---

Tartalom

Előszó
Bevezetés
Introduction

1. Szakirodalmi áttekintés
1.1. A terminológiai előzmények áttekintése, a terminológia alapjai
1.1.1. A terminológia
1.1.2. A terminográfia, a terminológiai munka és a terminológiamenedzsment
1.1.3. A terminusról
1.1.4. Az ekvivalencia és a definíció
1.1.5. Az ekvivalenciaszintekről és –esetekről, valamint csoportosításukról
1.1.6. A domén, a terminológiai rendszer, a fogalmi rendszer és a számítógépes ontológia
1.1.7. A terminológiai norma
1.1.8. A terminológiai harmonizáció
1.1.9. A terminológia helyzetéről és feladatairól
1.2. A lexikográfia és a terminológia kapcsolatáról
1.2.1. A lexikográfia meghatározása
1.2.2. A lexikográfia és a terminológia szemléletbeli különbségeiről
1.2.3. A szótár
1.2.4. Szótár-tipológia
1.3. A fordító és a terminológus munkájáról
1.3.1. A terminológia és a fordítástudomány kapcsolatáról
1.3.2. A terminológus és a szakfordító feladatainak összehasonlítása
1.4. A gazdasági szaknyelvről
1.4.1. A gazdasági szaknyelvről a terminológia és a szaknyelvkutatás szemszögéből
1.4.2. A gazdasági szaknyelv helye a szaknyelvek között

2. A gazdasági szaknyelv terminológiai megközelítése

3. A fordítói segédeszközök I.: a nyomtatott és az elektronikus szótárról
3.1. A fordítói segédeszközök típusai
3.2. A gazdasági témájú nyomtatott fordítói segédeszközökről
3.3. Az elektronikus szótárak és más fordítói segédeszközök
3.4. Szótárelemzések: a szótári ekvivalencia vizsgálata a nyomtatott gazdasági szótárakban

4. A fordítói segédeszközök II.: a terminológiai adatbázisról, az adatbankról és a tudásbázisról
4.1. A terminológiai adatbázis meghatározása és a szerkesztési alapelvek
4.2. A terminológiai adatbázis szerkesztési szintjei, a terminográfiai cédula és az adatmezők
4.3. A terminológiai adatbázisok típusai: az adatbázis, az adatbank, a tudásbázis és a terminográfiai információs rendszer kísérleti osztályozása
4.3.1. A terminológiai adatbázis egyszerű változatai
4.3.1.1. A Termin
4.3.1.2. A Termium Plus
4.3.1.3. Az SAPterm
4.3.2. A terminológiai adatbázisok hagyományos változata
4.3.2.1. Az Európai Unió intézményközi terminológiai adatbázisa (IATE)
4.3.2.2. A TERMDAT
4.3.2.3. A TERMit
4.3.2.4. WebTerm
4.3.3. A terminológiai adatbázisok összetett változatai
4.3.3.1. Az EOHS Term
4.3.3.2. A bistro
4.4. A terminológiai adatbázisok típusainak áttekintése
4.5. Elektronikus szótár vagy terminológiai adatbázis?

5. Gazdasági terminusok vizsgálata a terminológiai harmonizáció szempontjából
5.1. A fordítói harmonizáció, a funkcionális ekvivalens és a terminusjelölt
5.2. Gazdasági terminusok: a terminológiai harmonizáció és az ekvivalencia szempontjából kialakított kísérleti csoportosítás

6. Esettanulmány: a cégbíróság domén terminológiai elemzése
6.1. A terminológiai vizsgálat módszeréről
6.1.1. A cégbíróság terminus
6.1.2. Okiratok aldomén: cégkivonat, cégmásolat és cégbizonyítvány terminusok
6.2. A terminusok szótári ekvivalensei és a megjelenítési lehetőségek
6.2.1. A szótári ekvivalensek
6.2.2. A megjelenítési lehetőségekről

Utószó
Summary
Irodalom
Források

---

Előszó

Az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke Horváth Ildikó tanszékvezető kezdeményezésére új könyvsorozatot indít útjára Fordítástudományi értekezések címmel. A sorozat elindításának célja a fordítással kapcsolatos monográfiák megjelentetése, elsősorban az ELTE Nyelvtudományi Iskola Fordítástudományi Doktori Programjához kapcsolódó szerzők írásaiból. Örömmel mutatom be e sorozat első kötetét, Tamás Dóra Gazdasági szakszövegek fordításának terminológiai kérdéseiről című könyvét.

Társadalmunk működése az információ gyors felhasználására épül, ebben pedig alapvető a nyelv szerepe. Az információcsere nagyszámú természetes nyelven valósul meg a világban, a nyelvi sokféleség az emberi kultúra sokszínűségét gazdagítja, de a számos nyelven zajló kommunikációs folyamatban egymás megértése nehézségeket okozhat. Számos nyelvészeti ág (pl. fordítástudomány, lexikográfia, terminológia, nyelvtechnológia) eredményeit és módszereit a kommunikáció megkönnyítésére, hatékonyságának a növelésére alkalmazzák. A gyors tudományos és technológiai fejlődés eredményeként nagy számban megjelenő új eszközök és módszerek használatához szükséges ismeretekhez való hozzáférést biztosítani kell, ehhez pedig az újfajta követelményeket ismerő, abban eligazodni képes szakemberekre van szükség. A globalizáció internacionális folyamataiban fontos szerepe van a lokalizációnak. A soknyelvű piacon az a termék értékesíthető optimális feltételek mellett, amelyik a soknyelvű felhasználói piac igényeihez is igazodik. A multinacionális vállalatok már a termék fejlesztésével párhuzamosan végzik a nyelvi infrastruktúra kialakítását (termékfeliratozás, műszerkönyv elkészítése, szervizszolgálat előkészítése, marketing stb.) a megcélzott piac valamennyi nyelvén, és felismerték, hogy a termék értékének jelentős részét képezi a harmonizált terminológiai háttér.

A folyamatos és egyre gyorsuló fejlődésben a terminológia iránti szükséglet növekedése tudományos alapozást és új módszerek kialakítását, a nemzetközi kommunikáció igényei pedig a különböző nyelvek terminológiáinak egyre pontosabb megfeleltetését teszik szükségessé. Az utóbbi néhány évtizedben a különböző nemzetek gazdasági, kereskedelmi, kulturális, tudományos stb. hálózatainak olyan egymásba fonódó rendszere alakult ki, amelynek optimális működését tudományos módszerekkel folyamatosan rendezett terminológiával lehet biztosítani.

A fordítás és terminológia elméleti és gyakorlati kérdéseit lehetséges és érdemes közös keretben vizsgálni. Ilyen, a fordítás és a terminológia összekapcsolását célzó vizsgálatok eredményei alapján keletkezett e mű. A szerző munkájának indíttatása és a kialakított program megvalósítása egyaránt kötődik az ELTE Fordítástudományi Doktori Iskola (vezetője Klaudy Kinga), és a TERMIK (KRE Terminológiai Kutatócsoport, vezetője Fóris Ágota) műhelyéhez. Ez a két hazai bázis segítette a kutatót a megoldatlan problémák felismerésében, és támogatta a vizsgálatok végzése során. Egy szakkönyv anyagának megítélésében fontos, milyen széles szakmai kör szemlélete tükröződik abban. Mind a doktori iskola, mind a TERMIK folyamatos konzultációs lehetőséget biztosított a szerző számára hazai és külföldi kollégákkal. A szerző sokéves fordítói tapasztalattal és terminológusi gyakorlattal is rendelkezik, és doktori fokozata megszerzése után a Károli Gáspár Református Egyetem terminológia mesterképzésében és az ELTE fordítástudományi mesterképzésében egyaránt oktat. Mindennapi munkája és kutatásai szerencsésen találkoztak össze a könyv anyagának összeállítása során. A mű a nemzetközileg elfogadott szemléletet követi az elméleti kérdések tárgyalásában ugyanúgy, mint a modern alkalmazási módszerek innovatív leírásában. Egyik jelentőségét az adja, hogy olyan, magyar nyelven megjelenő munka, amelyben a leírt új eredmények a nemzetközi és a hazai fordítástudományi és terminológiai kutatásokra és munkákra épülnek.

A könyvben bemutatott több fontos tárgykörből kettőt, a fordítói terminológiai adatbázisok vizsgálatát és a terminológiai szabványosítás és terminológiai harmonizáció kérdéseit kívánom kiemelni. Sok időt és munkát takarítanak meg azok a fordítók, akiknek megfelelő terminológiai háttéranyagok (adatbázisok, szótárak, glosszáriumok) állnak rendelkezésre a munkájukhoz. A nemzetközi szakirodalomban nagyszámú publikáció foglalkozik a modern fordítói terminológiai adatbázisok elméletével, készítésük és felhasználásuk módszereivel, amelyekkel a szerzőnek elsősorban a trieszti és a bolognai egyetem fordítóképző és terminológiai centrumaiban, valamint a bécsi és németországi tanulmányútjai során nyílt lehetősége megismerkedni. A könyv ezeket a tapasztalatokat tartalmazza: a terminológiai adatbázisok szerkezetére, használatára vonatkozó közleményeket mutatja be és magukat az adatbázisokat, részleteiben vezeti végig az olvasót az adatbázisok szerkezetén, ismerteti, megmutatja, milyen konkrét információkat ad meg az adatbázis, hogyan néz ki egy terminográfiai bejegyzés stb. A másik fontos kérdéskör a terminológiai szabványosítás és harmonizáció a gazdasági terminológia területén. Erre azért van szükség, mert más-más földrajzi területeken, eltérő természeti adottságú környezetben élő népek különböző kulturális környezetet alakítottak ki. A globalizáció következtében a történelem során kialakult nemzeti termelési, kereskedelemi és szolgáltatási rendszerek folyamatosan nagy nemzetközi hálózatokká kapcsolódtak össze. Ebben az integrálódási folyamatban szükségszerűen jelent meg az egységesítésre való törekvés, amely az ipari termékek szabványosításában realizálódott elsőként. Ma már mind a fordítói, mind a terminológiai munkát szabványok könnyítik meg és szabályozzák. A szerző nem idegenkedik a szabványoktól, számos definíciót és munkamódszert is szabványokból vesz át, ezzel is megerősíti, hogy a fordítóknak mindennapi tevékenységük során a munkájukhoz kapcsolódó szabványokat ismerni és használni kell. A szabványok szerepe régóta nem korlátozódik már a műszaki területre, a nyelvi (terminológiai, fordítói) szabványok a nemzetközi kommunikáció fontos segítői.

Az írás szemlélete igazodik a terminológia ma elfogadott paradigmájához, annak fogalmi rendszeréhez és szemléletéhez. A hazai terminológia paradigmaváltásának – kissé megkésve zajló – pozitív folyamatait ezzel erősíti meg. A szerző fejtegetéseinek egyik fontos jellemzője a fogalmakból való kiindulás, amely az adatbázisok szerkesztési algoritmusában, az adatkezelés szabályainak ismertetésében is megjelenik. A könyvet átszövi a terminológia másik alapelve is: az új terminusok nyelvi jelölőire tett javaslatok hosszabb munkafolyamatban fogadhatók el, a nyelvi jelölők végleges rögzítése szakmai jóváhagyás után történhet meg.

Ezt a jelentős részben terminológiai tárgyú munkát azért is fontosnak tartom, mert a TERMIK keretén belül végzett terminológiai kutatások eredményeinek egyik csoportját elsőként mutatja be könyv formában. Az írás a hazai és a nemzetközi terminológiai kapcsolatok egyik láncszemének tekinthető, egyaránt ajánlom a fordítók, a fordításkutatók és a terminológusok figyelmébe.

Fóris Ágota

---