Csoba Judit
A szociális földprogram társadalmi és munkaerőpiaci integrációs szerepe a vidéki Magyarországon
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
1. Elméleti és kutatási keretek
1.1. Elméleti keretek: társadalmi innováció, társadalmi befektetés
1.2. A kutatás keretei és a kötet szerkezete
2. A szociális földprogram létrejöttét és működését meghatározó gazdasági, társadalmi és politikai háttér
2.1. A rendszerváltást követően kialakuló munkanélküliség és jövedelemhiány, különösen a rurális térségekben
2.2. A kiegészítő jövedelmet biztosító családi gazdaságok válsága
2.3. A kistelepülések demográfiai és társadalmi szerkezetének átalakulása
2.4. A jóléti modell átalakulása, az önfenntartó stratégiák előtérbe kerülése a passzív ellátásokkal szemben
2.5. A romák társadalmi és munkaerőpiaci integrációja a szociális földprogramban
Összegzés
3. A szociális földprogram történeti gyökerei, fejlődésének főbb szakaszai
3.1. A szociális földprogram gyökerei
3.2. A szociális földprogram újjászületése, szervezeti és jogi keretei a rendszerváltást követően
Összegzés
4. A szociális földprogram a szakirodalom tükrében
4.1. Átfogó elemzések és szakterületi közelítések
4.2. Tipológiák
Összegzés
5. A szociális földprogram a szakpolitikák változó erőterében
5.1. A szakpolitikai célok változása
5.2. Az intézményrendszer alkalmazkodása a szakpolitikai célok változásához
5.3. A szociális földprogram finanszírozási rendszere
5.4. A föld szerepe a szociális földprogramban
Összegzés
6. A szociális földprogram működése, jellemzői napjainkban
6.1. Az esettanulmány célkitűzései és módszertani keretei
6.2. A program célcsoportja és a belépők kiválasztása#
6.3. A szociális földprogram keretében végzett tevékenység feltételrendszere
6.4. A szolgáltatások szerepe a szociális földprogramban
6.5. A szociális földprogram szervezésének és megvalósításának főbb szereplői
Összegzés
7. A szociális földprogram hatása
7.1. A szociális földprogram közvetlen hatása
7.2. A szociális földprogram közvetett hatása
Összegzés
8. Komplementer vagy versengő modellek? A helyi társadalom integrációs stratégiái
8.1. A szociális földprogram továbbfejlesztésének elméleti keretei
8.2. A négy integrációs program rövid bemutatása
8.3. Az integrációs modellek összehasonlításának fő dimenziói
8.4. Az integrációs modellek egymáshoz való viszonya
8.5. Az integrációs formák együttműködésének hipotetikus modelljei
8.6. Az integrációs modellek sajátosságainak és kapcsolatrendszerének összegzése.
9. A szociális szövetkezetek magyarországi karaktervonásai
9.1. Az első szociális szövetkezetek megalakulása Magyarországon (2006-2010)
9.2. A szociális szövetkezetek (szakma)politikai keretei az Orbán-kormány idején (2011-2017)
9.3. A szociális szövetkezetek önállósága és az önkormányzatok kötelező részvétele
9.4. A szövetkezetesítés kérdőjelei Magyarországon
Összegzés
10. Összegzés, következtetések
10.1. A szociális földprogram mint társadalmi innováció
10.2. Nehézségek és dilemmák
10.3. Következtetések
A felhasznált irodalom jegyzéke
Mellékletek
A TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
1. sz. táblázat - A munkanélküliség növekedésének dinamikája 1990-1996 között
2. sz. táblázat - A szociális földprogram fejlődésének szakaszai
3. sz. táblázat - A szociális földprogram irányítása a szakpolitikai intézményrendszerben
4. sz. táblázat - A szociális földprogram alprojektjei és a pályázati kiírásban szereplő támogatási összegek (2011-2017)
5. sz. táblázat - A szociális földprogramra igényelhető támogatás összege és formája
6. sz. táblázat - A szociális földprogram kutatásba bevont települések összefoglaló jellemzői (2016)
7. sz. táblázat - A kertkultúra és kisállattartási programokra irányuló pályázatok benyújtási határideje az eredeti pályázati kiírás szerint
8. sz. táblázat - A társadalmi tőke meghatározó elemei
9. sz. táblázat - A társadalmi tőke fejlesztésének tudásokra és szociális skillekre irányuló fókuszterületei a szociális földprogramban
10. sz. táblázat - A racionális és patrimoniális uralom jellemzői
11. sz. táblázat - Az integrációs programokban való részvétel a vizsgált településeken
12. sz. táblázat - Az integrációs sémák fő dimenziói, az integráció szintjei és a jövedelemszerzés módja
13. sz. táblázat - Az integrációs modellek sajátosságai
14. sz. táblázat - Az integrációs modellek leggyakoribb kombinációi
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
1. sz. melléklet - A szociális földprogram SWOT-elemzése
2. sz. melléklet - Szociális földprogramot működtető települések, 1992-2017
3. sz. melléklet - Szociális földprogramok támogatási összegei, 1992-2017
4. sz. melléklet - Az összes támogatási összeg megyei megoszlása a szociális földprogramban, 1992-2017
5. sz. melléklet - A szociális földprogramot működtető települések népesség szerinti megoszlása, 1992-2017
6. sz. melléklet - Szociális földprogramokat működtető települések, 1992-2017
Előszó
A rendszerváltást követően a mezőgazdasági régiók aprófalvaiban a növekvő szegénység csökkentése érdekében a kormány olyan helyi foglalkoztatási megoldásokat keresett, amelyek a piaci és az állami szféra céljait és működési jellemzőit ötvözték. Mindezek mellett további cél volt a passzív segélyekkel szemben egy olyan alternatív, aktív szociálpolitikai program kidolgozása, amely a helyi közösségek megerősítésében és a jövedelemhiány miatt kialakult társadalmi és gazdasági feszültségek enyhítésében is szerepet játszott. A Népjóléti Minisztérium Válságkezelő Programok Irodája 1992-ben ezeknek a feladatoknak a megoldására törekedett, amikor a "szociális földprogram" koncepcióját kialakította.
A szociális földprogram, a létrejöttét követő 25 évben, a mezőgazdasági termeléshez szükséges vagyonnal nem rendelkező, szociálisan hátrányos helyzetű személyek részére kedvezményes szolgáltatásokkal, juttatásokkal lehetőséget teremtett a háztáji jellegű kistermelésre, illetve állattartásra. A támogatandó tevékenységek közé tartozott a termelés elindításához szükséges eszközök, tárgyak, berendezések beszerzése, mezőgazdasági termékek előállítása, piacra jutása, az értékesítés folyamatának kialakítása, valamint a hálózatban történő együttműködés megerősítése is. A program fő célkitűzése az érintett háztartások önellátó képességének erősítése, munkaerőpiaci és társadalmi integrációjának elősegítése volt.
Kötetünk célja, hogy a szociális földprogram sajátosságait, az elmúlt negyedszázad legfontosabb fordulópontjait, az átalakuló környezeti feltételeket, alkalmazkodási stratégiákat és a továbbfejlesztési lehetőségeket áttekintse. Az elemzés kiemelten fókuszál a 2008. évi gazdasági válságot követő időszakra és napjaink működési kereteire, gyakorlatára.
A szociális földprogram kutatására az elmúlt három évben a Horizont 2020 program InnoSI (Innovative Social Investment: Strengthening communities in Europe) című projektje biztosított lehetőséget. A kutatási program során a társadalmi innováció és a szociális beruházás modellkísérleteit vizsgáltuk 10 európai ország részvételével, országonként 2-2 esettanulmány keretében. Az esettanulmányok elemzése során a nemzetközi kutatói közösség a jóléti paradigma változását szolgáló társadalmi innováció elméleti és gyakor lati jellemzőit vizsgálta, s az aktív társadalmi szerepvállalás egyéni és közösségi kereteit, működési sajátosságait elemezte.
A jóléti szolgáltatások megújítására irányuló kísérleti modellek, magyarországi innovációk áttekintésekor - a Tanoda program mellett - a szociális földprogramra esett a választásunk. Úgy véltük, hogy a többszörös hátrányt szenvedő vidéki kistelepülések munkajövedelem nélküli háztartásait célzó kísérleti program számos olyan elemmel rendelkezik, amely az érintettek társadalmi és munkaerőpiaci integrációját hatékonyan szolgálja.
A szociális földprogram működésére irányuló kutatási programot a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének munkatársai, valamint a Jász- Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa munkatársai valósították meg. Itt szeretnék köszönetet mondani Ábrahám Katalin, Sipos Flórián, Diebel Andrea kutatótársaimnak és Béres Zsuzsa PhD-hallgatónak nem csupán a kutatásban, hanem ennek a kötetnek a létrehozásában való közreműködésükért is. Szeretném továbbá megköszönni Nagyné Varga Ilona és Szabó Beáta közreműködését, akik nélkül ez a kutatás nem jöhetett volna létre. Köszönet illeti továbbá a Szociális Földprogramok Szakmai és Érdekképviseleti Egyesületének tagjait, azokat a polgármestereket, településvezetőket és szakértőket, akik megosztották velünk tapasztalataikat a program működésével és véleményüket a kutatás során született eredményeinkkel kapcsolatban. Mindkettőből igen sokat tanultunk.
A szociális földprogramról szóló kötetünket ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a jóléti rendszerek innovációjára irányuló kísérletek iránt, akiket érdekelnek a vidéki lokális közösségek megújítását célzó modellek, s akik maguk is részesei - szervezőként, megvalósítóként, résztvevőként, de akár csak érdeklődő támogatóként is - ennek a folyamatnak.
Csoba Judit