---

Tartalom

Prológus
Kérdések és válaszok
Epilógus
Lévai Imre családfája
1. Melléklet: Személyi adatok
2. Melléklet: Publikációs jegyzék
3. Melléklet: Lévay József: Szüretünk
4. Melléklet: Kitüntetések, elismerések
5. Melléklet: Tanszékváltás, 1968. szeptember 3.
6. Melléklet: Emlékezetes pillanatok
7. Melléklet: Özv. Lévai Imréné búcsúja
8. Melléklet: Gyászbeszédek
9. Melléklet: Szoboravatás
Névmutató

---

Előszó

Az élet érdekes és időnként nehezen megoldható, feldolgozható pillanatokat, eseményeket produkálhat mindnyájunk számára. Aki rápillantott e könyv címlapjára, azonnal a sorozat (immár több mint egy tucattal találkozva) többi tagjára is gondolhat ilyen vagy olyan módon.

Ha egy kicsit elmélázunk a címlap fényképeit nézegetve, akkor vesszük észre, hogy két alapvető különbség van a sorozatban lévő könyvek között. Eddig az "Ifjan - Éretten - ....." cím szerepelt, most a "Képzelt beszélgetésem professzorommal, Lévai Imrével" olvasható. Továbbá a "Beszélgető" társat felváltja a "Szerző".

Aki ismerte Lévai Imre professzort, Imre bácsit - és nagyon sokan voltunk így - szomorúan, belenyugvással veszi tudomásul a megváltozhatatlan tényt, hogy ő már csupán lélekben van közöttünk. Mi személyes emlékeinkre támaszkodva, azokat idézve tudjuk magunkat láttatni társaságában, életünk egy-egy pillanatában. Gondolataink ilyenkor nagyon is személyesek és csupán a pillanatokat idézik anélkül, hogy látnánk és ismernénk Őt a maga valóságában, a maga teljességében.

Ez utóbbi kifejezés mindenképpen túlzás, mert még önmagunkat sem ismerjük tökéletesen, de - és ebben bizakodom jómagam is - talán erre törekszünk mindannyian.

Be kell vallanom, hogy volt egy álmom. A Miskolci Egyetem alapító és az Intézmény elismertségét megalapozó professzorainak bemutatása, hogy életvitelük, egyéniségük a további generációk számára forrásértékű lehessen.

Ezért kezdődött a könyvsorozat egy legendás professzorunk, Terplán Zénó életének rövid áttekintésével, amely 2001-ben jelent meg pontosan 80. születésnapján (május 25-én). Ezt követte egy második, bővített kiadás 2014-ben, amely már tartalmazta a generációk szeretve tisztelt oktatójának és nevelőjének halálát (2002. január 16.) követő eseményeket is.

A két kiadás között folyamatosan fel-felbukkant a Lévai Imre professzorunk életét, tevékenységét összefoglaló könyv megjelentetése, amelyet a környezet egyre inkább - szinte - követelt. Imre bácsi pedig hol gyengébben, hol erőteljesebben protestált ennek megjelentetése ellen. Aki Őt egy kicsit is mélyebben ismerte, az tudatában volt annak, hogy mindez csupán szerénységének egyik megnyilvánulása volt. Sajnos Ő sem kerülhette el mindazt, ami kortársaival történt és miránk is vár. Így 2012. szeptember 10-én a végtelen mezőkre távozott, egy eseményekben, szakmai kérdésekben gazdag, eredményekben sikeres élet örökségét hagyva az Őt követő generációk számára.

Családjának, elsősorban feleségének (Szigetvári Margit), Lányának (Lévai Ágnes) és Fiának (Lévai Miklós) köszönhetően nagyon sok olyan dokumentum, anyag került összegyűjtésre, amely jóval meghaladja a WIKIPÉDIA szokásos terjedelmét.

Ezeket tanulmányozva és részleteiben áttekintve egyre inkább gyötört a lelkiismeretfurdalás a privilegizált ismereteim magamba zárása miatt. Ezt csak fokozta a család (elsősorban felesége és fia) óhaja, a szélesebb nyilvánossággal való tájékoztatás igénye.

Férfiasan bevallom, számomra kemény diónak tűnt - és tűnik még most is - egy olyan könyv összeállítása, amely Lévai Imre életét mutatja be vázlatosan. Az ok egyszerű és kézenfekvő. Az eddigiekben személyem csupán a "Beszélgetőtárs" szerepére szorítkozott. A könyvek a Szerzők gondolatait, életük egy-egy mozzanatát tükrözték úgy, ahogyan ezt ők át- és megélték. A jelenlegi helyzetben ezt a "szerepet" nem követhetem még akkor sem, ha a Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola honlapjának Lévai Imrét bemutató oldalán található útmutatást is követem:

Elérhetőség:
intézmény: Miskolci Egyetem, H-3515 Miskolc-Egyetemváros, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
szoba: A/5 I. 114
tel: 17-79
e-mail: altlevai@gold.uni-miskolc.hu

Ezen az úton már nem találkozhatok Lévai Imre professzorommal.

Így sajnos nem tudok közvetlenül megbizonyosodni abban, hogy mindaz, amit a lelkiismeretesen összeállított anyagok alapján leírok, valóban Imre Bácsi gondolatait, érzésvilágát tükrözi, mert nincs direkt visszacsatolásom. E dilemmát részben oldja az, hogy a könyv végső változatába a család tagjai által jóváhagyott, konszenzusos szöveg kerül. A sorozathoz való hűséget pedig nem csupán a könyv címlapja tükrözi, hanem a struktúrája is, azaz feltételezett "kérdések és válaszok" sorozata az élet, a tevékenység bemutatása, amelyet számos fényképfelvétel is illusztrál.

Köszönettel tartozom a családnak, elsősorban özv. Lévai Imrénének az időnkénti meg-megismétlődő biztatásért, a hihetetlen mennyiségű dokumentum, fénykép, emlékezés összeállításáért. Ezek között található az "Emlékeim, Régmúlttól - Máig" (2010)", amely önmagában is kiváló munka. Mottója "Ajánlom gyermekeimnek, Ágnesnek és Miklósnak, akik mindig visszatérnek hozzánk" pedig életünk értelmét világosan és tömören összefoglaló gondolat. Számos helyen hivatkozni fogok e munkára, hiszen tényeken alapszik és személyes érzéseket tükröz, olyanokat, amelyeknek közvetlen részese volt Lévai Imre is. Ez a könyv Margó asszony nélkül nem készülhetett volna el, mert Ő az, aki életét 61 éven át vele töltötte. Köszönet az aprólékos, mindenre kiterjedő, folyamatos odafigyelésért, amelyet tanúsított. Mindez sokszor kérdésessé tette bennem a címben olvasható "Képzelt" kifejezés jogosságát, mert Lévai Imréné és munkája adja hitelességét mindannak, amit Önök, Tisztelt Érdeklődők e könyvben olvasnak.

Ugyancsak köszönet illeti Lévai Miklóst, aki időt, fáradtságot nem kímélve gyűjtötte és rendszerezte mind az Atyai, mind pedig a tanszéki környezet anyagait, dokumentumait.

Nincs az a szempont, amely kihagyhatóvá tenné Lévai Ágnesnek mondandó hálám kifejezését, mert észrevételeivel, javaslataival csak jobbá és jobbá tette e könyvet.

Jómagam pedig reménykedem abban, hogy mindazt, amit a Tisztelt Olvasó a könyv lapozgatásával kaphat, örömmel fogadja és a jövőben nem csupán egy-egy személyes tapasztalatra alapozva idézheti fel tisztelt és szeretett professzorunkat, Lévai Imrét.

Miskolc, 2018. Ősz.
Tóth László

---