---

Tartalom

Előszó

I. Az alkotmány visszaállítása
II. Klauzál Gábor fellépése
III. A nemzeti szabadelvű irányzat
IV. Klauzál Gábor vezérszereplése
V. Az újjászületett Magyarország
VI. A szabadságharc után
VII. Klauzál minisztersége, élet- és jellemrajza

---

Előszó

Magyarország politikai helyzete mindinkább megköveteli, hogy erős, független közgazdasági közvéleménye legyen, mely rendezés alatt álló, vagy rövidebb-hosszabb időközökben szerződésszerű változásnak kitett anyagi ügyeinkben helyes, okszerű állást tudjon elfoglalni.

Igaza van Enyedy Lukácsnak, hogy Magyarország elmaradottságának okai között nem épen utolsó helyen áll az, hogy a közgazdasági kérdésekben nincsen erősen lüktető közvéleménye. A mily könnyű - úgymond - megmozdítani a közszellemet közjogi sérelmi ügyekkel, oly megkövesült közönyösséggel találkozik az, aki anyagi megkárosítására figyelmezteti a nemzetet.

Azt a tagadhatatlanul javult helyzetet, amelynek áldásait kereskedelmünk s iparunk ma élvezi, hosszas, nehéz küzdelemmel vívták ki jobbjaink. Korszakalkotó tevékenységük az 1825/27-i országgyűlésen kezdődik s az utolsó rendi országgyűlésen, 1847/48-ban nyer betetőzést.

Jelen munka, mely a kereskedelem és ipar gyakorlati embereinek van szánva, e nagy korszakot öleli föl vázlatosan s ennek keretében jobbjaink közül is a legjobbnak, Klauzál Gábornak, az első független magyar felelős minisztérium földművelési-, ipar- s kereskedelemügyi miniszterének tevékenységével, élet- és jellemrajzával foglalkozik.

A nagy férfiú küzdelméből, páratlan hazaszeretetéből s acélnál is szilárdabb jelleméből merítsünk példát, hogy hazánk boldogításán hasznosan közreműködhessünk.

Szeged, 1903. október hó.
Szmollény Nándor.

---