---

Tartalom

Mazányi Judit: Bevezető
Műtárgyjegyzék
Képek
  "Napfogyatkozás"
  A játékhozó és a 100 éves gyermek
  Bábos huszárcsizma
  Pásztorok
  Magyar huszár Bali szigeti lovas
  Dorottyáék készülnek a bálba II.
  Bogár-bicikli
  Makroflorescatumok II. (Vasvirágok)
  Lasztovicska (fecskelány)
  Párkák hada (Diabolikon)
  Szabadíts meg a Chiméráktól
  "Fuvolázó Faun"
  "Maskarádék" (Inferno)
  Pauncirip (Diabolikon)
  A nagy Pipula
  A széthúzás: magyar átok keresztje
  Szfinx és deltoid Káriszok (Diabolikon)
  "Fiatal lány és az ördög" (Inferno)
  Vanya-Banya avagy a kövérek vétkei malasztja (Inferno)m

---

Bevezető

Schéner Mihály éppúgy tekintethető reneszánsz művészek kései leszármazottjának, mint a sajátosan értelmezett, hazai pop art jelentős képviselőjének. Fest, rajzol, szobrot varr és önt, gyűri és tépi a vásznat, játékot fabrikál, bábot tervez, új szavakat kreál, esszét és bölcs aforizmákat ír, karnevált szervez, performanszok főszereplője. Képletesen szólva, igazi vagabundként otthonosan jár-kel a magyar Alföld homokbuckáin, ahol hajdanvolt pásztorok és betyárok alakja sejlik fel a hajnali párában, és egykori, daliás huszárok vívják soha véget nem érő harcukat. Megmássza az Olymposz sziklás oldalát a pánsípok néhány futamáért. Betér a népi fazekasműhelyekbe és életre kelti a bumfordi miskakancsókat, új formákkal munkát ad a mézeskalácsosoknak, majd a velencei karnevál forgatagában "alakoskodik". Míg az egyik pillanatban reneszánsz udvarok titkait lesi ki, a másikban már a Pokol bugyraiban szembesül az emberi kiszolgáltatottság különböző stációival.

Hagyományos kategóriákkal megközelíthetetlen művészete így folyamatokat kísérő tematikai sorozatokból, formai szekvenciákból, kötetlen anyaghasználatból, és a műfaji határok átlépéséből szövődik.

Schéner Mihály 1923 január 9-én született Medgyesegyházán. A békéscsabai evangélikus gimnázium elvégzése után a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa lett. Csak 1956-tól - miután felvették a Képzőművészeti Alap tagjai közé - szentelhette idejét teljesen festészeti tevékenységének. 1962-es, a budapesti Csók Galériában megrendezett, és a hivatalos kultúrpolitika által elmarasztalt kiállításán expresszionista hangvételű művekkel jelentkezett. Az ott szereplő művek jelentős részét megvásárolta egy londoni műgyűjtő, és támogatta a művész hosszabb, londoni és párizsi tanulmányútját. A külföldi tanulmányutak során nemcsak a legfrissebb fejlemények befolyásolták, hanem ott ébredt rá saját művészete gyökerének, a népművészetnek a fontosságára. A korábbi, idealizált, realisztikus népábrázolások helyett konstruktív, strukturális szemlélettel kezdett közeledni a hagyományos paraszti életforma jellegzetes képviselőinek, a pásztorok életének megformálásához csakúgy, mint a magyar szabadság történelmileg hiteles, ám idővel legendássá vált, emblematikus figurájának, a huszár alakjának ábrázolásához. A progresszív magyar műkritika ebben az időben kezdett felfigyelni szélesebb körben tevékenységére. 1971-es New York-i és párizsi tartózkodása újabb inspirációs forrásul szogált. A pop-arttal való megismerkedése kiszabadította tevékenységét a hagyományos táblakép keretei közül, és elementáris erővel tört föl belőle a mindeddig szunnyadó, népművészeten cseperedett homo faber. Schénernél ez nem a szokásos, áhítatos hagyományőrzés, hanem a belülről átélt népi gondolkodás eleven továbbéltetése, tudatos grand art-ba emelése. Törekvéseinek összegzéseként, elsősorban a gyermekek számára született meg Békéscsabán 1988-ban a Meseház.

Művészi tevékenysége "életfáján" a rajz ágacskája viszonylag későn hajt ki. Ezt követően azonban a fantázia működtetésének szinte mindennapi rituáléjává válik a több órás, esti rajzolás. Első rajzsorozatai külföldi útjai során keletkeztek. Vázlatkönyvébe jegyezte le ötleteit, élményeit. Az 1960-es évek végétől szaporodnak meg az önálló lapok. A szürrealizmus alkotóinak gyakorlatát idéző, lendületes vonalakkal rajzolt játékok, álarcok, fémszobrok, bábok, mézeskalácsok, kerámiák terveinek sorozatokba rendezett, formai variánsai láthatók rajtuk, és a konstruktív felfogásmódot szinte észrevétlen átmenettel organikus szemlélet váltja fel. Mindeközben szaporodnak a művész archaikus rétegekből is inspirációt merítő mitológiájának elemei és figurái.

...

Mazányi Judit

---