---

Tartalom

A kötet szerzői

1. Fazekas Károly - Galasi Péter: Bevezető
2. Bakó Tamás - Cseres-Gergely Zsombor - Galasi Péter: Az MTA KRTK KTI munkaerő-piaci előrejelző rendszere
3. Gács János - Bíró Anikó: A munkaerő-piaci előrejelzések nemzetközi gyakorlata. Áttekintés a kvantitatív módszerekről és felhasználásukról
4. Köllő János - Bajnai Blanka - Komáromy Dániel - Lovász Anna - Márk Lili - Simonovits Gábor: Foglalkoztatási csodák Európában. Tanulságok a munkaerő-piaci előrejelzés számára
5. Horn Dániel - Szőke Bálint: Az aggregált foglalkoztatás becslésének modelljei és a magyar előrejelzés
6. Antal Gábor - Telegdy Álmos: A foglalkozási szerkezet előrejelzése foglalkozási csoportok, nem és iskolai végzettség szerint
7. Czibik Ágnes - Fazekas Mihály - Németh Nándor - Semjén András - Tóth István János: Munkaerő-keresleti előrejelzés vállalati várakozások alapján. Két vállalati adatfelvétel tanulságai
8. Békés Gábor - Muraközy Balázs: Magyar gazellák - gyors növekedésű vállalatok jellemzői és kialakulásuk elemzése Magyarországon
9. Hermann Zoltán - Varga Júlia : Iskolázási mikroszimulációs modell (ISMIK) - a népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig

Függelék a 3. fejezethez
Függelék a 4. fejezethez
Függelék az 5. fejezethez
Függelék a 6. fejezethez
Függelék a 7. fejezethez
Függelék a 8. fejezethez
Függelék a 9. fejezethez

Szakmai alprojektek

---

Előszó

Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézete évek óta törekszik arra, hogy az államigazgatásban, a foglalkoztatási szolgálatban, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, az érdekképviseletekben, az oktatási intézményekben és a kutatóintézetekben dolgozó kollégák munkájukban hasznosítani tudják a Közgazdaságtudományi Intézetben folyó munka-gazdaságtani kutatások eredményeit. Ezt a célt szolgálják többek között a Munkaerőpiaci tükör évente megjelenő kötetei vagy a Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek tanulmányai. A jelen kötetben bemutatott munkánk során kutatási eredményeink lehetséges felhasználóinak körét tovább bővítettük. Reményeink szerint a program keretében elkészített munkapiaci előrejelzések a tanulók, a szülők, a fiatalokat a munkapiac kihívásaira felkészítő pedagógusok számára is közvetlenül hasznosítható ismereteket adnak.

Mindazok számára, akik tényekre és nem csupán vélekedésekre és megérzésekre szeretnék alapozni döntéseiket, komoly kihívást jelent a munkapiacon kibontakozó folyamatok előrelátása. A kereslet és kínálat alakulásának vannak nagy biztonsággal előre jelezhető elemei, ugyanakkor nem zárhatjuk ki váratlan, mai számításainkat keresztül húzó események bekövetkeztét sem. Az előrejelzés igazi értelme nem is a jövő megjósolása, hanem felkészülés a ma még tisztán nem látható eseményekre. Olyan rugalmas, ellenállóképes és hatékony rendszerek létrehozására lenne szükség, amelyek nem csupán felkészítenek bennünket a bizonytalan jövőre, hanem képesek a változékonyság, a rend hiányának és a váratlan sokkhatásoknak a kezelésére. A jó előrejelző rendszer részévé válik az egyének, a vállalatok, a kormányzat mindennapi munkájának, maga is folyamatosan megújul, és beépíti magába a külső események és saját eredményeinek hatására bekövetkező változásokat.

A népgazdasági tervezés és a tervhivatal megszűnése után Magyarországon az első munkaerő-piaci előrejelzést a kilencvenes évek közepén készítették el, amelyben a munkaerő keresletét és kínálatát tizenöt éves időtartamra, az 1995 és a 2010 közötti időszakra becsülték meg. Az eredmények egy 600 példányban kinyomtatott kétkötetes munkában láttak napvilágot (Timár, 1996). A következő munkaerő-piaci előrejelzés - a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HE FOP) 1.2. intézkedésének keretében - Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése elnevezésű uniós támogatású program során valósult meg a kétezres évtized első felében. A magyar munkaerőpiac várható tendenciáit ekkor tíz évre előre körvonalazták a 2005 és 2015 közötti időszakra. Az előrejelzési eredményeket egyfelől egy konferenciakötet tartalmazza (FSZH, 2008), másfelől a legfontosabb tanulmányok - és több számszerű információ is - hozzáférhetők, illetve letölthetők a Munkaügyi Kutatások Portálról, amelyet a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal működtet. A két előrejelzés jellegében a tradicionális munkaerő- szükségleti tervezés hagyományait követte, elsősorban a szakpolitikai döntéshozók tájékoztatására irányult, a felhasznált modellek és modellváltozatok külső hozzáértők számára is jórészt ismeretlenek, az előrejelzési adatbázisok teljes egészében vagy részben hozzáférhetetlenek, az eredmények emiatt nem reprodukálhatók, illetve az előrejelzés nem folytatható. Ráadásul nem lehetett érzékelni az előrejelzések eredményeinek hatását a megfelelő szakpolitika alakulására.

Szándékaink és reményeink szerint a TÁMOP 232. kiemelt projekt keretében 2009 és 2013 között folyó - a 2009 és 2020 közötti időszakra vonatkozó - előrejelzési munka, amelynek néhány eredményét tesszük közzé ebben a könyvben, a korábbi előrejelzésekhez képest hatásosabban befolyásolja a munkaerőpiac működését. E reményeket elsősorban arra alapozzuk, hogy - a nálunk fejlettebb országokban működő előrejelzési rendszerekhez hasonlóan - az előrejelzés legfontosabb célja az információk minél szélesebb körhöz, különösen a nem szakértő felhasználókhoz történő eljuttatása. Így - még ha a szakpolitika formálói nem is vesznek tudomást az eredményekről - az iskola- és pályaválasztók döntéseikhez felhasználhatják az előrejelzésben keletkezett információkat, hiszen a program lezárásakor felhasználóbarát formában tesszük közzé az előrejelzési eredményeket az előrejelzés erre a célra létrehozott (egyelőre tesztverzióban működő) honlapján. Azt is reméljük, hogy az e projektben végzett előrejelzési tevékenység fenntartható, reprodukálható és folytatható. Ennek zálogát abban látjuk, hogy egyrészt az előrejelzéshez használt adatbázisok az adatbankban továbbra is rendelkezésre állnak, másrészt a modellek és az eredmények ugyancsak hozzáférhetők a kiemelt projekt honlapján.

A kötet nyolc tanulmányból áll. Az első (szerzői: Bakó Tamás, Cseres-Gergely Zsombor és Galasi Péter) először az előrejelzési rendszer kialakításával kapcsolatos legfontosabb szempontokat veszi számba, majd bemutatja az előrejelzéshez felhasznált adatbázisokat, valamint az előrejelzési rendszer legfontosabb részelemeit. Gács János és Bíró Anikó tanulmánya a munkaerő-piaci előrejelzések nemzetközi gyakorlatának ismertetésére vállalkozik, és számos ország munkaerő-piaci előrejelzési rendszerét foglalja össze, különös tekintettel a kvantitatív eljárásokra, illetve az egyes modellek mögött meghúzódó - gyakran rendkívül különböző - feltevésekre. Köllő János és szerzőtársai (Bajnai Blanka, Komáromy Dániel, Lovász Anna, Márk Lili és Simonovits Gábor) munkája az Eurostat munkaerő-felmérésére támaszkodva azt vizsgálja, hogy a jelentős foglalkoztatási nyereséget elkönyvelő európai uniós országokban a foglalkoztatás növekedése milyen - az előrejelzésekben használt viszonylag egyszerű statisztikai eljárásokkal azonosítható - tényezőknek tudható be; az empirikus adatbázis természetéből adódóan a munka elsősorban a kínálati oldali tényezőkkel foglalkozik. A sorban következő - a Horn Dániel és Szőke Bálint által jegyzett - fejezet az úgynevezett EU KLE MS-adatbázison, nemzetközi adatokon, 16 ország hosszú idősoraira támaszkodó ágazati előrejelzést mutat be, amely a fejlett országok ágazati létszámstruktúrájában megfigyelhető, illetve előre jelzett trendek felvázolása révén segítséget nyújt a magyar ágazati kereslet előrejelzésében. Antal Gábor és Telegdy Álmos tanulmánya az ágazati és foglalkozási keresleti előrejelzések eredményeit összegzi különféle kiegészítő változók (például nem, iskolai végzettség) szerinti bontásban is. Tóth István János és szerzőtársai (Czibik Ágnes, Fazekas Mihály, Németh Nándor és Semjén András) tanulmányukban ugyancsak a munkaerőpiac keresleti oldalával foglalkoznak. Vállalati reprezentatív mintán, ismételt megkérdezéssel arra keres választ, vajon a vállalatok milyen időtávra és milyen pontossággal képesek a vállalati és az ágazati létszámok várható alakulását megbecsülni. A következő fejezetben (szerzői: Békés Gábor és Muraközy Balázs) a gyors növekedésű magyar kis- és közepes vállalatok jellemzőiről és kialakulásáról olvashatunk a kétezres évek első nyolc évében, az adóhivatal kettős könyvelést folytató vállalatokat magában foglaló adatbázisára támaszkodva. Végül Hermann Zoltán és Varga Júlia tanulmánya bemutatja a kínálati oldalú előrejelzést megalapozó iskolázottsági mikroszimulációs modell felépítését, valamint a legfontosabb előrejelzési eredményeket.

---