---

Tartalom

BEVEZETÉS.
A' törvényszéki orvostudománynak az orvosi rendőrségtudománnyal való előbbi összevegyítése
A' két eszme' meghatározása
A' két tanítás' elválasztása
Tanulása szükséges orvosoknak
Tanulása szükséges jogtudósoknak
Ezen tudomány' alkalmaztatása és kimívelése felől való történeti adatok
Mostani állapotja
Literaturája
Alaki és anyagi részre való felosztása


A' TÖRVÉNYSZÉKI ORVOSTUDOMÁNY' ALAKI RÉSZE.
Szabályok szüksége

ELSŐ SZAKASZ. A' törvényszéki orvosi személyekről (orvosok-, sebészek-, gyógyszerárusok-, bábákról)
Orvosi kar

MÁSODIK SZAKASZ. A' törvényszéki orvosi ügyirásoknál tartandó rendszabások.
Egy orvosi vizsgálat alaki feltételei
Az orvosi látleletről (visum reperium)
A' törvényszéki halotti bonczolásról (sectio legalis)
A' törvényszéki orvos tekintsen-e az ügyirásokra?
Egy halott' tulajdon orvosa nem teheti meg annak törvényszéki bonczolását
Halotti bonczolások rothadt testeken
A' törvényszéki orvostudomány gyakorlati tanitása


A' TÖRVÉNYSZÉKI ORVOSTUDOMÁNY ANYAGI RÉSZE.

ELSŐ SZAKASZ. Törvényszéki orvosi vizsgálatok élőkön

ELSŐ FEJEZET. Az újszülött magzatok felőli vizsgálatok
I. Külső alkatjokróli vizsgálatok
  Csudaszülöttekről (monstra)
  Éktelen szüleményekről
  Üszögökről (molae)
II. Érettségrőli vizsgálatok
  Az érettség jelei
  Ezen tárgy felől külömböző jogtudományú eszmék
  Életre való, és életre nem való magzatok
  Lelkes és lelketlen magzatok
  Elkésett szülésekről
III. Az újszülött magzatok' valódiságáról
IV. Az első szülöttségről

MÁSODIK FEJEZET. Az életidőrőli vizsgálatok

HARMADIK FEJEZET. Kétes nembeli viszonyokróli vizsgálatok
I. A' nemző tehetségről
  Közösülésre való tehetetlenség férjfiaknál
  Nemzésre való tehetetlenség
  Heréltek
  Szokatlan helyezetben végbe vitt közösülés
  A' nemző tehetség' megitélésére szolgáló szerek
  Közösülésre szerfeletti vágy
  Közösülésre és fogamzásra való tehetetlenség asszonyoknál
II. Himnőkről (Hermaphrodyti)
  Alólhugyozókról (Hydospadici)
  A himnők' és alólhugyozók' kétséges nemző tehetségük
III. Szüzességrőli vizsgálatok
  A' szüzesség' esmértető jelei
  A' szüzőrről (hymen)
  Fájdalom és vérzés az első közösüléskor
  A' többi jelek méltánylása
IV. Törvénytelen és természetlen közösülésről
  Erőszaktételről (stuprum)
  Természetlen közösülésről
V. Terhességről és szülésről
  A' terhesség' esmértető jelei
  Kevésben múlt szülés' esmértető jelei
  Másodszori terhesitésről (superfoetatio)

NEGYEDIK FEJEZET. Kétséges egészségrőli vizsgálatok
I. Kétséges testi betegségekről
  Tettetett, színlelt betegségek
  Tettetett betegség' indító okai
  Eltitkolt betegségek
  Bevádolt nyavalyák
II. Kétséges lelki betegségekről
  Lelki vizsgálatokra vezető elvek
  Általános szabályok
  Ostobaság, tompa elműség, butaság
  Őrültség (mania)
  Lázas őrültség
  Az őrültség' osztályai a' tárgyak szerint
  Tettetett őrültség
  Félbenhagyó őrültség
  Részletes és elrejtett őrültség
  Dühösség, őrjöngés (furor, mania furibunda)
  Indulatból és tébolyodásból származó lelki állapot
  Álombolygásról (somnambulismus)
  Szunyáta állapot
  Részegség és iszákosság
  Az indulatok' legnagyobb foka
  Az állati vágyak és természeti ösztönök
  A' test' szabálytalan kifejlődéséből származó lelki betegségek
  Siketnémákról

MÁSODIK SZAKASZ. Törvényszéki orvosi vizsgálatok holtakon

ELSŐ FEJEZET. Sérelmekről való vizsgálatok
A' sérelmek' halálosságát illető történeti előadás
A' sérelmek' felosztására szolgáló elvek
A' czélokról, mellyek miatt a' sérelmek veszedelme és halálossága megitéltetik
Feltételetlenül halálos sérelmek
Történetesen halálos sérelmek

Első meghatározási elv: a sérelem' neme

Második meghatározási elv: a' megsértett rész' különbsége.
Fejsérelmek
  Külsők
  Belsők
  Agymegrázás
  Agyban való kiömlések
  Gyuladás és genyedés
  Agysebek
  Hátgerincz sérelmek
  Nagyobb idegek' sérelmei
  Érzékek' életművein való sérelmek
Nyaksérelmek
Mellsérelmek
  Felületesek
  Mellzúzodások és megrázások
  Beható mellsérelmek
  Szívburok és szívsérelmek
  Rekeszizom, mellvezeték és szívidegek' sérelmei
Has sérelmek
  Gyomor sérelmek
  Belek' sérelmei
  Májsérelmek
  Lépsérelmek
  Gyomormirigy sérelmek
  Cseplez és fodorháj sérelmek
  Tápedények' sérelmei
  Húgyéletművek sérelmei
  Férjfi nemző részek' sérelmei
  Asszonyi nemző részek sérelmei
  Vérerek és medencze csontok' sérelmei
Végtagok' sérelmei
  A' kar- és szár-vérerek sérelmei

Harmadik meghatározási elv. A' megsértett' egymisége
  A megsértett' kora és neme
  A megsértett' testi alkatása
  A megsértett' egésség állapotja
  Képeleti hibák és életműves betegségek
  Testi és lelki állapot

Negyedik meghatározási elv. Történetes befolyások
  Az egymiség' közelebb meghatározása

Megengedhetlen határozási elvek
  A' sérelem gyógyithatósága
  A' szükséges halálosság ideje
  A' sértő eszköz minémüsége
  Egy sérelem' halálosságát illető vádak

MÁSODIK FEJEZET. Az életre szükséges ingerek' megfosztásából, vagy feleslegéből eredett halál nemek
I. Levegő' megfosztásából eredt halálnemekről
  A' fuladás' nemei
  A' fuladás' jelei
  Megfojtás, felakasztás
  Vízbe fuladás
  Lehelletre nem alkalmatos légnemek által okozott fuladás
II. Eledelek' elvonásából származott halálról
  Az eledelek' szakadatlan elvonása
  Lépcsőnkint nagyobbitott ételek' megtagadása
III. Meleg' megfosztásából okozott halálról
IV. Szerfeletti külső ingerektől okozott halálról
  Mennykő által okozott halál
  Nagy szenvedélyekből származott halál
V. Az önelégetésekről

HARMADIK FEJEZET. Kétséges öngyilkolásróli vizsgálatok

NEGYEDIK FEJEZET. A' halál' elsőségéről egy időben holtan talált személyeknél

ÖTÖDIK FEJEZET. Újszülöttek' kétséges halálnemeiről
  A' törvényszéki orvosnak teendő kérdések
  Tüdő- és lehelletpróba
  Az ellen való ellenvetések
  Ploucquet' vértüdő próbája
  Danieltől ajánlott tüdőpróba
  Ezekből származó következmények
  Májpróba
  Húgyholyagpróba
  Gyermekszurok' kiüresítése
  Vérömlények
  A' születés előtti halál' jelei
  Újszülöttek' kétséges halálnemei
  A' gyermek' halálnemei az anya' vétke nélkül
  Erőszakos halál az anya' hibája nélkül
  Fejsérelmek, nyak- és hátgerincz ficzamodások
  Köldökzsinórból való elvérzés
  Fuladás, megfojtás
  Vízbe fulás
  Lehetséges-e az anya' tudta és akarata nélküli szülés?
  Ápoláshiányból, hidegből okozott halál
  Még nem szült gyermekek' kétséges halála
  Készakarva okozott koraszülés

HARMADIK SZAKASZ. Élettelen testeken tett törvényszéki orvosi vizsgálatok
Mérgeket és megétetéseket illető általános meghatározások
A' mérgek' felosztása
Csipős és égető mérgek
Kábító mérgek
Száraztó, öszvehúzó mérgek
Egy történt megétetés kinyomozása és bizonyságai
A' mérgek' vegytani ellenható szerei
A férjany' ellenható szerei
Az étető higany, réz, kénsavas horgag és hántató borkő' próbái
Az ólommegétetések próbái
Kéklő gyulatsavvali megétetés' esmértető jelei
A' megétetések halálosságának meghatározása
A' megétetés megitélésére használt elvek
Kétséges törvényes szabályok megítélési vizsgálatokról
Kuruzsolók' orvoslásai és bájitalok

---

Bevezetés

Két év alatt, mellyekben a' Pesti m. k. Egyetem' orvosi karától a' törvényszéki orvostudomány' helyettesi tanitása reám volt bizva, élénken éreztem azon hiányt, melly honi literaturánk ezen részét illette; mert egy munkát sem találtam, melly a' tudomány' mostani állás-pontjának megfelelt volna, mellyet leczkéimben követni, és mellyet tanitványimnak további utmutatásul ajánlani lehetett volna. Azért kénytelen voltam az idegen munkák közül valamellyiket tanitó könyvül választani, és ezek közt az erlangi nagy hirű tanitó Henke Adolf munkája (Lehrbuch der gerichtlichen Medicin) szoros rendszere, értelmessége, szabatossága, és előadásának méltósága által mindenek felett annyira megtetszett, hogy ezt tanitó-könyvemnek választottam, és tanitványim' iskolai használatára magyarra fordítottam.

Minekutána ezen fordítást tanítványimmal két év alatt kéziratban közlöttem, annak kiadására eltökélém magam, azon inditó oknál fogva is, hogy ezen munkát a' magyar tudós társaság még 1832-ben, második nagy gyülésében a' forditásra kitüzendő külföldi munkák közt: feljegyezte, és azt a' természettudomány' osztályában mint egy különösen jeles munkát kiemelte (L. a' Magyar tud. Társ. Évkönyvei, I. kötet, 80 lap).

Ez által tehát nálunk is megalapíttatott ezen munkának híre, melly minő becsben áll Németországban, legvilágosabban kitünik a' sebesen egymást követő kiadások által: 1812. óta (az első kiadásától fogva) mult esztendőben, tehát harmincz év lefolyása előtt, a' tizedik kiadás jelent meg, mellyet a' tudós és nagytapasztalásu szerzője mindig uj jegyzésekkel és javitásokkal öregbített.

Kevés változásokkal egészen követtem forditásomnál az eredeti munkát, kivevén némelly kritizáló részeiben és részletes literaturájában, mellyeket mint egy iskolai könyvben elmellőzhető dolgokat kihagytam, más részről egynehány ujabb munkákból nehány jegyzéseket felvettem. Forditásomnál főkép az Orvosi tárhoz függesztett orvosi szókönyvet, azonkivül Prof. Bugát' boncztani, és megboldogult Schuster' vegytani műszavait használtam, kiknek tudományos nyelvünk' kimivelését illető érdemeit hálás szívvel említeni el nem mulaszthatom. Különben kifejezésimben főkép az egyszerüséget kerestem és a' régen bevett szavakat használtam, mindenek felett: értelmesen irni törekedtem. Mennyiben értem el czélomat, tudós műértők itélendjék meg, kiknek mind a' nyelvet, mind a' tárgyat illető birálatait köszönettel fogadom és azokat hasznomra fordítandom. Pesten, Octob. 1-én, 1842

Ifj Bene Ferencz.

---