Diószegi Judit, Molnár István Jenő
Sport, közösség, bűnmegelőzés
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
I. A jegyzet felépítése
II. Miért a sport? Miért a testnevelő tanárok és az edzők?
III. A mai fiatalok
1. Generációs jellemzők
2. Ifjúságkutatás - 2017
Összefoglaló kérdések
IV. A bűnmegelőzés definiálása, tartalmának meghatározása
1. A bűnmegelőzés fogalma
2. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia
a) Településbiztonság
b) Gyermek- és ifjúságvédelem
c) Az áldozattá válás megelőzése, valamint az áldozatok segítése
d) Bűnismétlés megelőzése
e) Amit az NBS nem tartalmaz
Összefoglaló kérdések
V. Módszerek és azok helye a sportfoglalkozáson
1. Tanóra, edzés, sportfoglalkozás
2. Módszerek
a) Értékeinkkel kapcsolatos, felelősségvállalásra irányuló feladatok
b) Bizalomjátékok
c) Kommunikációt segítő játékok
d) Előítéletekkel kapcsolatos játékok
3. Edzőtábor
4. Periodizáció
Összefoglaló kérdések
VI. Kommunikáció, eszközök a hatékonyság érdekében, tanári minták, szerepek
1. Kommunikációs technikák
2. Feladatkiadás
3. Visszajelzések
Összefoglaló kérdések
VII. Az egyes bűncselekménytípusok
1. A bűncselekmény fogalma
2. A leggyakoribb bűncselekménytípusok
a) A vagyon elleni bűncselekmények
b) A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények
c) Az erőszakos bűncselekmények
d) A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények
e) A szexuális bűncselekmények
f) Az on-line bűncselekmények
3. A szabálysértések
4. A feljelentési kötelezettség
Összefoglaló kérdések
VIII. Gyermekvédelmi jelzőrendszer
1. A gyermeki jogokat védő jogszabályi környezet
2. Gyermekvédelem a gyakorlatban
Összefoglaló kérdések
IX. Óravázlat minta, feladattervezés vázlat, gyakorlattár
X. Felhasznált irodalom
Előszó
Pierre de Coubertin báró, az olimpiák újkori újjáélesztője Óda a sporthoz című versében úgy fogalmaz, hogy a sport nem más, mint az istenek ajándéka, az élet éltető vize, amely nemcsak szépséges, de igazságos, tisztességes és bátor, békét, örömet, valamint termékenységet is hozó. Nem véletlen hát, hogy amióta ember az ember, létezik a sport is. Történelmünk valamennyi időszakában, társadalmi struktúrától függetlenül volt jellemzője az egyes korszakoknak, annak ellenére, hogy a sport alapvetően játék, célja a szórakozás és a szórakoztatás.
A sport ugyanakkor nemcsak játék, nem kizárólag szórakozás. Annál sokkal több! A sport az egyént fejleszti, méghozzá olyan individuummá, a társadalom olyan tagjává, aki képes a kitartásra, a nemet mondásra, a szabályok elfogadására, valamint a társakkal történő együttműködésre, ily módon a közösség normáinak internalizálására is.
Ám nem a sport az egyetlen, amely ősidők óta létező jelensége társadalmunknak. Ilyen – többek között – a bűnözés is, amely struktúrájában és dinamikájában ugyan változó módon, de mindig kísérője volt az emberi együttélésnek. Sajnos a mai napig utópia az olyan közösségek létrejötte, amelyek nélkülözik a konfliktusokat, a jogsértéseket, s amelyekben mindenki békében, valamint a másik jogainak, tulajdonának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett éli a mindennapjait.
Tekintettel arra, hogy a bűnözés s az ennek alapját képező normasértő, deviáns cselekmények általánosak, állandó igényként jelennek meg a biztonságot megteremtő és fenntartó intézkedések. Ilyen cselekmények összessége többek között a bűnmegelőzés is. Sajnos a prevenció hétköznapi értelemben az emberek túlnyomó többségének meglátása szerint kimerül a járőrök számának növelésére irányuló igényben, tájékoztató és felvilágosító előadások megtartásában, a figyelem felhívásában. A bűnözés visszaszorítását célzó megelőzés technikái azonban ennél szerteágazóbbak. A bűnmegelőzés során figyelemmel kell kísérni a társadalmi okokat, valamint az áldozattá vagy elkövetővé válás lehetőségét magában hordozó egyént. Ennek megfelelően a bűnmegelőzés művelői lépten-nyomon keresik annak lehetőségét, hogy olyan módszereket alkalmazzanak, amelyek révén képesek az egyén általános attitűdjének formálására, énvédő mechanizmusainak kialakítására, valamint azon személyes kompetenciák fejlesztésére, amelyek igénybevételével az egyén képes az áldozattá, illetve az elkövetővé válás elkerülésére.
A sport és a bűnmegelőzés ily módon képes közös keresztmetszetet alkotni. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia (a továbbiakban: NBS) ezt a következőképpen fogalmazza meg: "Az ifjúság erkölcsi fejlesztése a sport egyik fontos feladata is. Az erkölcsfejlesztő feladatát a sport a benne rejlő sajátosságokon keresztül eredményesen oldhatja meg, ugyanis a csoportba való beilleszkedés, a szabályok betartása, egymás támogatása, a gyengébbek segítése, a kölcsönös bizalom, hogy az eredmények elérésében mindenki a tudása legjavát adja, a közös célok, a hagyományok ápolása, a sport törvényeinek önkéntes elfogadása, betartása, a kollektíva hírnevének növelése közös erőfeszítések eredménye." Az NBS alkotói ezen általános megállapítások figyelembevételével helyesen ismerték fel, hogy a gyermek- és fiatalkorúak hasznos szabadidő-eltöltésének segítése érdekében erősíteni kell a sport és a bűnmegelőzés kapcsolatát. Ez legkönnyebben és talán leghatékonyabban a testnevelő tanárok és edzők révén lehetséges, akik példaképként, mentorként és modellként szolgálnak a fiatalok számára. Ők azok, akik a mozgás, a sport segítségével képesek azokat a szociális kompetenciákat fejleszteni, attitűdváltozásokat elérni, amelyek a bűnmegelőzésben is oly fontosak: szabálykövetés, csapatmunkában történő hasznos részvétel, agressziólevezetés, erőszakmentes konfliktusmegoldás, tisztelet, elismerés, veszíteni tudás, öröm.
Írásunkkal tehát azoknak kívánunk segítséget nyújtani, akik a sport által mindennapi kapcsolatot ápolnak a jövő generációinak tagjaival, s akik e kapcsolat bűnmegelőzés-tudatos felhasználásával elősegíthetik a bűnözés mennyiségi és minőségi csökkenését, gyermekeink áldozattá és/vagy elkövetővé válásának elkerülését. Mindennek lehetőségét a már említett Coubertin báró is felismerte, amikor idézett versében ekképp fogalmazott:
"Mert önbecsülést tanulnak az ifjak tőled,
s más népek jellemét is éppúgy megértik,
és nagyra tartják, hogy te tanítod őket
túlszárnyalni egymást:
mert versenyed a béke versenye."