---

Tartalom

Bakó Boglárka: Az interetnikus kutatásokról
Egy program tanulságai - Interetnikus kapcsolatok - Lokális identitás - Helyszínek és módszerek - Kutatási régiók

ROMÁNIA

Gagyi József: Fehéregyháza
Román-magyar kapcsolatok - A múltról röviden - Románok és magyarok 1990 előtt - Hétköznapi együttélés - Románok és magyarok 1989 után - Az etnikus viszonyok és a lokális identitás létrehozásának egy példája: a Petőfi-ünnep - Fehéregyházi Petőfi-ünnep, 2000

Túros Endre: Magyarok, románok, cigányok Kisbácsban
A falu rövid története - A település etnikai térbeosztása - Interetnikus kapcsolatok - Politikai "együttélés" - Lokális identitás Kisbácsban

Biró A. Zoltán-Bodó Julianna: "Hát ezek kezdtek sokan lenni..." Magyarok és cigányok Korondon
Bevezetés - Tipikus identitásváltás előtti helyzet - A településről röviden - Az együttélés történeti megközelítésben - A kapcsolatok rendszere napjainkban

Fosztó László: Szorongás és megbélyegzés: a cigány-magyar kapcsolat gazdasági, demográfiai és szociokulturális dimenziói
Bevezetés - Közösségtanulmányok és etnikus viszonyok - A település és környéke - Az interetnikus viszony története - Az interakciós rend - Lokális identitás(ok) - Összefoglalás

Pozsony Ferenc: Magyarok, románok és cigányok a háromszéki Zabolán
Bevezetés - A falu rövid története - Spontán migráció - A település demográfiai adatai - A cigányság - Gazdasági szféra - Etnikai térszerkezet - Etnikai együttélés - Vegyes házasságok - Találkozási alkalmak - Átjárási gyakorlatok - Etnikai rivalizálás - Etnikai konfliktusok - Hatalmi harcok - Gazdasági hatalom - Összegzés

Oláh Sándor: Székelyzsombor, 2000
Földrajzi elhelyezkedés, közlekedési viszonyok - Az interetnikus kapcsolatok előtörténete - 1945-1989 - A jelen - az interetnikus kommunikáció három szintje - A lokális identitás kifejeződései - Székelyzsombori Napok, 1993. május 28-30. - Összegzés

Bakó Boglárka: "... Itthon vagyunk megszokva, ... ideköt minden..."
Egy barcasági magyar közösség lokális identitástudatáról és interetnikus kapcsolatrendszeréről
Bevezetés - A település gazdasági és társadalmi viszonyai - A magyar közösség etnikai identitása - Román-magyar kapcsolatok - Roma-magyar kapcsolatok - A magyar közösség lokális identitásának egy példája - Összefoglalás

SZLOVÁKIA

Puskó Gábor: Szlovákok, csehek, magyarok Tornalján
Bevezetés - A magyar-szlovák együttélést (egymás mellett élést) meghatározó tényezők elméleti vizsgálata - Ahogy a lakosság látja

Danter Izabella: Diószeg - esettanulmány
Bevezető - A település rövid története az etnikumok és a vizsgált témák tükrében - Az interetnikus kapcsolatok és a lokális identitás összetevőinek vizsgálata - Összegzés

Árendás Zsuzsa: Taksony: tereptapasztalatok elemzése
Bevezetés - A terepmunkáról - Az elemzés fogalmi, elméleti háttere - A falu történetéről - Gazdasági élet a faluban - A faluvezetés - Iskola - Társadalmi, civil szervezetek - Gazdasági szféra, csoportosulások - Lokális identitás Taksonyon - A Taksony falutábla - Taksony vezér szobra - A Hős katona - Falunap - A Sárd-patak - Összegzés

AUSZTRIA

Szoták Szilvia: A burgerlandi Felsőpulya (Oberpullendorf)
Betekintés a település történetébe - Az etnikumok arányának változása a történelem során és hatása az együttélésre - Az etnikumok közötti kapcsolatrendszer - Kapcsolat Magyarországgal - Média - Nyelv és oktatás - Az etnikumok jelenléte a helyi intézményekben és eloszlása a településen - Szimbolikus terek megléte Pulyán - A gazdasági rendszerek felbomlása és hatása az itt élő etnikumokra - A lokális identitástudatról - Tudatos erősítések, rendezvények, előadások - Összegzés

SZERBIA

Hajnal Virág: "Mint leveleket a vihar" - Egy kétnyelvű vajdasági falu
A kulturális antropológiáról - Megközelítés és módszer - A feketicsiek mint beszélőközösség - Kutatásom helyszíne a feketicsiek "meséinek" tükrében - Feketicsiek és kunhegyesiek - A falu társadalma a feketicsi magyarok sztereotípiáinak tükrében - "Feketicsi magyarok, feketicsi szerbek" - A lokális identitás egy esete - Összegzés

UKRAJNA

Beregszászi Anikó: A kárpátaljai Bátyú település
Bátyú település földrajzi fekvése - A település rövid története - A település népességének alakulása és változása - A település adminisztratív felépítése - A település térszerkezete. A valóságos és szimbolikus tér - A település gazdasági élete - A település intézményrendszere és hitélete - Az etnikumok közötti kapcsolatok - Nyelvismeret, nyelvhasználat és nyelvválasztás - Identitás, attitűdök, sztereotípiák

Csernicskó István: Csap
A település földrajzi fekvése, rövid története - A nemzetiségi arányok változása - Az együttélés időtartama - Az etnikumok "térszerkezete" - A szimbolikus tér szerkezete - Az egyes etnikumok közötti informális kapcsolatok - Az egyes etnikumok közötti kapcsolat jellege: hierarchia vagy egyensúly - Nyelvismeret; mindennapi nyelvválasztás - Identitás, attitűdök, sztereotípiák - Intézmények, szervezetek

Karmacsi Zoltán: Tiszaújlak lakosságának identitásmutatói
Bevezetés - A kutatásról - Tiszaújlak - A település etnikai viszonyai - A tiszaújlaki lakosok nyelvhasználata és nyelvválasztási szokásai - Identitástudat, attitűd - Összefoglalás

Bibliográfia
A kötet szerzői

---

Előszó

Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet együttműködve a csíkszeredai Kommunikációs Antropológia Munkacsoporttal, a kárpátaljai Limes és a szlovákiai Forum kutatócsoporttal 2000 márciusában indította el a Lokális identitás és interetnikus kapcsolatok elemzése Kárpát-medencei magyar településeken című stratégiai programot. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a Kárpát-medence tizenöt választott településének interetnikus kapcsolatrendszerét, illetve a falvak magyar közösségeinek lokális identitástudatát.

A program két nagy témakört foglalt magába. Mivel mindkettő kutatási rendszere szétágazó, fogalomtára pedig különbözött egymástól, ezért lett elkerülhetetlen, hogy súlypontozzuk őket. Nagyobb hangsúlyt kapott az interetnikus kapcsolatrendszer kutatása, míg a lokális identitások feltárása csak meghatározott jellegzetességekre figyelve kezdődött meg.

A kötetben közölt - terepmunkákat összegző - tanulmányok is ezt a kettősséget tükrözik. A dolgozatok nagyobb része az interetnikus kapcsolatrendszer mély és alapos elemzését tartalmazza, míg a rövidebb esettanulmány a lokális identitások egy jellemző részletét ("esetét") ragadja meg. A továbbiakban először az interetnikus viszonyokat és a lokális identitást kutató program elméleti hátterét vázolom fel, majd bővebben szólok a kötetben szereplő tanulmányok tartalmi hátteréről is.

...

---