---

Tartalom

1. MIÉRT FONTOSAK A JEGYBANK SZEMPONTJÁBÓL A MUNKAERŐPIACI ADATOK?

2. A MUNKAERŐPIAC EGYES KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEINEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE
3. Magyarországon elérhető bérmutatók
3.1. Intézményi munkaügyi statisztika
3.2. Alternatív bérinflációs mutatók
3.3. Bértarifa-felmérés
3.4. Munkaerőköltség-felvétel
3.5. Az egységnyi hozzáadott értékre jutó munkaerőköltség számítása

4. MUNKAKÍNÁLAT

5. MUNKAKERESLET
5.1. Foglalkoztatottság

6. LÉTSZÁMADATOK AZ MNB ELEMZÉSEIBEN

7. SZABAD MUNKAERŐPIACI KAPACITÁS
7.1. Munkanélküliség
7.2. Alternatív munkanélküliségi mutatók
7.3. A munkaerőpiac feszességének néhány mérőszáma

IRODALMAK

---

Bevezetés

Az inflációs célkövető monetáris politika számára a munkaerőpiaci változók figyelemmel kísérése kiemelt fontosságú. Egyrészt a versenyszféra létszám és átlagbér szorzataként előálló bértömeg növekedése a vállalati költségek emelkedésén keresztül beépülhet az előállított termékek, szolgáltatások árába, így költségoldali inflációs nyomáshoz vezethet. Másrészt a teljes nemzetgazdasági létszám és átlagbér szorzataként előálló bértömeg a lakossági jövedelmek növekedésén keresztül keresletoldali inflációs nyomást okozhat.

Az alábbiakban röviden bemutatjuk a munkaerőpiaccal kapcsolatos legfontosabb közgazdasági modelleket, majd áttekintjük a Magyarországon elérhető bér- és létszám-, valamint szabad munkaerő-kapacitást jelző mutatókat. Részletesen ismertetjük az egyes adatforrásokat, valamint azt, hogy milyen típusú elemzéseknél használhatók eredményesen.

---