---

Tartalom

Előszó
Bevezetés

ELSŐ RÉSZ. - Tanintézeteink az Árpádok idejében.

I. FEJEZET. - Tanintézeteink osztályozása.
1. §. Elemi oktatás. Fárai iskolák
2. §. Közép s felső iskolák és egyetemek átalában

II. FEJEZET. - Árpádkori középtanodáink.
3. §. A székes-fehérvári középtanoda
4. §. A csanádi középtanoda
5. §. A székes-egyházi és dömés iskola Győrött
6. §. A budai káptalan és dömések iskolája
7. §. Káptalani középtanoda Szepesben
8. §. A somogyvári benczés monostor iskolája
9. §. A tapolczai benczés monostor iskolája

III. FEJEZET. - Felső iskoláink az Árpádok alatt.
10. §. A szent Mártonról czímzett benczés főmonostor felső iskolája Pannonhalmán
11. §. Hittani felső iskolák Esztergomban
12. §. Az ágostoniak hittani képezdéje Esztergomban
13. §. A veszprémi egyetem

Adalékok.
14. §. Árpádkori leánynöveldéink
15. §. Héber iskolák IV. Béla alatt

IV. FEJEZET. - Iskoláink bel-szervezete az Árpádszázadokban.
16. §. Tantárgyak s azok előadási köre
17. §. Tanárok s azok díjazása
18. §. Taneszközök. - Könyvek. Könyvtárak
19. §. Áttekintés

MÁSODIK RÉSZ. - Külföldi iskolázás az Árpád-korszak alatt.

V. FEJEZET. - Keleten.
20. §. Tájékozás
21. §. Konstantinápolyban
22. §. Jeruzsálemben
23. §. Aleppóban

VI. FEJEZET. - Nyugaton.
24. §. Átalános ismeretek
25. §. Ravennában
26. §. Romában
27. §. Bolognában
28. §. Pádua és Vicenzában
29. §. Párizs és Toledóban

FÜGGELÉK.
30. §. Magyar tudós férfiak az Árpádok alatt
31. §. Visszapillantás

---

Előszó

A Magyar Tudományos Akademia a Gorove-alapítványból minden második évben, harmincz arany díj mellett jutalomkérdést hirdet ki, mely váltva az erkölcstudomány, széptan és magyar míveltségtörténetből veendő. A viszonylag legjobb felelet, ha egyszersmind nyomtatásra érdemesnek találtatik, megnyeri a jutalmat; igen becses másod sőt harmad rangbeli felelet is kiadatik tiszteletdíj mellett.

Az 1859 diki nagy gyülésben kihirdetett e jutalomtételre: "Kútfői nyomozások alapján adassanak elő azon hazai és külföldi tudományos intézetek, melyekben a magyarok az Árpádkorszak alatt tanultak," 1861. martius 31-ig, mint határnapig két felelet érkezett be. Közölök a II-dik számu e jeligével: 'Nehéz pályán szép küzdeni' a birálók egyhangu itéletének alapján jutalomra és kinyomtatásra méltónak találtatott. Szerző ugyanis a feladatot teljes kiterjedésében kimeritőleg s egyszersmind szabatosan tárgyalja, részletesen összeállítva az adatkészletet két főrészben, melyeknek elsejében Árpád korszaki tanintézeteinket, az alsó, közép és felső iskolákat ismerteti, toldalékul még a leánynöveldéket s a héber iskolákat említi fel, végre a tantárgyakról, személyzetről és taneszközökről értekezik; a második részben pedig hazánkfiainak keleten és nyugaton folyt iskolázását rajzolja, s berekesztésül még összes irodalmi culturánkra vet ismertető s védő pillantást. A teljesség, az anyag helyes szerkesztése, a kútfők hű idézése sőt fontosabb tárgyaknál a határozó helyek kiirása, s a gondos és csinos előadás által szerző a feladatnak teljesen eleget tőn.

E munkát, melynek jeligés levele felbontatván, Vass József akademiai l. tag ismertetett fel szerzőjéül, veszi ezzel, a Magyar Tudományos Akademia XXIII-dik nagy gyülésének rendeletéből az olvasó közönség.

Kelt Pesten, aug. 19-én 1862.

Szalay László,
m. tud. akad. titoknok.

---