---

Tartalom

1. Bevezető
  1.1. A földtani alapdokumentáció értéke
  1.2. A szabályzat célja

2. A terepi dokumentáció előírásai
  2.1. A földtani észlelési jegyzőkönyv
  2.2. Földtani adatok jegyzőkönyvezése
  2.3. A jegyzőkönyv formai vezetése
  2.4. Feltárások leírása
  2.5. Fúrási rétegsorok terepi leírása
    2.5.1. A fúrási rétegsor leírásának részletessége
    2.5.2. A rétegleírás sorrendje, egyenletessége

3. A végleges dokumentáció elkészítése
  3.1. Az Adattárban elhelyezendő anyag
  3.2. A jelentés összeállítása
  3.3. A rajzok címkéje és Szinezése
  3.4. Földtani szelvények szerkesztése
  3.5. Feltárás rajzok
  3.6. Fényképek
  3.7. Kutatófúrások dokumentációja

4. Az egységes írásmód

1. melléklet: A jelentés címoldala

---

Bevezető

A földtani kutatások pontos dokumentálása, az anyag összegyűjtése, korszerű rendszerezése és a tudományos, valamint a gyakorlati élet rendelkezésére való bocsátása olyan feladat, amelynek igényesebb megoldását nem lehet tovább halogatnunk. Aligha szükséges részletesen magyarázni, miszerint valamely kutatásra fordított pénzösszeg ellenértéke a kutatás eredményében és annak dokumentálásában nyilvánul meg. Ideális esetben közvetlen és gyakorlati hasznú eredményt várunk, de gyakran megtörténik, hogy csak később, olykor nem is közvetlenül használható fel a munka terméke. Elképzelhető például az, hogy valamely - korábban már érdektelennek minősített - terület idővel, új koncepció kialakulása révén ismét magára vonja a figyelmet, új kutatási terv készül, a meglévő adatokat is újra kell értékelni. Ekkor minden régi adat (megfigyelés, térkép, szelvény, elemzés stb.) felhasználása az új kutatás költségének csökkentését, illetve a régebbi befektetés részbeni megtérülését eredményezi. Műszaki tervezések és sokféle gyakorlati, vagy tudományos célú feladat megoldása során a vonatkozó földtani adatok és dokumentumok figyelembe vétele könnyebbé és takarékosabbá teszi a munkát. Az adattárban fekvő s már értéktelennek vélt anyag által képviselt egykori befektetés pénzügyi és erkölcsi amortizációja megindulhat. Ennek feltétele, hogy az anyagot megőrizzük, létezéséről tudomás legyen szerezhető és hozzá lehessen jutni az adatokhoz.

A kutatási eredmények publikálása után nem válik feleslegessé az alapdokumentáció. A cikkek, tanulmányok, sőt a monográfiák célja és korlátozott terjedelme ugyanis már eleve az adatközlés csökkentését s az értelmezés, az összefüggések kiemelését kívánja meg. Idővel elavulhat, időszerűtlenné válhat mindez. A tények és az értelmezés kapcsolatának felülvizsgálata revíziót kíván, amely egészen az alapadatokig - néha a terepi jegyzőkönyvekig - kell, hogy visszanyúljon. Következésképpen a dokumentáció a tudományos közlemények nélkülözhetetlen bizonyíték-anyaga, alépítménye.

---