---

Tartalom

Előszó
Előkészítő téridő: Számvitel céljához, hatóköréhez kapcsolódó fogalmak
1. Téridő: Számviteli törvény (Szt.) hatályának megállapítása
2. Téridő: Beszámoló formája, a könyvvizsgálói kötelezettség megállapítása
3. Téridő: Lényegesség, könyvvizsgálati szempontok, Bizonylatok jellemzői
4. Téridő: Vagyon (Mérleg), vagy/és Tevékenység (Eredménykimutatás)
5. Téridő: Vagyonelemek szétválasztása erőforrásra és tőkére
6. Téridő: Vagyonelemek besorolása mérlegfőcsoportokba
7. Téridő: Vagyonelemek besorolása mérlegcsoportokba
8. Téridő: Költségek, ráfordítások hozamok besorolása
9. Téridő: Mérleg összeállítási feladatok
10. Téridő: Eredménykimutatás összeállítási feladatok
11. Téridő: Gazdasági események hatása a beszámolóra
12. Téridő: Gazdasági események kontírozása
13. Téridő Számvitel területei
14. Téridő: Számvitel kommunikációs funkciója
A navigációban használt azonosítók és rövidítések
Felhasznált irodalom

---

Előszó

Ez a navigáció a "Kiss Árpád: Számvitel a 4. ipari forradalom viharában. Térkép a vállalkozások vagyonának csoportosításához" könyvben közzétett feladatok megoldásával ad keretet, útvonalat a "Kiss Árpád: Számvitel a 4. ipari forradalom viharában. Csoportosítás, bemutatás az éves beszámolóban" könyvben összefoglalt ismeretek elmélyítéséhez, gyakorlásához. A számviteli alapismeretek körének kijelölésénél csak és kizárólag a közgazdászok, menedzserek igényeit érvényesítettem.

A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlenek az objektív, megbízható, valós gazdasági információk a nyereségorientált, a nonprofit és az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Az információk döntő részét a számvitelnek kell szolgáltatnia. Ezért elképzelhetetlen a piacgazdaság működése a számvitel és a menedzserek, közgazdászok közti hatékony kommunikáció nélkül.

A számviteli tudás két irányból közelíthető meg. Belülről kifelé a szakmai kérdések adják a vezérlést. Mit kell kezdeni a kapott információkkal, bizonylatokkal, hogy a jogszabályokat, elsősorban a számviteli törvényt betartva az éves beszámoló a megbízható és valós összképet mutassa a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről? A szemlélet a könyvelők igényeit, kompetenciáit preferálja, erősíti. A tanulmányok szerkezete ilyenkor többnyire a klasszikus felépítést követi: könyvviteltan → mérlegtan → eredménytan.

...

A 4. ipari forradalom által uralt környezetben a számvitel jellemzőit, törvényszerűségeit megfordítva, kívülről befelé haladva a piaci érdekhordozók igényeinek megfelelően lehet jobban népszerűsíteni. A vállalatok döntéshozói ezt kérdezik: Milyen információkat, milyen adathordozón, milyen formában kell adnom, hogy a számviteltől hasznos információkat kapjak vissza, és ugyanakkor az éves beszámoló is megfeleljen a törvény előírásainak? Milyen információkat kaphatok a vállalkozások különböző típusú beszámolóiból? A gazdasági tranzakciókban valósággá váló döntéseim következtében hogyan fog változni a vállalkozás teljesítménye, vagyona?

A könyv felépítése ezekhez az igényekhez kíván alkalmazkodni. Most az éves beszámolóval kell megismerkednünk. Ez a dokumentum pedig nem más, mint a nyilvános számviteli információk kommunikációjának legfontosabb, sokszor sajnos egyetlen eleme. Ilyenkor a számvitel kommunikációs szerepe lesz a vezérfonal. A vagyon (erőforrások, tőke), illetve a teljesítmények (bevételek, hozamok, költségek, ráfordítások) vizsgálatának célja nem lehet más, mint a létezés, a besorolás és az érthetőség szabályainak, gyakorlatának megismerése.

A kommunikáció szempontjából nagyon fontos, hogy egyrészt élő, folyamatos kapcsolat legyen a számvitel és a közgazdaságtudomány többi területe között. Másrészt a vállalatok gazdasági gyakorlatának komplexitása miatt is állandóan figyelni kell a számviteli információk létrehozásában közreműködő, ezeket felhasználó gazdasági szereplők, szervezeti egységek igényeire. Ezért el kell felejteni a számvitel asszimilációs igényéről, szemléletéről árulkodó tárgyalási módot. A kommunikációs partnereket hidegen hagyja, sőt kifejezetten riasztja, ha a számvitel csak egyetlen formában hajlandó megmutatkozni. Már lassan fél évszázada nyilvánvalóvá, tagadhatatlanná vált (Kiss Árpád 2017/3), hogy a piaci szereplők nem hajlandók elfogadni a számvitel belső logikáját. A számviteltől is megkövetelik az adaptivitást, a nyitott, rugalmas, elfogadó szemléletet. Különben belátható időn belül ezt az ismeretet lazán, lelkiismeret-furdalás nélkül kihajítják a szemétdombra. A többféle lehetőség közül a Churchman C. West (1977) könyvében leírt rendszerszemléletet választottam.

...

A könyv a megjelenés évében érvényes jogi szabályozás normáit, a piacon kialakult, alkalmazott közgazdasági paraméterekhez közelítő értékeket (adókulcsok, árfolyamok, stb.) használja. A módszerek érvényességét, használhatóságát a mértékek, indikátorok mennyiségi változása nem befolyásolja. Ha akár a szabályozásban, akár a gazdasági környezetben minőségi, elvi változás történik, akkor természetesen elkerülhetetlen lesz a bemutatott módszerek, eredmények újragondolása. Az elv és a filozófia mindenképpen marad!

2019. január
Szerző

---