Jaroslav Hašek
Infanteriszt Svejk
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
CSILLAGÓRÁK (Darvas László)
SVEJK, A DERÉK KATONA. Az 1945-ös kiadás előszava (Goda Gábor)
ELSŐ KÖNYV. INFANTERISZT SVEJK A HINTERLANDBAN
I. MIKÉNT ÉRTE A VILÁGHÁBORÚ SVEJKET, A DERÉK KATONÁT
II. SVEJK A FŐKAPITÁNYSÁGON
III. SVEJK A TÖRVÉNYSZÉKI ORVOSOK ELŐTT
IV. SVEJKET KIDOBJÁK A BOLONDOK HÁZÁBÓL
V. SVEJK A SALM-UTCAI KAPITÁNYSÁGON
VI. SVEJK ÁTTÖRI A BŰVKÖRT ÉS HAZAMEGY
VII. SVEJK HÁBORÚBA INDUL
VIII. SVEJK MINT SZIMULÁNS
IX. SVEJK A KERÜLETI FOGHÁZBAN
X. SVEJK, MINT TISZTISZOLGA, A TÁBORI PAPNÁL
XI. SVEJK TÁBORI MISÉT CELEBRÁL KATZ PÁTERREL
XII. HITVITA
XIII. SVEJK LELKIVIGASZTALÁSRA MEGY
XIV. SVEJK, MINT LUKÁS FŐHADNAGY TISZTISZOLGÁJA
XV. A KATASZTRÓFA
MÁSODIK KÖNYV. INFANTERISZT SVEJK A MENETSZÁZADBAN
I. SVEJKET BAJOK ÉRIK A VONATON
II. SVEJK BUDWEISZI ANABÁZISA
III. SVEJK KIRÁLYHIDAI EMLÉKEI
IV. ÚJABB BAJOK
V. ÚTRAKÉSZEN KIRÁLYHIDÁTÓL SOKAL FELÉ
HARMADIK KÖNYV. INFANTERISZT SVEJK A FRONTON
I. VÉGIG MAGYARORSZÁGON
II. BUDAPESTEN
III. HATVANTÓL A GALÍCIAI HATÁRIG
IV. "MENET INDULJ!"
V. SVEJK MINT OROSZ HADIFOGOLY
VI. A VALLÁSI VIGASZ
VII. SVEJK VISSZATÉR MENETSZÁZADÁHOZ
Bevezetés
CSILLAGÓRÁK
Jaroslav Hašek híres regényének két magyar fordítása is van. Az egyik - Réz Ádámé - irodalmi, letisztult. A kevésbé ismert régebbi fordítás hevenyészett, mondhatni trehány - viszont zseniális, humora ösztönösebb és frappánsabb. Szerintünk (és még sokak szerint) reveláció: az íróasztal kétdimenziós nyugalmából megnyitja a teret a K. u. K., azaz Császári és Királyi kor és egyben a világháborús készülődés háromdimenziós izgalmába. A fordító, Karikás Frigyes életpályája ugyanis ijesztően párhuzamos a szerzőével. Ezért beszéli oly folyékonyan a K. u. K. nyelvét.
Persze, ha valaki - a példa kedvéért - cseh nyelvre fordítaná Petőfi költészetét, nem várnánk el tőle, hogy előzőleg meghaljon Segesvárott. Hasonlóképpen, a cseh mű magyarítójának sem kell okvetlenül részt vennie az első világháborúban. De hogy a fordító mintegy szinkronban meneteljen a szerzővel, ugyanúgy túlélje a lövészárkok borzalmait, ugyanúgy átkeveredjen a szovjet oldalra, ugyanúgy komisszári tisztségre jusson... és ugyanannyira rövid életű is legyen - azért ez, nemde, kivételes találkozás, afféle csillagóra? A különbség csak annyi, hogy Hašek betegségben hunyt el, magyar fordítója viszont bizonyos koholt vádakba pusztult bele, melyek nyomán 1937-ben kivégezték.
Kultúr(?)politikusaink később sem tudtak mit kezdeni vele, megrágták, kiköpték. De volt a második háború után egy-két reménykeltő év, nevezzük Második Csillagórának: 1945-ben az Anonymus Kiadó megjelentette a Karikás-fordítást (amelyet a harmincas évek elején már kiadtak magyarul, csak nem idehaza, hanem Párizsban). Goda Gábor előszava kellőképpen tisztázza a mű irodalomtörténeti jelentőségét. Ezt a kiadást szerettük volna eljuttatni az Olvasóhoz.
Ismeretes, hogy a Svejk túl hirtelen ér véget. A Nagy Befejezetlen Művek jegyzékét gyarapítja... mint a Turandot, amely nem Puccini halála miatt maradt torzó, hanem mert az operadráma vége felé a címszereplő szörnyeteget már nem lehetett szerethetővé tenni. Schubert kéttételes szimfóniájának végén a zeneszerző tova lebeg egy rózsaszínű felhőn, fittyet hányva a világ szörnyűségeinek - ugyan mi szükség zárótételre? A Cseh Befejezetlent pedig lehetetlen lett volna végigírni, mert ahogy egyre beljebb haladunk a világháborúban, s mind közelebb jutunk a frontvonalhoz, minden tréfának magva szakad, minden fölött eluralkodik a szörnyű valóság.
Az eredeti mű, miként Réz Ádám fordítása is, a cseh szavakat cseh betűkkel írja le. Karikás viszont Grete Reiner 1926-os német fordítása alapján dolgozott, és egyikük sem használt cseh ékezeteket. Filológiai szempontból ez talán fogyatékosság, tény, hogy 1945-ben a nyomdák betűkészletéből aligha futotta cseh karakterekre, mi pedig nem vállalhattuk a szöveg újrafeldolgozását. (Meg is haladta volna erőnket.) De azt tapasztaltuk, hogy a könyv így sokkal olvashatóbb.
Egyéb tekintetben a szövegen csak a legszükségesebb javításokat hajtottuk végre: igyekeztünk kiszűrni a nyomdahibákat és egységesíteni a szóhasználatot. Megadtuk némely idegen kifejezés (és a katonadalok) hevenyészett fordítását. Mivel a legtöbb lábjegyzet tőlünk származik, nem szignáltuk őket - a könyv csekély számú eredeti lábjegyzetét viszont megjelöltük. A cseh személy- és helyneveket itt-ott óvatosan módosítottuk, hozzáigazítva őket az eredeti kiejtéshez.
A németes (osztrákos) elnevezéseket is megtartottuk. Csehország településneveinek már a Monarchiában is létezett cseh változata, másfelől viszont a német-lakta vidékeken is kreáltak helyneveket. A korábbi hivatalos kétnyelvűség csak a második világháború és a Szudéta-németek kiűzése után vált egynyelvűséggé - a Hašek-korabeli térkép nem azonos a maival. Karikás nyelve egyfajta K. u. K.-nyelv. A német szó persze idegenül hangzik modern, angolra orientált világunkban, de hát egész világháborúnk németre volt hangolva, saját, külhoni vitézkedésünkkel egyetemben, amely Isonzóhoz/Doberdóhoz és még mi mindenhez vezetett. A gyalogost, a bakát akkoriban infanteristának, a hátországot hinterlandnak nevezték, a vezényszavakat az egész K. u. K. hadseregben német nyelven adták ki - a német szónak ebben a könyvben megvan a maga tagbaszakadt, vulgáris bája. Így látja ezt a mű digitalizált változatának közreadója:
Darvas László, 2019-ben.