Jogfosztó jogszabályok Csehszlovákiában, 1944-1949
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
I. BEVEZETŐ
Szarka László: A kollektív bűnösség elve a szlovákiai magyar kisebbséget sújtó jogszabályokban 1944 és 1949 között
II. DOKUMENTUMOK
A. Kassai kormányprogram
1. Az új csehszlovák kormány, a csehek és szlovákok Nemzeti Frontja kormányának programja, Kassa, 1945. április 5.
B. Nemzetközi dokumentumok
2. Fegyverszüneti egyezmény a Szövetséges Szocialista Szovjetköztársaságok, az Egyesült Brit Királyság és Észak-Írország, az Amerikai Egyesült Államok, illetve Magyarország között, Moszkva, 1945. január 20.
3. A potsdami értekezlet határozatai. Jelentés a berlini hármas értekezletről (Részletek) Berlin, 1945. augusztus 2.
4. A csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény, Budapest, 1946. február 27.
5. A Magyar Köztársasággal megkötött békeszerződés (Részletek) Párizs, 1947. február 10. .. 72
6. A Magyar Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság Csorbatói Jegyzőkönyve egyes függőben lévő pénzügyi és gazdasági kérdések végleges rendezése tárgyában, Csorbató, 1949. július 25.
C. Edvard Beneš köztársasági elnök dekrétumai
7. A köztársasági elnök 1945. évi 5. számú dekrétuma az elnyomás idején kötött egyes vagyonjogi ügyletek érvénytelenségéről, továbbá a németek, magyarok, az árulók, a kollaboránsok, valamint egyes szervezetek és intézetek vagyonának nemzeti gondnokság alá helyezéséről, Prága, 1945. május 19.
8. A köztársasági elnök 1945. évi 12. számú dekrétuma a németek, a magyarok, valamint a cseh és a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobozásáról és sürgős elosztásáról, Prága, 1945. június 21.
9. A köztársasági elnök 1945. évi 16. számú dekrétuma a náci bűnösök, árulók és segítőik megbüntetéséről, valamint a rendkívüli népbíróságokról, Prága, 1945. június 19.
10. A köztársasági elnök 1945. évi 27. számú dekrétuma a belső telepítés egységes igazgatásáról, Prága 1945. július 17.
11. A köztársasági elnök 1945. évi 28. számú dekrétuma a németek, a magyarok és az állam más ellenségei mezőgazdasági földjének cseh, szlovák, valamint más szláv földművesekkel való betelepítéséről, Prága, 1945. július 20.
12. A köztársasági elnök 1945. évi 33. számú alkotmánydekrétuma a német és a magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezéséről, Prága, 1945. augusztus 2.
13. A köztársasági elnök 1945. évi 60. számú dekrétuma a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között Kárpátaljáról megkötött megállapodásról, Prága, 1945. augusztus 24.
14. A köztársasági elnök 1945. évi 71. számú dekrétuma a csehszlovák állampolgárságukat elveszített személyek munkakötelezettségéről, Prága, 1945. szeptember 19.
15. A köztársasági elnök 1945. évi 81. számú dekrétuma az egyesületek ügyében hozott intézkedésekről, Prága, 1945. szeptember 25.
16. A köztársasági elnök 1945. évi 88. számú dekrétuma az általános munkakötelezettségről, Prága, 1945. október 1.
17. A köztársasági elnök 1945. évi 108. számú dekrétuma az ellenséges vagyon elkobzásáról és a nemzeti újjáépítési alapokról, Prága, 1945. október 25.
18. A köztársasági elnök 1945. évi 137. számú alkotmánydekrétuma az állami szempontból megbízhatatlan személyek forradalmi időszakban történő őrizetbe vételéről, Prága, 1945. október 27.
D. Törvények
19. Az elnöki dekrétumok törvényerőre emeléséről szóló 1946. évi 57. számú alkotmánytörvény, Prága 1946. március 28.
20. A németek, a magyarok, az árulók és segítőik munkáltatói (tanulmányi) jogviszonyáról szóló 1946. évi 83. számú törvény, Prága, 1946. április 11.
21. A csehek és szlovák szabadságának helyreállítását célzó cselekmények jogszerűségéről szóló 1946. évi 115. számú törvény, Prága 1946. május 8.
22. A magyar nemzetiségű személyek állampolgárságáról szóló 1948. évi 245. számú törvény, Prága, október 25.
E. A Szlovák Nemzeti Tanács rendeletei
23. A Szlovák Nemzeti Tanács 1944. évi 6. számú rendelete a német és a magyar nemzeti kisebbség oktatásügyének és istentiszteleti nyelvének rendezéséről, Pozsony, 1944. szeptember 5.
24. A Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének 1945. évi 4. számú rendelete a németek, magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan szétosztásáról, Kassa, 1945. február 27.
25. A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. évi 33. számú rendelete a fasiszta bűnösök, megszállók, az árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és a népbíróság létesítéséről, Pozsony, 1945. május 15.
26. A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. évi 44. számú rendelete az állami- és közalkalmazottak szolgálati viszonyának rendezéséről, Pozsony, 1945. május 25.
27. A Szlovák Nemzeti Tanácsnak a vagyon nemzeti gondokság alá helyezéséről szóló 1945. évi 50. számú rendelete, Pozsony, 1945. június 5.
28. A Szlovák Nemzeti Tanácsnak az egyesületek feloszlatásáról és alapításáról szóló 1945. évi 51. számú rendelete, Pozsony, 1945. május 25.
29. A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. évi 69. számú rendelete az állami szempontból megbízhatatlan személyek magánalkalmazotti jogviszonyból való elbocsátásáról, Pozsony, 1945. július 3.
30. A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. évi 99. számú rendelete az állami és közalkalmazottak szolgálati viszonyának rendezéséről, Pozsony, 1945. augusztus 23.
31. A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. évi 104. számú rendelete a németek, magyarok, árulók és a szlovák nemzet ellenségeinek vagyonelkobzásáról, mezőgazdasági vagyontárgyai gyorsított szétosztásáról, Pozsony, 1945. augusztus 23.
32. A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. évi 105. számú rendelete a munkatáborok létrehozásáról Pozsony, 1945. augusztus 23.
33. A Szlovák Nemzeti Tanács a németek, magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan elosztásáról szóló rendeletet módosító 1946. évi 64. számú rendelete, Pozsony, 1946. május 14.
F. A szlovákiai megbízotti hivatalok rendeletei
34. A Szlovák Nemzeti Tanács Földművelés- és Földreformügyi Megbízotti Hivatal 1945. évi 24. számú hirdetménye az 1945. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtásáról, Kassa, 1945. március 10.
35. A Belügyi Megbízotti Hivatal 1945. évi 10.100/1–IV/1–1945 sz. 287. számú körözvénye a csehszlovák állampolgárságnak az 1945. évi 33. számú elnöki dekrétum értelmében történő szabályozásáról, Pozsony 1945. október 22.
36. A Belügyi Megbízotti Hivatal 7491/2–IV/4–1946. jelzet alatt megjelent 1009. számú hirdetménye a köztársasági elnök 1945. évi 108. dekrétum 1. §-a 4. bekezdésének végrehajtása érdekében 1946. február 7-én megjelentetett belügyminiszteri irányelvek közzétételéről, Pozsony, 1946. április 8.
37. A belügyi megbízott 1946. évi 20.000/I-IV/1-1946 számú hirdetménye a lakosság reszlovakizációjáról, Pozsony, 1946. június 17.
38. A belügyi megbízott 1948. évi A-311/16-II/3-1948 számú hirdetménye a szlovákiai városok, községek és települések hivatalos neveinek megváltozásáról, Pozsony, 1948. június 11.
G. Egyéb jogszabályok
39. A kormány 1948. évi 76. számú rendelete a német és a magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának visszaadásáról, Prága, 1948. április 13.
40. A belügyminiszter 1948. évi 77. számú rendelete a csehszlovák állampolgárság visszaadására vonatkozó kérelem határidejéről, Pozsony, 1948. április 16.
41. A Megbízottak Testületének 1948. évi 26. számú rendelete a magyar nemzetiségű személyek mezőgazdasági vagyonának az elkobzás alóli mentesítéséről, Pozsony, 1948. november 4.
III. KRONOLÓGIA
Popély Árpárd: A csehszlovákiai magyar kisebbség jogfosztottságának évei
Kronológiai áttekintés
IV. IRODALOM
V. NÉVMUTATÓ
Bevezető
A csehszlovákiai, szlovákiai magyar kisebbség 1944-1949 közötti történetében meghatározó szerepet játszó jogszabályok közreadásával hármas célt követtünk. Mindenekelőtt egységes szerkezetben, kritikai, irodalmi jegyzetekkel ellátott formában tesszük hozzáférhetővé a csehszlovákiai magyar kisebbség 1944 és 1949 közötti jogfosztásának legfontosabb jogi érvényű dokumentumait, belső és nemzetközi jogszabályait. Erre eddig magyar nyelven három kísérlet történt. A Gerényi István által összeállított okmánygyűjtemény az éppen befejezéséhez közeledő lakosságcsere nyitott kérdéseire és a nemzetközi összefüggésekre koncentrált. A másik kiadványt Polányi Imre, a Pécsi Egyetem történész professzora állította össze. A harmadik forráspublikáció a Kövesdi Károly és Mayer Judit szerkesztésében és fordításában tíz évvel ezelőtt Pozsonyban megjelent dokumentum- és tanulmánykötet volt. Utóbbi két könyv fordításait kötetünkben is felhasználtuk.
A világháború utáni csehszlovák kormány 1945. április 5-én Kassán elfogadott kormányprogramja mellett hatféle jogszabályból válogattunk. A csehszlovákiai magyarok sorsát meghatározó nemzetközi jogi szerződések közül közöljük a magyar fegyverszüneti megállapodást, a potsdami nagyhatalmi határozatok és az 1947. évi magyar békeszerződés vonatkozó részeit, valamint a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény és a két ország közötti vitákat legalább részben lezáró csorbatói megállapodás teljes szövegét.
Először olvasható magyar nyelven teljes terjedelmében mindannak a tizenkét 1945. évi köztársasági elnöki dekrétumnak a szövege, amelyek közvetett vagy közvetlen formában érintették a csehszlovákiai magyar közösség jogi helyzetét. A mostani kiadást a fenti előzményeken túl jelentős mértékben megkönnyítette az a tény, hogy cseh és szlovák történészek az elmúlt évtizedben több alkalommal is közreadták a Beneš-dekrétumok teljes vagy válogatott anyagát.
Második célként azt tűztük ki magunk elé, hogy lehetőség szerint érzékeltessük a csehszlovákiai magyar közösség felszámolását szorgalmazó csehszlovákiai politika nemzetközi kontextusát, összefüggéseit. Ennek érdekében a bevezető tanulmányban és a dokumentummellékletben áttekintjük a moszkvai magyar fegyverszüneti egyezménytől a potsdami határozaton és lakosságcsere-egyezményen keresztül a párizsi magyar békeszerződésig, illetve a csorbatói egyezményig tartó külpolitikai folyamatok legfontosabb állomásait.
Könyvünk harmadik célja a szlovákiai sajátosságok bemutatása. A magyar közösség ügye a szudétanémet kérdés mellett a két csehszlovák emigráció, Beneš köztársasági elnök és a központi csehszlovák kormány számára legtöbb esetben másodrangú kérdésnek számított. Ugyanakkor a német és a magyar kérdés következetes összekapcsolása, a szlovák parlamenti és kormányzati szervek fokozott magyarellenes kezdeményező szerepe a magyar kisebbség kérdését folyamatosan felszínen tartotta. Az egyoldalú kitelepítés lehetőségének bezárulását követően pedig egyre gátlástalanabb eszközökkel a belső megoldásokat igyekeztek megvalósítani a tömeges perekkel, a belső telepítésekkel, a reszlovakizációval és a jogfosztottság állapotának fenntartásával.
Könyvünkben igyekeztünk összegyűjteni a legfontosabb jogfosztó, kisebbségellenes csehszlovákiai törvényt és kormányrendeletet. Külön hangsúlyt helyeztünk arra, hogy a szlovák parlament, azaz az 1944. augusztusi szlovák nemzeti felkelés idejétől a szlovákiai törvényhozás funkcióit ellátó Szlovák Nemzeti Tanács, valamint a Szlovák Megbízotti Testület - a központi kormányzat mellett 1945-1948 között viszonylag önálló jogkörrel rendelkező korabeli szlovákiai kormány - magyar kisebbséget érintő legfontosabb rendeletei szintén bekerüljenek a válogatásba. Hiszen az egyesületi, vagyonjogi kérdésekben, a retribúció, reszlovakizáció és a belső kolnizáció ügyeiben alapvetően a szlovákiai jogszabályok alapján jártak el a csehszlovák és a szlovák hatóságok a magyar közösséghez tartozó személyekkel, családokkal szembeni jogfosztó, jogkorlátozó intézkedéseikben.
A bevezető tanulmánnyal és Popély Árpád kötetzáró kronológiájával a második világháború utáni csehszlovák nemzetállami törekvések kisebbségellenes vonulatát mutatjuk be, természetesen elsősorban a csehszlovákiai magyar kisebbségi közösség történetére koncentrálva. Az egyes dokumentumokhoz fűzött bevezető és értelmező jegyezetek segítségével pedig a téma iránt mélyebb érdeklődést mutató olvasók, diákok, egyetemisták, jogászok részére kínálunk további eligazítást, fogódzókat a kérdéskör összefüggéseiben és gazdag irodalmában. Ez utóbbi áttekintését szolgálja a szakirodalomnak a kötet végén található válogatott jegyzéke.
[...]