---

Tartalom

1. BEVEZETÉS
2. AZ ÁLLAMADÓSSÁG FOGALMA

3. Az államháztartás pénzügyi pozíciójának alternatív mutatói
3.1. Explicit eszközök és források
3.2. A kormányzati szektor eszközeinek és forrásainak alakulása Magyarországon
3.3. Implicit eszközök és források

4. AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE
4.1. Az adósságkezelési stratégia célja
4.2. Az adósságelemek főbb tulajdonságai
4.3. Az adósságkezelés főbb szempontjai és a trade-offok
4.4. A magyar adósságkezelés teljesítménymutatói
4.5. A főbb adósságmutatók nemzetközi összehasonlítása
4.6. A magyar államadósság instrumentális szerkezete
4.7. Az államadósság-kezelés és a jegybank kapcsolata

5. AZ ADÓSSÁGKEZELÉS VÉGREHAJTÁSA
5.1. Az adósságkezelés végrehajtásának története
5.2. Az adósságkezelés jogi és tőkepiaci keretei
5.3. Az elsődleges forgalmazók
5.4. Az elsődleges piac működése

6. AZ ÁLLAMADÓSSÁG GAZDASÁGI HATÁSAI
6.1. Vita a növekedési hatásról
6.2. Hatás a pénz- és tőkepiacokra
6.3. Hatás a stabilitásra

7. FORRÁSOK

---

Bevezetés

Az államadósság az egyik legfontosabb makrogazdasági változó, így a gazdasági folyamatok értelmezéséhez és elemzéséhez különösen fontos tartalmának pontos ismerete. Módszertani kézikönyvünk célja az államadóssággal és annak kezelésével kapcsolatos fogalmak bemutatása, és illusztrálása, elsősorban az aktuális magyar adatokon és gyakorlatokon keresztül.

A nemzetközi pénzügyi válság, amely egyes országokban alapvetően adósságválságként jelentkezett, a korábbiaknál is jobban rávilágított az államadósság jelentőségére, mégpedig nemcsak a fejlődő országokban, hanem a leginkább fejlettekben is. Szintén nagyobb figyelmet kapott a korábbiaknál az államadósság szerkezete, amelynek jelentőségét Magyarország is erőteljesen megérezte. Ezzel egyidejűleg az adósságkezelés fontossága is megnőtt, mert megfelelő stratégiával és módszerekkel akár a magasabb adósságráta kockázatossága is ellensúlyozható, csökkenthető.

Magyarországon is kiemelt gazdasági mutatószám a GDP-arányos államadósság, amit jelez, hogy az adósságráta csökkentésének célja az Alaptörvénybe is bekerült. Ezt indokolja, hogy Magyarország a hozzá hasonló fejlettségű országokhoz és régiós versenytársaihoz képest magas államadóssággal küzd. Az elmúlt években érdemi javulást sikerült elérni e téren, és az adósságráta 2011 óta évente átlagosan a GDP 1 százalékával csökken. Nem utolsósorban ennek köszönhető hazánk kockázati megítélésének javulása, mert a gazdasági élet szereplői, a befektetők és a hitelminősítők is nagy figyelemmel követik az adósság alakulását, mint az államháztartással kapcsolatos kockázatok egyik legfontosabb mérőszámát.

A kézikönyvben valamennyi fent említett témát végigjárunk, kezdve a második fejezetben az államadósság fogalmával, bemutatva annak definícióit, tulajdonságait. A harmadik fejezet az államháztartás pénzügyi pozíciójának az adósságtól eltérő alternatív mutatóit járja körül. A negyedik rész az adósságkezelés elméleti szempontjait, és ezzel összefüggésben az adósság szerkezeti kérdéseit tárgyalja. Az ötödik fejezet az adósságkezelés végrehajtásával foglalkozik, elsősorban az aktuális magyar gyakorlaton keresztül. A hatodik részben az államadósság közvetett gazdasági hatásairól lehet olvasni.

---