, akik eredményes kutatómunkát is végeztek, végeznek és az ezek során tett megfigyeléseik, valamint a rutin munka során gyűjtött adataik értéke figyelemre méltó. Ezért gondoljuk azt, hogy az ő eredményeik sem mellőzhetők.
...
A III. KÖTETHEZ:
...
E könyvben a mikroorganizmusokkal és azok életével, hatásaival főleg az 1850 óta foglalkozó hazai vizsgálók kutatásainak bemutatására vállalkoztam. A mikroorganizmusokra vonatkozó meghatározást majd a későbbiekben még megismerhetik. Tájékoztatásul itt csak annyit írok le, hogy szabad szemmel nem láthatók. (Az ember szeme általában 200 mikron azaz 0,2 mm nagyságú testet képes még pontként érzékelni, tehát a meghatározásunk értelmében a mikroorganizmusok ezeknél kisebbek.)
Vállalkozásom igazi és most már látom, általam teljesíthetetlen nagysága, csak munkám során tudatosodott. Céljaimat a maguk teljességében nem tudom elérni. Nincs időm és erőm a terveim teljes megvalósítására. Ezért ebben a kötetben a III. Fejezetben csak a budapesti, a pécsi, a debreceni valamint a szeged egyetem orvosi és fogorvosi kara, a kolozsvári és az utód marosvásárhelyi Egyetem egyes részlegei, az MTA mikrobiológiával kapcsolatos kutatóintézetei, a Pannon Egyetem Keszthelyi Kara, továbbá a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem érintett tanszéke, a leglényegesebb közegészségügyi, környezet-egészségügyi és élelmezés-egészségügyi, valamint élelmiszeripari intézményeink egy része, továbbá a rendőrség és a honvédség mikrobiológiával kapcsolatos vonatkozásai kerülnek ismertetésre. A IV. Fejezetben az állategészséüggyel, az V. Fejezetben a védőoltásokkal, a VI. Fejezetben az elért eredményekkel, a VII. Fejezetben a gyógyszerészettel és a VIII. Fejezetben a mikrobiológiai laboratóriumi munka minőségbiztosításával és ellenőrzésével foglalkozom. Sajnos a többi egyetem, főiskola, kutatóhely és laboratórium adatai e könyvben nem vagy alig fognak szerepelni. Remélem, hogy akik végigrágják magukat a könyvemen és elgondolkoznak a leírtak értelmén nem fogják kidobott időnek tartani a fáradozásukat. Ha ez így lesz, akkor már elértem a célomat és megérte dolgoznom.
Balatonberény, 2018. január hava
Ralovich Béla