---

Tartalom

ELSŐ KÖNYV. APPROBATA CONSTITUTIOK

PRAEFATIO & APPROBATIO CONSTITUTIONUM REGNI NOSTRI TRANSILVANIAE, & ANNEXARUM PARTIUM HUNGARIAE

PRIMA PARS
Titulus primus. Religiokra nézendő dolgokról
Titulus secundus. A' jésuitai szerzetnek ki-rekesztetésének módgyáról és okáról
Titulus tertius. A' Jésuitáknak ki-rekesztetéseknek confirmatiojáról és azoknak fautoriról
Titulus quartus. Judaizánsok felől
Titulus sextus. Ekklésiai Személyekről
Titulus septimus. Vicáriusságról
Titulus nonus. Az Oláhokról
Titulus decimus. Collegium állapotjáról

PARS SECUNDA
Titulus primus. Fejedelmek' és Gubernátorok' állapotjáról
Titulus secundus. Fejedelmeknek tartozó Homagiumnak praestalásáról
Titulus tertius. Tanáts Rendekről
Titulus quartus. Hadi állapotokról
Titulus quintus. Országra nézendő dolgokról
Titulus sextus. Moldovai, Havasalföldi, és többekkel-is lévő Confoederatiókról
Titulus septimus. Árulókról
Titulus octavus. Fiscale bonumokról
Titulus nonus. Bányák' állapotjáról
Titulus decimus. Dézmákról
Titulus undecimus. Dézmásokról
Titulus duodecimus. Harmintzadok állapotjáról
Titulus decimustertius. Fiscalis várakbéli praesidiumokról
Titulus decimusquartus. Fejérvári dólgokról
Titulus decimusquintus. Fogarasi dólgokról
Titulus decimussextus. Arany, ezüst 's egyéb jó mónéták felől

PARS TERTIA
Titulus primus. Uniókról
Titulus secundus. A' Kapu-szám után való adóról
Titulus tertius. Várak és több vég-házakról
Titulus quartus. Arendákról
Titulus quintus. Dézmákról
Titulus sextus. Nemességről
Titulus septimus. Armalistákról
Titulus octavus. Potentiákról
Titulus nonus. Proscriptiokról
Titulus decimus. Fogságban lévőkről
Titulus undecimus. Arestálásokról
Titulus duodecimus. Articulusokról
Titulus decimustertius. Kalendáriomról
Titulus decimusquartus. Salvus Conductusokról
Titulus decimusquintus. Aknák állapotjáról
Titulus decimussextus. Abrugbányai nemességnek állapotjáról
Titulus decimusseptimus. Gyülések állapotjáról
Titulus decimusoctavus. Liber Baronatusságról
Titulus decimus-nonus. Hadi állapotokról
Titulus vigesimus. Mustrákról
Titulus XXI. Quartirokról
Titulus XXII. Katonák felől
Titulus XXIII. Leveleknek intercipiálásáról
Titulus XXIV. El-tévesztett avagy idegenedett harangok állapotjáról
Titulus XXV. Relictákról
Titulus XXVI. A' tutorokról
Titulus XXVII. Árváktól el-vétetett jószágokról
Titulus XXVIII. Ingyen gazdálkodásról
Titulus XXIX. Faluk birodalmának módjáról
Titulus XXX. Jobbágyokról
Titulus XXXI. Szökött jobbágyokról
Titulus XXXII. Kortsoma felől
Titulus XXXIII. Nyomásról
Titulus XXXIV. Nyom követésről
Titulus XXXV. Szőlőkről
Titulus XXXVI. Tók állapotjáról
Titulus XXXVII. Utakról
Titulus XXXVIII. Hídak állapotjáról
Titulus XXXIX. Vámokról
Titulus XL. Malmok felől
Titulus XLI. Idegen és jövevény emberekről
Titulus XLII. Tisztek állapotjáról
Titulus XLIII. Ispánok állapotjáról
Titulus XLIV. Executiókról
Titulus XLV. Mértékről
Titulus XLVI. Czirkálásról avagy gonosztévők felől való generalis inquisitióról
Titulus XLVII. Latrok' büntetéséről
Titulus XLVIII. Fiak erkőltstelenségekről
Titulus XLIX. Tsavargókról
Titulus L. Salétromról
Titulus LI. Kereskedésről
Titulus LII. Görögök állapotjáról
Titulus LIII. Kalugyerek felől
Titulus LIV. Kints találásról
Titulus LV. Pénz verésről
Titulus LVI. Hólt testek felől
Titulus LVII. Uj keresztyénekről
Titulus LVIII. Czigányok vajdaságáról
Titulus LIX. Fejérvármegyei dolgokról
Titulus LX. Enyedről
Titulus LXI. Torda városa
Titulus LXII. Illye várának állapotjáról
Titulus LXIII. Káránsebes
Titulus LXIV. Lúgosról
Titulus LXV. Szék városáról
Titulus LXVI. Váradról
Titulus LXVII. Boros Jenei dolgokról
Titulus LXVIII. Debreczeni dolgokról
Titulus LXIX. Belényes városi nemességről
Titulus LXX. Kis-Marjáról
Titulus LXXI. Békés vármegyének állapotjáról
Titulus LXXII. Arad vármegyéről
Titulus LXXIII. Husztna vidékiről
Titulus LXXIV. Husztról
Titulus LXXV. Máramarosról
Titulus LXXVI. Székelységről
Titulus LXXVII. Udvarhelyről
Titulus LXXVIII. Kézdi-Vásárhelyről
Titulus LXXIX. Oláhfalviakról
Titulus LXXX. Szászságról
Titulus LXXXI. Városok állapotjáról
Titulus LXXXII. Törts-Váráról, es ahoz való jószágról
Titulus LXXXIII. Beszterczeieknek Móldova felől való határáról
Titulus LXXXIV. Hordók állapotjáról
Titulus LXXXV. Míves embereknek privilegiumiról
Titulus LXXXVI. Hajduk állapotjáról

PARS QUARTA
Titulus primus. Törvények processussiról
Titulus II. Dilatiókról
Titulus III. Publicatiókról
Titulus IV. Adósságról
Titulus V. Jobbágyokról
Titulus VI. Szökött jobbágyokról
Titulus VII. Zálagról
Titulus VIII. Szólgák állapotjáról
Titulus IX. Legitimum mandatumokról és sententiákról
Titulus X. Executiókról
Titulus XI. Levelekről
Titulus XII. Missilis levelekről
Titulus XIII. Donatiókról
Titulus XIV. Székelységről
Titulus XV. Szászságról
Titulus XVI. Assessorok állapotjáról
Titulus XVII. Fiscalis directorokról
Titulus XVIII. Káptalanokról
Titulus XIX. Procuratorokról
Titulus XX. Jus ligatum felől

PARS QUINTA
Aknák állapotjáról
Dézmákról
Debreczeni dolgokról
Ötvös mesterekről
Enyediekről
Fejérvári dolgokról
Faluk birodalmának módjáról
Fiscale bonumokról
Hadi állapotokról
Jófű vidékiről
Ingyen gazdálkodásról
Boros Jenei dolgokról
Jobbágyokról
Idegen és jövevény emberekről
Idegen katonák felől
Kővár vidéki jobbágyokról
Káránsebes
Latrok büntetéséről
Limitatiókról
Méznek, viasznak vételének, és el adásának módja
Nyom követésről
Őrizésről
Oláh papokról
Oláhokról
Oláhfalviak
Papok vagy prédikátori rendek
Paraszt emberekről
Potentiákról
Ráczok felől
Réz dolgáról
Religiókra nézendő dolgokról
Székelységről
Szászságról
Sidókról
Szólgák állapotjáról
Salvus conductusokról
Tasnádiakról
Torda városa
Taplocza nevű helyről
Vámokról
Vásárok állapotjáról
Váradról
Vasról
Zaránd vármegyei dolgokról

CONCLUSIO

MÁSODIK KÖNYV. COMPILATA CONSTITUTIOK

PRAEFATIO

PARS PRIMA
Titulus primus. Ekklésiai dolgokról

PARS SECUNDA
Titulus primus. Fejedelmi dolgokról
Titulus secundus
Titulus tertius. Harmintzad állapotjáról
Titulus quartus. A' dézmásokról

PARS TERTIA
Titulus primus. Postálkodókról ingyen gazdálkodtatókról és quartélyozókról
Titulus secundus. Salvus conductus adásról
Titulus tertius. Utakról, hidakról és vámokról
Titulus quartus. Falusi bíróság viselésről
Titulus quintus. Tanáts urak, tábla-fiai, és praesidium állapotjokról
Titulus sextus. Kortsomárlás dolgáról
Titulus septimus. Potentiákról
Titulus octavus. Székelységről
Titulus nonus. Bányák colálásáról, 's idegen országokra való szabados járásról kelésről
Titulus decimus. Máramarosiakról
Titulus undecimus. Vármegyékről
Titulus duodecimus. Articulusokról
Titulus decimustertius. Szászságról
Titulus decimusquartus. Gonosz-tévők és szitkozódók büntetéséről
Titulus decimus-quintus. Kereskedőkről
Titulus decimus-sextus. Sóval való kereskedésről

PARS QUARTA
Titulus primus. Jobbágyok reductiójáról
Titulus secundus. Székelységről
Titulus tertius. Székek celebráltatásáról
Titulus quartus. Mandatumokról
Titulus quintus. Tisztek és cancellarista diákok executiójáról
Titulus sextus. Divisio dolgáról
Titulus septimus. Rabok dolgáról
Titulus octavus. Az el-múlt háborúságos időben lött meg-károsíttatásokról
Titulus nonus. Contentatióról
Titulus decimus. Városiakról
Titulus undecimus. Levelek dolgáról
Titulus duodecimus. Donatiókról
Titulus decimustertius. Cáptalonokról
Titulus decimusquartus. Commissáriusok járásáról
Titulus decimus-quintus. Adósság meg-vételéről
Titulus decimus-sextus. Arestumról
Titulus decimus-septimus. Kornis Gáspár uram dolga Kemény Jánosné fejedelem aszszonnyal

PARS QUINTA
Némelly articularis és homagialis poenáról
Kolo'svárról
Szamos-Ujvárról
Kővár vidékéről
Désről
Bánfi-Hunyadról
Abrug Bányáról
Szék városáról
Vásárokról és sokadalmokról
Gyűlésekről
Szentegyház erdejéről
Puskásokról
Commissariusokról
Őrizésről
Nyomról
Productióról
Mértékről
Csík-Szeredáról
Igenről
Szomszéd országokkal való dolgokról
Hódoltságon lévő falus bírókról
Adózásért lett zálagositásról
Békés vármegyéről
Pénzről
Aranyról és tallérról
Puszta Szent Miklósról
Székely-Hídról
Adóról
Perceptorokról

CONCLUSIO

HARMADIK KÖNYV. NOVELLARIS ARTICULUSOK

ARTICULI DIAETALES PRINCIPATUS TRANSYLVANIAE ANNI MDCCXLIV
Praefatio
De suscepto a Transylvaniae Principatu Augustae Domus Austriacae Dominio, & Legum, ad haesionem ad Portam Ottomanicam statuentium, abrogatione. Articulus I
De abrogato Principes eligendi Jure. Articulus II
Super Haereditario Augustae Domus Austriacae, utriusque Sexus Jure, et Successione. Articulus III
De legitima Sacrae Regiae Majestatis Dominae Dominae, Mariae Theresiae Successione. Articulus IV
De Serenissimi Ducis Lotharingjae, et Magni Ducis Hetruriae Corregentia. Articulus V
De Principatus Transylvaniae, & Partium Regni Hungariae, eidem reincorporatarum Trium nationum, Statuum & Ordinum Privilegiorum tam Sacra, quam profana spectantium Confirmatione, & Unionis Articulo Approbatarum Constitutionum Partis 3. Tit. 1 . cornprehensae modificatione. Articulus VI
De Articulorum Romano-Catholicae, huicque Graeci-Ritus vere Unitorum Religioni praejudiciosorum abrogatione. Articulus VII
Possessiones subinsertae Collegii Soc: Jesu Claudiopolitani e numero Fiscalium Bonorum eximuntur. Articulus VIII
Dilucidatio Articuli Approbatarum Constitutionum Partis Tertiae, Tituli duodecimi. Articulus IX
Conclusio

ARTICULI DIAETALES PRINCIPATUS TRANSYLVANIAE ANNI MDCCXLVII
Articulus I De activitate judicii in Transylvania Montanistici, de Literis facultatoriis ab illo extrahendis, de Annis (:ut vocant:) libens, et Assessoribus e Patriotis ad illud adhibendis, ac modo creandi illos
Articulus II De Lignis, Trabibus et caeteris ad culturam Fodinarum necessariis erga justum, moderatumque pretium concedendis, et de differentiis expediendis
Articulus III De Residentia, seu habitatione Metallurgorum, Urburariorum, Fodinatorum , qualiter haberi debeant, et qui conductitiis velint uti, et qui propria industria Casas, seu Domos velint sibi aedificari, qualiter tractandi sint, sive quoad exemptionem, sive quoad pascuationem, sive quoad Taxas Dominis Terrestribus annuatim solvendas
Articulus IV De restitutione Jobbagionum profugorum, et non receptione ad Tutelam suam quorumvis, nisi et ipsi Metallurgiae dediti sint, et cum Dominis Terrestribus conveniant
Articulus V De Jurisdictione Judicii Montanistici in Metallurgos Urburarios, et Fodinatores, demptis Casibus Potentiae, Criminalibus, et Rem Montanisticam non concernentibus
Articulus VI De Jure Educilli, et Macellii
Articulus VII De Rusticus, seu Jobbagionibus, qui praevia cum suo Domino Terrestri Conventione Metallurgiam sequi vellent
Articulus VIII De Auri Lotoribus Professionem suam libere exercere volentibus, et Zingarorum hunc in finem Privilegiatorum Coetu, extra quos alii Zingari arcendi sunt
Articulus IX De Dominis Terrestribus Auri lotionem, et aliorum quorumvis Metallorum culturam in suis Territoriis exercentibus
Articulus X De Auri Adulteratoribus, et eorum denunciatoribus
Articulus XI De Auri, Argenti, et Mercurii Praevaricatorum punitione, si illi Urburarii fuerint
Articulus XII De Cusoribus falsae Monetae, si et illi Urburarii sint
Articulus XIII De Arestatione Urburariorum, et Laboratorum
Articulus XIV De Transimissionibus, qui se gravatos coram Judicio Montanistico senserint, et quod generaliter omnes Urburarii, et Rem Montanisticam tractantes ibidem, et non alibi conveniantur, exceptis Casibus, ubi Privilegiis esset probandum

ARTICULI DIAETALES PRINCIPATUS TRANSYLVANIAE ANNI MDCCLI
Praefatio
De Exemptione e Regestro Fiscali Bonorum Fiscalium ab Episcopo Transylvaniensi Catholico tentorum. Articulus I
De scienter receptoribus, et Occultatoribus Veteranorum Militum, aut Tyronum jam Militiae deditorum, et Obligatorum, nec non Officialibus, et Dominis Terrestribus Territorialem Jurisdictionem habentibus, et talium Desertorum detentionem, et reductionem intermittentibus. Articulus II
De his, qui recipiunt quidem ejusmodi Desertorem, sed illum profugum esse minime Receptoribus constaret. Articulus III
De repetionis, et praeallegatae determinata que poenalitatis desumptionis modo, de illis qui scienter in Desertoris profugium consenserint, simulque illum receperint, occultaverintque. Articulus IV
De illis quos in Militiam assumi prohibitum est. Articulus V
Excellentissimus ac Illustrissimus Maximilianus Ulysses Sacri Romani Imperii Comes a BROUN de Camus in Indigenamrecipitur. Articulus VI
Magnifici Friderici Wilhelmi Liberi Baronis de DIETTHERICH Sacri Romani Imperii Equitis superiori Diaeta in Indigenam Transylvanum receptio inarticulatur. Articulus VII
MATHIAS de BECKERSS, Sacri Romani Imperii Eques ab Urbach in Indigenam cum remissione Taxae recipitur. Articulus VIII
MICHAEL BENÖK, Secretorius in Aulica Cancellaria Transylvanica, in Indigenam recipitur. Articulus IX

ARTICULI DIAETALES PRINCIPATUS TRANSYLVANIAE ANNI MDCCLII
Praefatio
Articuli Compilatarum Constitutionum Partis 3. Tituli 9 Ratione Juventutis in exteras oras experientiae causa proficisci volentis, sua Majestate Sacratissima benigne annuente, Modificatio. Articulus I
Excellentissimus Sacri Romani Imperii Comes ANTONIUS CORFICIUS ab ULFELD Articulanter indigenatur. Articulus II
HUGO a KÖNIGSEGG ROTTENFELS in Indigenas Regni cooptantur. Articulus III
Illustrissimi S. R. Imperii L. B. CHISTOPHORUS a BARTENSTEIN, item Baro
IGNATIUS a KOCH, TOMAS AUGUSTINUS de WÖBER ac Baro de TOUSSAIN Civitate Transsylvana donantur. Articulus IV

ARTICULI DIAETALES PRINCIPATUS TRANSYLVANIAE PRO 21. MENSIS AUGUSTI, ANNIS 1753, 1754 & 1755 IN LIBERAM REGIAMQUE CIVITATEM CIBINIENSEM INDICTIS, IBIDEMQUE CELEBRATIS CONCLUSI
Praefatio
Articulus I Super Indigenatu Excellentissimi Domini Joannis Josephi Sac. Rom. Imperii Comitis KEWENHÜLLER ab Aichelberg
Articulus II De modo Appellationis, et Recursus e Dicastertis, et Tribunalibus Judiciariis in Transylvania Superioribus, ad Thronum Suae Majestatis
Articulus III Oualiter Literalia Instrumenta tam Originalia, quam vero legitima Transumpta ab interitu vindicari, et toties quoties Conservatio eorundem expostularet, tam in Tabula Regia in Transylvania Judiciaria, quam vero in Archivis Capitulari, et Conventuali semper valitura transumi possint
Articulus IV De Officio Assessoris in Judicio Montanistice a parte Nationis Saxonicae
Articulus V De Auri, et Argenti Adulteratoribus
Conclusio

MUTATÓ TÁBLA

---

Előszó

Jó-akaró Olvasó!

Hajdon Servius Sulpitius római Nemes Ember midőn valami Törvényes dólogba Q. Muciustól igen tudós és ékesen szólló Törvény-tudótól, tanátsot kérdett vólna, e'től illyen pirongató feleletet vett: Turpe esse Patricio et Nobili Viro, Jus, in quo versatur, ignorare, hogy Fő-rendü és Nemes Férjfiúnak igen szégyen vólna, nem tudni azokat a' Törvényeket, a' mellyekkel mindennap dolga vagyon. Mely pirongatás a'nyira meg-illette S. Sulpitiust, hogy a' Törvényeknek szorgalmatos tanúlására magát' egészen réá adván, a' főbb Törvény-tudók közzé számláltatnék.

Méltán feddetett meg bizonyára S. Sulpitius. De a' mi Hazánk-fiainak-is nagy része, hasonló pirongatásra vólna érdemes; ha az Erdély-Ország' Törvényes Könyvének felette szűk vólta, hellyes és akárkitől bé-vehető mentségekre nem szolgálna. Ez ugyan-is még az el-múlt Seculumban 1696ba, nyomtattatván-ki utoljára, a'nyira el-fogyott és el-tűnt vólt szem-elől, hogy a' ki azt ámbár nagy árron, megszerezhette, az magát a' szerentsés emberek közzé számlálhatta. Ezen elkerülhetetlen szükségű Könyvnek, nagy ritkaságát tapasztalván, és ki-nyomtatására sokaktól régen únszóltatván; kivántunk édes Hazánknak e'ben-is, hogy újjabb nyomtatás által bővebbé tétessék, szolgálni.

Követtük mindenekben póntról póntra az emlitett 1696-dik esztendőbéli b.e. Tótfalusi Kis Miklós nyomtatását. Mivel pedig tudva vagyon az, hogy a'tól az időtől fogva, estek ezen Törvényekben hólmi változások, némellyek tellyességgel el-törőltetvén, némellyek jobban meg-határoztatván, és némellyek épen ujjak íratatván: hogy ezen tekintetben-is semmi fogyatkozás ne lenne, igyekeztük az olvasóknak e'ben-is kedveket tölteni, az e'dig való két Törvény-könyvet követő harmadik könyvben, melly a' novellaris articulusokat foglalja magában. Ezeknek, amazokkal való öszve vetésekből, ha mi kulömbség lészen a' régibb és újjabb Törvények között, a' figyelmetes Olvasó, könnyen által láthattya; és ki-tanulhattya. Góndunk vólt a'ra-is, hogy az e'dig való Mútató-Tábláknál bővebb, és majd minden szükséges dolgokat magában foglaló Mútató Tábla, készitessék a' Könyvnek végére. Végye jó-neven a' jó-akaró Olvasó, köz jóra tzélozó szándékunkat, és fordítsa ezeket a' maga hasznára.

Irtuk Kolo'svaratt MDCCLXXVIII-dik Esztendőben, Júniusnak 22-dik Napján.

---