Károlyfalvi József [et al.]
Kecskemét Rendőrfalu
városrész története a kezdetektől 2018-ig
TARTALOM, ELŐSZÓTartalom
Előszó
I. RÉSZ
Alsónyomás Pusztaság és temető a város szélén
A pártállam első két évtizede (1949-1970)
A pártállam első két évtizede (1949-1970)
Konszolidált fejlődés és új perspektívák (1970-1989/90)
A rendszerváltás után, Az utolsó negyedszázad (1989/90-2018)
Az iskola, az óvoda kisugárzása
A 4711. sz. Damjanich János Úttörőcsapat
75 év alatt az iskolában tanítottak (2004)
Egyházak, hitélet
Sport, kultúra, művészet
A jövő perspektívái az életforma változások tükrében
II. RÉSZ
Arcképek, életutak, emlékek
Rendőrfalun innen és túl
Az iskola és a vasúti sorompó
Miszory Franciska (1923-2012)
Bogáts Ernő és családja
Papp Istvánné Tóth Ilona
Csertő Lajos üvegszobrász
Tudósítás Csertő Lajos műhelyéből
Kecskeméti János
Soósék, a zenészek
Szinkó Mihályné emlékei
Az óvodák története
A falu óvó nénije, Szinkó Mihályné Túri Pötyike
A Nyugdíjas Klubról
Kállai Rudolf (1927-2015)
Több mint 50 éve a Rendőrfaluban
A Miklós család
Szilágyi János (1925-2012)
A biciklis közlekedési bíró
Lakatos Sándor
Kovács család
Márfi Lajosné Lugosi Mária emlékei
Lénárt Józsefné Kovács Katalin visszaemlékezése
A Károlyfalvi család a Rendőrfaluban
Egy rendőrfalusi önvallomása
Probojáczné Túri Éva
A temető csőszházának lakói: a Vincze család
A régi otthon emlékei
A faanyag megmunkálásának mestere, Bencsik Mihály
Az ONCSA-telep legrégebbi lakója
Tősgyökeres rendőrfalusiak vagyunk A Csikós család
Foci a Rendőrfaluban
A Magyar út körök és a Rendőrfalu
Nagyszüleim, szüleim emlékei
Benséné Tóth Margit
Egy labdarúgó emlékei Varga Gergely "Bonó"
Bagi János és családja
Varga Gergely és családja
A Rendőrfalu vonzásában
Gubacsi Imréné Pannika néni emlékei
Magyar Jánosné Hegedűs Terézia emlékei
Kiss József és családja
A falu böllére, Magó Misi
Hogyan lettem "rendőrfalusi"?
Nagy László: Szellemi örökségünk
Szabadosék a Nagyváradi (Bakonyi Antal) utca 11-ben
Tisztelet elődeink emléke előtt
75 éve a Rendőrfaluban
Kapronczi Imre emlékei
A Kolozsvári utca emlékeinek őrzői
Veszelszki Mihály
Bodor Péter emlékei
A Váczi bolt
Fekete István visszaemlékezéseiből
Akiket a kisvonat füttye megcsapott
Kovács Mihály kőműves és családja
A Kolozsvári utca egyik legrégebbi lakója
Szőke Zoltán és Gömöri Klára emlékezik
Egy elfeledett '56-os, rendőrfalusi hős, aki nem állt be a kivégzőosztagba
Egy élet '56 árnyékában
Mihályi István, a zenész emlékei
A Csertő és a Kormos család történetének mozzanatai
A bugaci tanyavilágból jöttünk a Rendőrfaluba
A Schebeszta család
Kis Sándor és családja
Gyufagyári emlékek
Miskolczi Pál és családja
Kereskedőnek lenni egy életen át
Balatonné Kusák Panni: Ahogy én emlékszem
A Bozóki család
Neszt Ottóné, Emi néni
Beszélgetés Tóth Béláné Kati nénivel
Határon átívelő kapcsolat kecskeméti és marosvásárhelyi családok között
Kecskemét város díszpolgára, Rózsa János
Történészként a Rendőrfaluban
A Rendőrfalu postása, Vágó Sándor
A Rendőrfaluból Angliába
A TOMKER bolt 35 éve
A régi kocsmák emléke
Arcok, felvillanások
III. RÉSZ
Rendőrfalu a Facebookon
Az emlékezés furcsa kamrái
1956, ahogy én meg a húgom visszaemlékezünk
Válogatás a "Rendőrfalu egykor és most/ Mesélő falu" Facebook csoport anyagából
A könyvtár
Útkaparó
Iparosok (Fekete Istvántól)
Az iskola
A Tiszába vezető csatorna (Vékás Lacitól)
A téglagyártás folyamata az én szememmel (Vékás Lászlótól)
A Rendőrfalu sportolói (Borbély Norberttól)
Becenevek
Falusi játékaink
"Rendőrfalu egykor és most/Mesélő falu"
Irodalom
Előszó
Mintegy két éve, 2016 júniusában, majd júliusában jelent meg városrész-történeti könyvünk előbb digitális, majd nyomtatott kiadása. Már az első kiadásban jeleztük, munkánk minden bizonnyal nem teljes. Adósságunkat, hogy a Rendőrfaluban élt emberek értékes életútját mind teljesebb formában bemutassuk, e második, bővített kiadással, közel 30 újabb egyéni élet- és családtörténettel szeretnénk törleszteni.
Városrészünk, ha nem is gyors, de mindenképp érzékelhető fejlődéséhez mi is szeretnénk a magunk módján hozzájárulni. A Rendőrfalu fejlődése szemmel látható: a Brassói utca szilárdabb burkolatot kapott, emlékművet állított a város a málenkij robotra innen elhurcoltaknak, és tavaly ősszel elsőként került megrendezésre a városrészi nap.
Mi a múlt értékei felidézésével, bemutatásával, példáival szeretnénk hozzájárulni városrészünk előrehaladásához.
A könyv írásában Tinódi Lantos Sebestyén "költői hitvallását" követtük, mely szerint elsősorban a hitelességre és nem művészi értékek közvetítésére törekedtünk: "Sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamissat bé nem írtam, az mi keveset írtam, igazat írtam. Ha valahol penig vétök volna benne, aszt ne én vétkömnek, hanem az kiktől értekösztem, tulajdoníccsátok: és kérlek titöket, énnéköm megbocsássatok" - írta a Cronica előszavában. Az ilyen hibákért mi is bocsánatot kérünk.
A kedves olvasóknak kellemes elmélyülést, múltidézést kívánnak e könyv tervezői, szerzői és szerkesztői!