Johann Georg Sulzer
A természet munkáiból vétetett erköltsi elmélkedések
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Első elmélkedés a' Teremtett dolgok rendéről közönségesen
Második elmélkedés a' Plánták között lévő szép rendről
Harmadik elmélkedés az élő-állatok között lévő szép rendről
Negyedik elmélkedés e' Világ' alkotványának Nagyságáról
Ötödik elmélkedés a' Földön lenni láttató némelly szines rendetlenségekről
Hatodik elmélkedés a' Természet Titkairól
Előszó
A' leg főbb valóságnak, és a'nak tökéletességeinek esmérete, minden kétség kivül leg nemessebb esméret, a' mellyre juthat egy értelemmel biró teremtés, mint-hogy az minden lehetséges gyönyörűségnek, minden lehetséges tsendességnek, minden lehetséges jó Rendnek és Virtusnak fundamentoma, az emberek között. Egy véghetetlen Hatalom, véghetetlen Böltsesség, és véghetetlen Jóság, tsak magokban gondoltatván is leg-méltóságosabb tzéljai az értelemnek, a' mellyekről soha se gondolkodhatik ugy, a' józan Okosság, hogy azok által kellemetes álmélkodással bé-ne teljék. És az emberi természetnek mivólta szerént, soha se lehet másképen nyugodalma a' szívnek, hanem egyedül tsak az ISTENnek azon tökéletességeinek esmérete által, a' mellyekre mint állandó fundamentomra, minden féle állapotban, bátorságoson vetheti a' maga vigasztalással tellyes reménységét; és a' melly nélkül tsupán tsak nyughatatlansággal 's minden vigasztalástól meg fosztatva gyötrettetnék az emberi elme. E'ből azért világos ez, hogy egy Mindenható, Minden-tudó, és mindenek felett való jóságú Valóságnak esmérete, ollyan érzékenységeket gerjeszt, és táplál, az embernek szívébe, ha tsak kevéssé elmélkedik is a'ról, a' mellyek a' Virtushoz, és a' jó rendhez való szeretetet munkálódják az emberi Társaságban.
Minden emberi Tudományok között leg hasznosabbak tehát azok, a' mellyek minket az Istenségnek ezen nemes esméretére vezérelnek, és azt illendő világosságban adják elő. És ezen tekintetre nézve a' Physicának, vagy a' Természet visgálásáról való Tudománynak, minden más Tudományok felett való méltóságát, épen nem lehet jó fundamentummal el tagadni. Az ISTEN ki-nyilatkoztatott akaratját magában foglaló, minden tiszteletre méltó Könyv, a' mellyben a' leg főbb Valóság, önnön magát az embereknek ki jelentette, tulajdon képen két részekből, vagy darabokból áll; mellyek közzül az első a' TERMÉSZET a' második a' Szent Irás; és ez az útólsó, szüntelen az elsőbbnek olvasasára igazit, és int bennünket. Mind a' kettőt egy forma figyelmetességgel kell azért olvasni. Már pedig az első Résznek Abécéje a' Physica, a' melly nélkül a' Teremtőnek ezen munkáját, nem lehet megérteni; ez viszontag ismét olyan Abéce, a' melly nélkül az ISTEN ki-jelentetett akaratja' Második Részének, úgy mint a' SZENT IRÁSnak, valóságos értelmét, sok tekintetben meg-nem lehetne fogni. A' Physica mint egy lajtorjává tészi a' teremtett dolgokat, a' mellyen egészen a' Teremtőnek esméretére juthat a' mi értelmünk; és ez által egy ollyan Theatrummá lészen ez a' Világ, a' mellyen ezen leg felsőbb, és véghetetlen Valóság' imádásra méltó tökéletességeinek, nyilvánságos nyomai, és bizonysági, minden felől tündökölnek a' mi szemeink előtt. Mert a' szerént nem tsak közönségesen az egész Világ alkotványában; hanem különösön a'nak magános részeiben-is esméretessé lészen, hogy mindenek kibeszélhetetlen hatalommal, böltsességgel, és jósággal készittettek. Meg-mútatja az, a'mi értelmünknek épen a' bámulásig való tsúdájára, a' jó rendnek azt az állandó régúláját, a' melly szerént teremt, és igazgat mindeneket, ez a' leg főbb Valóság, és a' melly szerént gondot visel az, nem külömben a' részeknek mint szintén az egésznek tökéletességére. A' Physica, e' szerént valóságos szeme az értelemnek, a' melly által a' hatalmas Teremtőt minden felé látják; és a' melly által a'nak minden teremtése, a' leg kissebb füvetske, szintén úgy mint a' leg nagyobb Égi-testek, az ő ditsősséges tulajdonságinak prédikátori lésznek. Ezokáért, a' legnagyobb emberek-is, a' kiket a' végre teremtett, és rendelt az Irgalmas Teremtő, hogy az ISTEN munkáinak ezen Könyvének olvasására tanitsanak-meg bennünket, a'ból szerzették magoknak azokat a' nemes túlajdonságokat, a' mellyek által a' több emberek felett a'nyira fel-emelték magokat. NEUTON, ROBERT BOYLE, KLARK, BOERHAVE, és mások, az önnön magok vallás tételek szerént, a' Teremtő imádásra méltó nagysága felől, a' Physica által keresett esméreteknek köszönhették, az ő elméjeknek azon nagyságát, az ő lelkeknek azt az állandó tsendességét, az ő szíveknek azon nemes érzékenységeit, és az ő egész életekbéli magok viseleteknek azon tisztességét, a' mellyet tsúdált ő bennek a' világ.
Az Isteni gond-viselés nagy kegyelmességének tarthatjuk azért, hogy a' közelebb való időkben, az elébbeni setétség alól felszabadittatott, a' régi viszszás itéletektől, és hibás vélekedésektől meg-tisztittatott, és naponként lassan-lassan ollyan világosságban helyheztettetett, ez a' nemes Tudomány a' Physica, hogy a'nak fényénél a' Mindenható Teremtőnek lételét, és tulajdonságait sokkal tisztábban, és tellyesebb meg-győződéssel szemlélheti már ma az emberi elme, mint e'nek előtte. Német Ország nevezetesen bóldognak tarthatja magát, hogy LEIBNITIUS, és WOLFIUS a' Filosófiai túdományoknak nagyobb világosságba lett helyheztetések által, (a' mellyet ő nékiek soha eléggé meg-nem lehet köszönni) utat nyitottak a'nak lakosinak-is e're a' világosságra.
Oh vajha az, ezen Tudományt tanitó Munkák, a' mellyek már ma bővségesen, és külömbb-külömbb féle Nyelveken találtatnak, nevezetesebben pedig azok, a' mellyek a' természeti Históriának külömböző részeit világosítják, és a' mellyeket akárki könnyen meg-érthet, többeknek kezeiben forognának, és gyakrabban olvastatnának. E' bizonyára a' mái időben, a' midőn majd minden, a' Könyvek olvasásában foglalatoskodni, és sokat olvasott ember akar lenni, akár melly más Könyvek olvasásánál jobb, és hasznosabb lenne; úgymint a' mellyből, sokkal jobb fundamentomon épült elő-menetel származnék, mint sok ezer más féle Könyvekből, a' melyek gyakran nem egyebet, hanem vagy tellyességgel haszontalan gondolatokat, vagy pedig mind az értelemnek, mind pedig az erköltsöknek meg-vesztegetődését hagyják magok után. A' midőn, ellenben a' Természet munkáinak esmérésére vezérlő Könyveknek, szorgalmatos és gondolkodva való olvasása, valósággal szép, és magos gondolatokkal nevelheti az értelmet, nemes érzékenységekkel töltheti-bé a' szívet, betsületes, és szeretetre méltó erköltsökre szoktathatja az ő egész maga viseletében az embert, és ezt az életet sokkal kedvesebbé, és gyönyörűségesebbé teheti; a' midőn a' Természet munkáinak illendő esmérete, és visgálása által ez a' föld-is, a' mellyen lakunk, a' mig a' mi készületünkre rendeltetett esztendeink el-folynak, minden emberre nézve merő azon Paraditsomá válik, a' mellyben minden felé ki-beszélhetetlen szépségeket rakott a' kegyelmes Teremtő, de a' mellyek el-rejtetve maradnak a' tudatlan és gondatlan szemek előtt.
De sokkal hasznosabb még a' természet tudománya, ha az egyszersmind egybe köttetik az Ethikával, vagy erköltsöket tanitó tudománnyal. Ezért mindenkor ohajtottam azt, hogy valamikor egyszer e'ben a' részben is tökéletes munkát, adna minékünk egy illyen Munkára alkalmatos kéz. És valamikor gondolkodtam a'ról, mindenkor nagyon tsudálkoztam azon, hogy az már ez előtt régen meg-nem esett; holott a' testes, és a' lelkes világ között való hasonlatosságot, ollyan könnyen észre lehet venni; és az erköltsök országában lévő Virtust, és jó rendet, az ollyan Fundamentomokból 's gondolatokból lehet nevezetesebben által látni, a' mellyeknek tudására a' Physica vagy a' Természet esmérete által lehet jutni. E' jelen való Munkátska, a' mellynek irom ezt az Előljáró Beszédet, igen szép kezdése az én kivánságom bé-tellyesedésének. E'nek mint egészen újj Munkának, minden Physica Matériákról való Irások felett ez a' praerogátivája vagyon, hogy ez, a' Természeti dolgoknak meg-gondolása által, nem tsak közönségesen vezérli az Isteni tökéletességek esméretére az értelmet; hanem e' mellett más erköltsi igazságokra-is jutattatja, a' mellyek a' fundamentomul vettetett, és meg-magyaráztatott természet Históriájából, egyenesen következnek. És mint-hogy ezen kivül igen világoson, és kellemetesen iratott, ennek-okáért méltán ditsérhetem ezt, mint egy valósággal hasznos Könyvet, a' mellyről minden más Olvasótól-is hasonló itéletet várhatok.
Iratott Berlinben. 1745-ben. Böjt más havának első Napján.