Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Kertesi Gábor - Kézdi Gábor

A cigány népesség Magyarországon

TARTALOM, BEVEZETŐ


Tartalom


Bevezető

I. rész: Cigányvizsgálat, 1993
1. fejezet: A cigányvizsgálat mintavételi eljárása
  1.1 A mintavétel koncepciója
    1.1.1 Ki a cigány?
    1.1.2 A mintavételi eljárásról röviden
  1.2 A mintavételi eljárásról részletesen
    1.2.1 Körzetszintű mintavétel
    1.2.2 Háztartásszintű mintavétel
2. fejezet: A minta megbízhatósága és torzulásai
  2.1 A mintát torzító hatások számbavétele
    2.1.1 A mintavétel algoritmusán nyugvó közvetlen népességbecslés
    2.1.2 Az általános iskolások számának becslése
    2.1.3 Az iskolastatisztikákra támaszkodó közvetett népességbecslés
  2.2 A mintát torzító hatások mérése
    2.2.1 Körzetszintű mintavétel
    2.2.2 Háztartásszintű mintavétel
  2.3 A minta ellenőrzése külső adatforrás alapján: az általános iskolások száma
  2.4 A minta ellenőrzése külső adatforrás alapján: iskolai végzettség adatok
    2.4.1 A modell
    2.4.2 A modell számításai
  2.5 A mintakorrekciók hatása a minta belső összetételére
3. fejezet: A cigány népesség lélekszáma Magyarországon
  3.1 A mintavétel algoritmusán alapuló közvetlen népességbecslés
  3.2 Iskolastatisztikákon alapuló közvetett népességbecslés
  3.3 A népességbecslések eredményeinek összehasonlítása

II. rész: Adattár, 1893-1992
4. fejezet: Visszatekintő adatokat megjelenítő térképek
  4.1 Cigány népesség a történelmi Magyarországon, 1893
  4.2 Cigány népesség Kelet-Közép Európában, 1930
  4.3 Cigány népesség Magyarországon, 1941
  4.4 Cigánytelepek Magyarországon, 1964
5. fejezet: A cigány népesség területi eloszlása a mai Magyarországon, térképek
  5.1 Országos térképek
  5.2 Megyénkénti térképek
  5.3 Városi térképek
6. fejezet: A cigány népesség területi eloszlásának változásai, térképek
  6.1 Országos térképek megyei bontásban
  6.2 Országos térképek járási/városi bontásban
  6.3 Időben összehasonlító országos térképek járási/városi bontásban
7. fejezet: Táblázatok
  7.1 Járási és városi adatok, 1893
  7.2 A cigányok által sűrűn lakott települések adatai, 1893
  7.3 Járási és városi adatok, 1941
  7.4 A cigánytelepi épületek száma településenként, 1964
  7.5 Járási és városi cigány tanuló adatok, 1970-1992
  7.6 A cigány népesség lélekszáma és aránya Magyarország településein, 1984-1992
    7.6.1 Budapest
    7.6.2 Baranya megye
    7.6.3 Bács-Kiskun megye
    7.6.4 Békés megye
    7.6.5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye
    7.6.6 Csongrád megye
    7.6.7 Fejér megye
    7.6.8 Győr-Moson-Sopron megye
    7.6.9 Hajdú-Bihar megye
    7.6.10 Heves megye
    7.6.11 Komárom-Esztergom megye
    7.6.12 Nógrád megye
    7.6.13 Pest megye
    7.6.14 Somogy megye
    7.6.15 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
    7.6.16 Jász-Nagykun-Szolnok megye
    7.6.17 Tolna megye
    7.6.18 Vas megye
    7.6.19 Veszprém megye
    7.6.20 Zala megye

F1. Függelék: A mintavétel részletes dokumentációja
F2. Függelék: Iskolastatisztika, országos idősorok
F3. Függelék: Egyéb adatfelvételeken alapuló népességbecslések

Hivatkozások
Ábrák jegyzéke
Táblázatok jegyzéke
Térképek jegyzéke



Bevezető

1993 őszén, több mint húsz évvel az 1971. évi cigányvizsgálat után, ismét reprezentatív adatfelvétel készült hazánkban a cigány népesség helyzetéről. A kutatás célja az volt, hogy átfogó képet kapjunk a rendszerváltás nyomán a cigányság gazdasági és társadalmi helyzetében végbement változásokról. Kutatásunk ennek megfelelően kiterjedt a társadalmi rétegződés-vizsgálatok csaknem valamennyi klasszikus kérdésére: a demográfiai helyzet alakulására, az iskolázottságra, az egészségi állapotra, a munka és a megélhetés kérdésére, a gyermekek iskolai pályafutására, a lakáshelyzetre, a családok vagyoni-jövedelmi helyzetére, az anyanyelv, a nemzetiségi öntudat, a lakóhelyi szegregáció, a diszkrimináció és a politikai magatartás kérdésére. Egy ilyen átfogó igényű és reprezentativitásra törekvő kutatás kiindulópontjában egy igen nehéz módszertani probléma áll: reprezentatív mintát kell vennünk egy olyan népességből, amelyre nézve címlisták nem állnak rendelkezésre, sőt amely népességnek még a statisztikai alaptulajdonságait és a számát sem ismerjük. Egy ilyen feladat megoldása csak úgy lehetséges, ha valamilyen előzetes információ alapján kezelhető számú körzetre szűkítjük le a mintavétel feladatát, ezekben a körzetekben teljes körű összeírást hajtunk végre, s ily módon magunk állítjuk össze a mintavétel alapjául szolgáló címlistákat. Ez az eljárás természetesen számos buktatót rejt magában. A felmérés során összegyűjtött információk megbízhatósága alapvetően azon múlik, milyen mértékben sikerül úrrá lennünk a mintavétel során felmerülő nehézségeken, illetve milyen módon tudjuk utólag korrigálni a mintavétellel együtt járó torzításokat.

Ez a kötet abból az igényből született meg, hogy a lehető legnagyobb részletességgel dokumentáljuk e munka lépéseit. Könyvünk első része - az 1993/94. évi reprezentatív cigányvizsgálat dokumentációja - beszámol a mintavételi eljárás során alkalmazott algoritmus részleteiről; szisztematikusan számba veszi és empirikusan megbecsüli a mintát torzító hatások mértékét; külső adatforrások alapján ellenőrzi a minta megbízhatóságát; végül javaslatot tesz a mintavételi hibák korrekciójára az aggregált népességbecslések formuláiban, és alternatív eljárások segítségével megbecsüli a magyarországi roma népesség lélekszámát a kilencvenes évek elején. E beszámoló közreadását több körülmény is indokolja. Egyrészt: mivel a mintavétel során nem standard eljárást követtünk, a mintavétel bemutatásakor nem elégedhettünk meg a standard eljárásokat szokásosan jellemző tömör statisztikákkal. Az ellenőrizhetőség miatt nem kerülhettük el a mintavételi algoritmus extenzív leírását. Ez az extenzív leírás azonban emellett - reményeink szerint - fontos módszertani tanulságokkal is szolgálhat mindazoknak, akik analóg mintavételi feladatok esetében hasonló megoldásokkal kísérleteznek. Másrészt: kulcskérdésnek tekintett ük, hogy meggyőzzük az olvasót a cigányfelvétel mintájának helytálló voltáról és adatainak megbízhatóságáról. Ennek érdekében meglehetős részletességgel beszámolunk a minta reprezentativitását torzító tényezőkről, e torzulások számszerű mértékéről, illetve korrekcióiról. Harmadrészt: igyekszünk szakítani azzal a rossz hagyománnyal, amely a cigány népesség lélekszámának megállapítását dokumentálatlan - némely esetben egyenesen politikai érdekek által motivált - dilettáns szokásos eufemizmussal: "szakértői") becslésekre bízza. Ezek a becslések - éppenséggel dokumentálatlanságuk következtében - rendkívül tág tartományokban mozognak S minthogy a bizonyítás fáradságos munkáját az általunk ismert becslések készítői közül egyetlen egy sem vállalta magára, úgy gondoltuk, hiteles adatokkal csak úgy állhatunk elő, ha eredményeinket a számítási módszer részletes bemutatásával együtt - ellenőrizhető formában - közöljük. Népességbecslésünk eredményeit településsoros bontásban, táblázatokban, illetve országos és megyei térképek révén is megjelenítjük.

Az adatfelvétel előkészítése során - részben a mintavételkor alkalmazott terület rétegzés szükségessége miatt, részben pedig azért, hogy vizsgálati eredményeink értékelésekor minél gazdagabb háttérinformációkkal rendelkezzünk - igen sok információt gyűjtöttünk össze a cigány népesség különböző csoportjainak területi eloszlásáról. A megfigyelések zöme az 1945 és 1993 közötti időszakra esik, de a távolabbi múltból származó országos adatfelvételek részletes eredményeit is összegyűjtöttük. Sikerült összegyűjtenünk a magyarországi cigányság lélekszámáról részletesebb területi bontásban rendelkezésre álló adatok túlnyomó többségét. Kötetünk második része - az adattár - ezeket az információkat adja közre táblázatos formában és térképek segítségével megjelenítve. Az adattár egyfajta kézikönyv, s ilyen minőségében az első a hazai cigánykutatások történetében. Egy kézikönyv, amelyben a téma iránt érdeklődő olvasó sok mindennek utána tud nézni, illetve olyan rendszeres információforrás, amely további kutatások forrása lehet.

***

Kötetünket Kemény Istvánnak ajánljuk, aki nélkül ma Magyarországon nem lennének megalapozott ismeretek a cigányság helyzetéről. Társadalomkutatók generációi számára jelent példát a szegények és elesettek ügye iránti elkötelezettsége és realista tudományszemlélete, amely mindig csak a dolgot magát nézi, és nem hagyja magát befolyásolni múló kordivatoktól. Mi is ezen a nyomon szeretnénk járni.

Budapest, 1997. szeptember
Kertesi Gábor - Kézdi Gábor


×