---

Tartalom

Bevezetés

I. fejezet. - A háboruról általában.

1. §. A háboru és annak czélja. A politika befolyása a háborura, annak kedvező vagy kedvezőtlen menetére. A háboru bevégzése
2. §. A hadjárat kezdete és menete
3. §. Hadi tárgyak, ingók és ingatlanok. A háboru viselésére szükséges hadi tárgyak mennyisége
4. §. A szellemi és anyagi befolyásokról a háboruban
5. §. A testi fáradalomról a háboruban
6. §. A hirek és tudósítások a háboruban
7. §. A surlódás a háboruban
8. §. A veszély a háboruban
9. §. A hadászat és harczászat értelmezése

II. fejezet. - A hadászat elemeiről általában.

10. §. A hadászat főelemei
11. §. Erkölcsi elemek
12. §. Erkölcsi fő tényezők
13. §. A fővezér szellemi tehetségei
14. §. A sereg hadi erénye
15. §. Merészség a vezérben
16. §. A tevékenységről
17. §. A szilárdságról
18. §. A számszerinti túlerő
19. §. A meglepésről
20. §. Az erők együtt-tartásáról
21. §. Az erők egyidejű felhasználásáról és a hadászati tartalékokról
22. §. Hadászati tartalékok tágasabb értelemben
23. §. Az erőkkel való gazdálkodásról és azok pótlásáról

III. fejezet. - A mult század háborui és harczviszonyai.

24. §. Politikai és társadalmi viszonyok
25. §. A csapatok kiegészitése
26. §. Az egyes fegyvernemek szervezése és harczmódja. Gyalogság
27. §. Tüzelési mód
28. §. A lovasság
29. §. A tüzérség
30. §. A seregek száma és szervezése
31. §. A csatarend
32. §. Magatartás az előnyomuláskor
33. §. A lovasság felállitása a csatavonalban
34. §. A vonalharczászat eredete s fejlődése. A rézsútos csatarend
35. §. A müködések
36. §. Menetek
37. §. A fővezér viszonya a sereghez
38. §. Az összefüggő harczvonal előnye
39. §. Az oszlopharczászat. Annak eredete
40. §. A franczia sereg szervezete e század elején
41. §. A sereg beosztása alosztagokra. Csatarend
42. §. A mai háboruk jellegzete

IV. fejezet. - A geographiai elemek.

43. §. Háboruszinhely. Hadszinhely
44. §. Müködési alap. Müködési indpontok. Az alap fekvése
45. §. Közbenső és véletlen müködési alapok
46. §. Müködési tárgy. Hadozati tárgy
47. §. Müködési vonalak. Összetérő és szétágazó működési vonalak. Benső müködési vonalak. Ideiglenes, véletlen, hosszú vagy mély müködési vonalak
48. §. A müködési vonal berendezése. Annak választása, helyzete, biztositása és változtatása
49. §. Hadozati vonalak. Harántos vonalak. Változtatási vonalak
50. §. Hadászati pontok. Állandó és véletlen, döntő hadászati pontok
51. §. Hadászati arcz. Müködési arcz
52. §. Védvonalak. Állandó és véletlen védelmi vonalak. Hadászati gátok. Hadászati állás. Központi állás
53. §. Működési sarkpontok. Hadozati sarkpontok. Hadászati fejlődés

V. fejezet. - Anyagi eleinek.

54. §. A küzderők. Erőarány és viszony
55. §. Az egyes fegyvernemek aránya
56. §. A sereg hadrendje
57. §. A sereg beosztása alosztályokra
58. §. A sereg általános felállitása
59. §. A sereg biztositásáról hadászati tekintetben
60. §. Biztositás előre küldött lovascsapatok által
61. §. Az előreküldött hadtestek vagy hadosztályok általi biztositás

VI. fejezet. - A menetekről.

62. §. A menetekről általában. Menetek a mult században. Utazómenetek. Vasúti és gőzhajó szállitások
63. §. Hadimenetek. Azok jellegzete
64. §. Gyorsaság, melylyel egy hadtest halad
65. §. Menet-intézkedés
66. §. A magasabb parancsnokok kötelességei a meneteknél. Éji menetek.
67. §. A seregek veszteségei a háboruban, fáradságok, rósz élelmezés stb. folytán
68. §. Előremenetek. Üldöző menetek. Az üldöző teendői. Példa 1812-ben, francziák visszavonulása Moskvából
69. §. Hátramenetek. A francziák rajtaütése Haynaunál május 26-án 1813. A hátrálások rendezése
71. §. Oldalmenetek. Radetzki oldalmenete Veronából Mantuába 1848. május 27-én
72. §. Táborok
73. §. Hadi szállások vagy tanyázások
74. §. Mértani elemek
75. §. Statistikai elemek. A sereg élelmezése
76. §. Hadtápélelmezés

VII. fejezet. - A támadó és védelmi müködésekről.

77. §. A védelemről és támadásról általában
78. §. A támadás és vedelem előnyei és hátrányai
79. §. A hadászati védelem
80. §. A harczászati védelem
81. §. A müködésekről általában. Háboru, hadjárat és müködési terv
82. §. A hadjárati és a működési terv főkellékei. 1798-diki hadjárat Nápolyban
83. §. A hadjárati és a működési terv kivitelének igényei
84. §. Támadó működések
85. §. Egyszerű hadászati megkerülés
86. §. Az egyszerű megkerülés kellékei
87. §. A védő magatartása az egyszerű hadászati megkerülés esetében
88. §. A kétszeres hadászati megkerülés
89. §. A védő magatartása a kétszeres hadászati megkerülés esetében
90. §. A hadászati áttörés. Példa az 1815. évi hadjárat
91. §. Példa egy nem sikerült hadászati áttörésre, az 1849. évi magyarhoni hadjáratban
92. §. Arcztámadás
93. §. A védő magatartása a hadászati áttörés esetében
94. §. Az öszpontosuló előnyomulásról
95. §. Példa egy öszpontosuló előnyomulásra az 1866-iki hadjáratból Csehországban
96. §. A védelmi müködésekről általában
97. §. Az egyszerű kitérő visszavonulás
98. §. A kétszeres kitérő visszavonulás
99. §. Központi visszavonulás
100. §. A müködési (visszavonulási) vonal kényszeritett változtatása
101. §. Önkéntes visszavonulás az ország belsejébe
102. §. Az ellenség visszavonulási (összeköttetési) vonalai elleni müködés
103. §. A kikülönitésekről általában. Kikülönitések a hadszinhelyen
104. §. A hadszinhelyen kívül történendő kikülönitések, illetőleg cselmiveletek
105. §. Tüntetések
106. §. A nyugalom mint a müködések közt előforduló szünet

VIII. fejezet. - Az erőditésekről.

107. §. Az állandó erőditések czélja
108. §. A várak helyzete és fekvése. A főváros megerősitése
109. §. Hol épitendők az erőditések
110. §. Az erőditések beosztása és elnevezése
111. §. A várak támadásáról

IX. fejezet. - Az állások védelméről és támadásáról.

112. §. Védállások
113. §. Védállások támadása
114. §. Oldalállások. 1806. évi hadjárat Némethonban

X. fejezet. - Védelmi vonalak és hadászati gátok védelméről és támadásáról.

115. §. A védvonalak védelmi módjai
116. §. Hegylánczok befolyása a müködések menetére; azok védelme régibb időkben és mainap
117. §. Hegylánczok közvetett védelmi-módja
118. §. Hegylánczok közvetlen védelmi módja
119. §. Hegylánczok támadása
120. §. Háboru hegyes országokban
121. §. Hegyes országok védelme
122. §. Hegyes országok támadása
123. §. Folyamok és folyók védelme általában
124. §. A folyók feltétlen védelmi módja
125. §. A folyók viszonlagos védelmi módja. Közvetlen folyó védelmi mód.
126. §. Közvetett folyó védelem
127. §. Folyók támadása
128. §. A működési vonalhoz párhuzamos folyók védelme és támadása
129. §. Mocsárok védelme
130. §. Mocsárok támadása
131. §. Erdők védelme
132. §. Erdők támadása

XI. fejezet.

133. §. Őrvonal
134. §. Népfelkelés vagy népharcz
135. §. Egy hadszinhely védelme
136. §. A határok
137. §. Zárszó

---

Bevezetés

Jelen művem kiadására, melyet csakis a központi tiszti tanfolyamban tartott előadásaim czéljából állitottam össze, ama körülmény inditott, hogy bajtársaimnak, kik az előléptetési vizsgára előkészülni kivánnak, a vizsga letételét, az előirt tárgyak egyikéből, t. i. a hadászatból lényegesen könnyitsem.

Mindazok, kik a létező jelesebb hadászati müveket, t. i. Clausewitz, Jomini, Rüstow, Willisen, Károly főherczeg és Leer iratait olvasták, befogják ismerni, hogy e művek egyike sem tárgyalja a hadászatot teljesen, amellett röviden és oly érthetően, hogy az, kinek szándéka a hadászati alapelvekkel s a háboruban előfordulható minden működéssel és viszonynyal megismerkedni, az említett irók tanulmányozása által e czélt elérhetné.

E munkámat tehát azon reményben adom át bajtársaimnak, hogy az a fennemlitett czélnak teljesen meg fog felelni.

Ki az előbb nevezett munkákat tanulmányozta, az ugyan e könyvben kevés ujat és sok olyat fog találni, ami amazokban már előfordul. De erre nézve megjegyzem, hogy a hadászatot illetőleg, a példákat kivéve, ujat irni általában véve alig lehet, és minden későbbi iró csakis arra szoritkozhatik, hogy ugyanazon alapelveket és működéseket, melyek már általánosan helyesek- és czélszerüeknek vannak elismerve, ujólag tárgyalja és fejtegesse, és azok részletes magyarázatában előforduló egy vagy más hiányt pótoljon.

Szerencsésnek érzendem magamat, ha fennkijelelt szándékomat elérhetem s bajtársaimnak a hadászat tanulmányozását e tanművem által elősegithetem. Az irályt illetőleg, ha ez t. i. nem oly jeles, mint a szépirodalmi műveké, elnézésüket kérem. E tekintetben ugyanis kevesebb sulyt fektettem a hangzatos szavakra és kifejezésekre, első izben csakis az érthetőséget tartva szemem előtt, mert a tankönyveknek és tudományos munkáknak ez adja nagy részben az értéket.

Pest, junius hóban.

A szerző.

---