---

Tartalom

Előszó

I. ELMÉLETI-FOGALMI KERETEK

Szántó Zoltán: Kontraszelekció és erkölcsi kockázat a politikában. Vázlat az információs aszimmetria közgazdaságtani fogalmainak politikatudományi alkalmazhatóságáról
  Az információs aszimmetria piaciverseny-torzító hatásai
  Védekezés a kontraszelekció és az erkölcsi kockázat ellen
  Az információs aszimmetria következményei a politikában
  A képviseleti demokrácia mint megbízási probléma - rejtett információk és rejtett cselekvések a politikában
  Összegzés helyett
  Irodalom

Szántó Zoltán - Tóth István János - Varga Szabolcs: A korrupció fogalma és ideáltípusai
  A korrupció fogalma
  A korrupció ideáltípusai
  Irodalom

II. EMPIRIKUS ELEMZÉSEK ÉS ESETTANULMÁNYOK

Szántó Zoltán - Tóth István János - Varga Szabolcs - Cserpes Tünde: Korrupciógyanús esetek médiareprezentációja Magyarországon (2001-2009)
  Bevezetés
  A minta és a módszer
  Eredmények
  A korrupciógyanús esetek szereplőinek jellemzése
  A korrupciós szituációk jellemzése
  Irodalom

Szántó Zoltán - Tóth István János - Varga Szabolcs: A korrupció társadalmi és intézményi szerkezete. Korrupciós tranzakciók tipikus kapcsolatháló-konfigurációi Magyarországon
  Bevezetés
  Néhány tipikus korrupciós kapcsolatháló Magyarországon
  Következtetések
  Irodalom

Szántó Zoltán - Tóth István János - Varga Szabolcs - Cserpes Tünde: Gazdasági érdekcsoportok, szabályozási kudarcok, járadékvadászat és korrupció
  Bevezetés
  A járadékvadászat fogalmai
  Első esettanulmány: A törvényhozói pozíció, mint a korrupciós járadék potenciális forrása
  Második esettanulmány: A törvényalkalmazói pozíció, mint a korrupciós járadék potenciális forrása
  Következtetések
  Irodalom

Tóth István János - Cserpes Tünde - Kotek Péter - Vereckei András: Kormányzati kudarcok, járadékvadászat és korrupciós kockázatok a magyar villamosenergia-szektorban
  Bevezetés
  1. Elméleti megfontolások
  1.1 Alapfogalmak és modellek
    Megbízó-ügynök elmélet
    Az állam foglyul ejtése és járadékvadászat
  1.2 A villamosenergia-piac általános jellemzői
  1.3 Energiapiaci korrupció - néhány megfigyelés
  2. Szabályozás, érdekcsoportok és a villamosenergia-piaci "liberalizáció"
  2.1 Bevezetés
  2.2 A magyar szabályozás jellemzői
    Szereplők, intézményi környezet, a "liberalizáció" érvrendszere
    A szabadpiacra lépés nehézségei vállalati szemszögből
    A villamosenergia-ipari piacnyitás szabályozásának előkészítése
    A törvényhozó és a járadékvadász
    Személyes kapcsolatok és a mutyizás
    Világos politikai célok hiánya
    Kiszámíthatatlan szabályozás
    Járadékvadászat a szabályozás különböző szakaszaiban
    Szabályozásgyakorlati kalauz
    Amikor a törvényhozók befolyásolják a piaci szereplőket
    Amikor a piaci szereplők befolyásolják a törvényhozókat
  2.3. Járadékbecslés: a 2007. októberi MVM-nagyaukció
  3. A szélerőművek építésének szabályozása
  3.1 Bevezetés
  3.2. Rövid szabályozástörténet és kvótakiosztás
    A KÁT-rendszer és bővülése
    Az "ellátásbiztonság"
    A probléma a szabályozó szemszögéből
    A probléma a piaci szereplők szemszögéből
    A 2005-2006-os kötelezően előírt MEH-engedélyeztetési eljárás és a kvótakiosztás
  3.3. Három szabályozási lépés
    Első: a MAVIR és a kormányzat
    Második: drákói MAVIR és elnéző MEH
    Harmadik: "Ha biztosan nyerni akarsz, nem kérsz az általam biztosított előnyökből"
  4. Általános tanulságok
    1. Miért elengedhetetlen a kormányzati beavatkozás?
    2. Miért kínálkozik kedvező terep a járadékvadászat és a korrupció számára?
      a) Kevés az eladó
      b) Sok a vevő
        b1) Az egy vevőre jutó átlagos veszteség minimális
        b2) Az ellenlobbi-szervezés magas tranzakciós költségei
      c) Információs aszimmetria
    3. Korrupció esetén alacsony a lebukás kockázata, magas a korrupciós jutalék, és alacsonyak a tranzakciós költségek
    4. A világos kormányzati szándékok hiánya
      a) Bizonytalanság a piacra lépést fontolgatók számára
      b) Megnehezíti az egyes szabályozási döntések elemzését
    5. Közcélú adatok, információk elérésének megnehezítése, titkolózás
    6. A jogalkotás, a döntés-előkészítés menete nem világosan szabályozott, illetve az ehhez kapcsolódó szokásjog is többször sérül
    7. A korrupciós kockázatok figyelembevételének hiánya
    8. Korrupciós kockázatok megjelenése a törvényhozás szintjén is
    9. A kormányzati kudarcok bekövetkezése előre kódolt
    Irodalom

Tóth István János - Bakonyi Eszter - Hajdu Miklós - Mohay Linda: A szélerőművek engedélyeztetésének magyar labirintusa
  Bevezetés
  1. Az engedélyezési eljárás
  1.1. A szükséges engedélyek
  1.2. Az engedélyekkel foglalkozó szervezeti rendszerek bemutatása
  1.2.1. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
  1.2.2. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
  1.2.3. Az engedélyekkel foglalkozó szervezetek internetes megjelenése
  1.3. A környezetvédelmi engedély
  1.3.1. Az engedély kérelmezése
  1.3.2. Az eljárás kezdete
  1.3.3. Az engedélyeztetés folyamata
  1.3.4. Az engedélyezés lezárulása
  1.4. Az építési engedély
  1.4.1. Az engedély kérelmezése
  1.4.2. Az eljárás megkezdése
  1.4.3. Az engedélyeztetés folyamata
  1.4.4. Az engedélyezés lezárulása
  1.5. Használatbavételi engedély
  1.6. A vezeték engedélyeztetése
  1.7. Az interjúk során említett problémák, nehézségek
  2. A piaci szereplők percepciója
  2.1. A cégek jellemzése
  2.1.1. A vállalkozók felkeresése
  2.1.2. A különböző szeles vállalkozások pozitív és negatív vonásai
  2.2. Az engedélyeztetési folyamat
  2.2.1. A szélenergia-termelés fázisai
  2.2.2. Az engedélyeztetési folyamat működése
  2.2.3. A pályázatok értékelése
  2.2.4. Az intézményrendszer értékelése
  2.3. A korrupció érzékelése
  2.3.1. A korrupció típusai
  2.3.2. A korrupció percepciója az iparágban
  2.3.3. A korrupció percepciójának időbeli változása
  2.3.4. A hiánypótlás folyamata
  2.3.5. A személyes kapcsolatok és a formalizáltság szerepe
  2.3.6. A személyes kapcsolatok és a formalizáltság összefüggése a korrupcióval

III. ANTIKORRUPCIÓS POLITIKÁK ELVEI ÉS GYAKORLATA

Szántó Zoltán - Tóth István János: Korrupcióellenes kormányzati lépések és közpolitikai reformok néhány tapasztalata
  Antikorrupciós kormányzati lépések
  Antikorrupciós közpolitikai reformok

Varga Szabolcs: Hogyan előzzük meg a korrupciót? Hasznos tanácsok és információk magyar üzletemberek számára
  Bevezetés
  A kiadvány célja
  A korrupció elleni küzdelem erősítése
  Mi a korrupció?
  Miért kell küzdeni ellene?
  Társadalmi és politikai okok
  Gazdasági és üzleti okok
  A magyarországi korrupcióellenes törvénykezési gyakorlat
  Jogszabályi környezet
  Büntetőjogi felelősség
  Mérje fel a szituációt, és tesztelje saját magát!
  Esettanulmány
  Cégalapítás külföldön
  Engedélyezési eljárások
  Támogatási mechanizmusok
  Ellenőrzések
  Mit tehet Ön a korrupció ellen?
  Előzetesen
  Legyen informált!
  Tegyen megelőző lépéseket!
  Szervezeti intézkedések
  A menedzsmenttel és munkatársakkal kapcsolatos intézkedések
  Ellenőrző intézkedések
  Mit tehet beosztottként, ha környezetében korrupciógyanús eseményt észlel?
  Jellegzetes helyzetek
  Figyelmeztető jelek
  Kérjen segítséget!
  A korrupció megelőzésének eszközei
  Átláthatósági megállapodások alkalmazása
  Feddhetetlenségi Záradék
  Etikai Kódex alkalmazása
  A Svájci Hozzájárulási Program korrupciót megelőző intézkedései

---

Előszó

A Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központjának megalakulása idején, 2008-ban úgy tűnt, hogy Magyarországon a korrupciós jelenségek terén érezhető változások kezdtek kibontakozni. Egyrészt egyre inkább hétköznapi tapasztalattá vált, hogy folyamatosan találkoztunk olyan híradásokkal, melyek egy éppen aktuális, akár hosszú évek óta folyó korrupciós ügyről tudósítanak, vagy lepleznek le. Másrészt szembeötlő volt az is, hogy immáron nemcsak "kisléptékű" korrupciós esetek kezdtek napvilágot látni a különböző médiumokban, hanem egyre több, akár nagy állami és/vagy magáncéget, gazdasági és politikai vezetőt is érintő, nem ritkán jelentős anyagi értékben elkövetett bűncselekmények gyanúja került címlapokra.

Mindez nemcsak a hétköznapi ember, hanem a tudományos kutató figyelmét is felkeltette. Hiszen amellett, hogy az erőforrások nem optimális allokációja, valamint a jogi és szabályozási rendszer számos elemében megmutatkozó kontraszelekciós mechanizmusok már jelentős részben ismertek voltak, továbbra is számos, még feltáratlan strukturális tényező és rejtett működési mechanizmus jellemezte (és jellemzi ma is) a jelenséget. Ezek mélyebb és módszeres megismerése alapvető jelentőségű, úgy a tudományos kutatás, mint az ellene való fellépés tekintetében. A kutatóközpont munkatársait is elsősorban ez a megismerési vágy hajtotta és hajtja az elmúlt évek korrupciós jelenségek feltárása során és a kutatási eredmények kötetbe rendezésekor.

A tanulmánykötet három részre tagolódik. Az első rész két tanulmánya a korrupció elméleti-fogalmi kereteit tárgyalja. Ebben a fejezetben egyrészt a korrupció általunk használt fogalmának tisztázása mellett a megbízó-megbízottkliens modell segítségével bemutatjuk a korrupció négy ideáltípusát. Míg a vesztegetést és zsarolást a megbízott és kliens közti, addig a hűtlen kezelést és csalást a megbízó és megbízott közti tranzakcióként definiáljuk. A korrupció ezen alaptípusait irányított gráfok segítségével ábrázoljuk. Másrészt kitekintünk - a többnyire a közgazdaságtan fogalmaiként használatos - információs aszimmetria és morális kockázat jelenségére, oly módon, hogy egyúttal azok politikatudományi alkalmazhatósága mellett is érvelünk.

A kötet második részében empirikus elemzések és esettanulmányok segítségével mutatjuk be a korrupció sokszínű jelenségét Magyarországon. Míg médiaelemzésünkben a médiában korábban napvilágot látott korrupciógyanús esetek összegyűjtésével a tranzakciós helyzetek felmérésére és elemzésére teszünk kísérletet, addig a korrupció mélyszerkezetét vizsgálva tipikus magyarországi korrupciós hálózatok társadalmi és intézményi beágyazottságát mutatjuk be, a korrupciós tranzakciókat többszereplős, bonyolult és multiplex gráfokkal ábrázolva. Harmadik tanulmányunk a járadékvadászat és a korrupció kapcsolatát empirikus példák segítségével világítja meg, míg a fejezet utolsó két tanulmánya a villamosenergia-piac működéséről és a szélerőművek telepítésének korrupciós kockázatairól fest részletesebb képet.

Végül a kötet harmadik fejezetében különböző antikorrupciós politikák elveire és azok gyakorlati megvalósítási lehetőségeire térünk ki. Ennek keretében egyfelől olyan antikorrupciós reformokat körvonalazunk, amelyek közvetlenül a korrupciós tranzakciók visszaszorítására irányulnak, illetve olyan antikorrupciós kormányzati lépéseket vázolunk, amelyek a szabályozási környezet megváltozására irányulnak. A kötet záró tanulmánya a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. Részint egy korrupciós helyzeteket és azok jogkövetkezményeit is bemutató esettanulmány segítségével megkönnyíti az ide vonatkozó hazai szabályozásban való eligazodást, másfelől - elsősorban vállalkozók számára - javaslatokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet megelőzni, illetve hatékonyan küzdeni a különböző korrupt tevékenységek ellen.

A szerkesztők

---