---

Tartalom

Előszó
Bevezető gondolatok

1. A SZLOVÉN-MAGYAR, MAGYAR-SZLOVÉN IRODALMI KAPCSOLATOK KIALAKULÁSA
1.1. Előzmények - a szlovén és a magyar irodalmi kapcsolatok kialakulása
1.2. Szlovén-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok a 18. században
1.3. Összegzés

2. MAGYAR SZÉPIRODALMI MŰVEK FORDÍTÁSA SZLOVÉN NYELVRE A 20. SZÁZAD KÖZEPÉIG
2.1. Szlovén-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok a 19. században
2.2. A szlovén-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok a 20. században
2.3. A Rába és a Mura közötti terület és annak irodalma az első világháború végéig
2.4. Összegzés

3. A MAGYAR SZÉPIRODALOM FORDÍTÁSA 1945 UTÁN - TÖRTÉNETI ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI HÁTTÉR
3.1. Helyzetkép - történelmi változások
3.2. A magyar szépirodalom szlovén nyelven 1945 után
3.2.1. Fordításirodalom az 50-es és a 60-as években magyar szépirodalomból szlovén nyelven
3.2.2. Fordításirodalom a 70-es években a magyar irodalomból
3.2.3. Fordításirodalom a 80-as években a magyar irodalomból
3.2.4. Fordításirodalom a 90-es években a magyar irodalomból
3.2.5. Fordításirodalom a 2000-es években a magyar irodalomból
3.2.6. A magyar szépirodalom közvetítő csatornái
3.2.7. VILENICA - Nemzetközi irodalmi fesztivál, összeköti a közép-európai irodalmat és kultúrát
3.2.8. A bor és a költészet fesztiválja Medanában
3.2.9. Összegzés

4. SZLOVÉN SZÉPIRODALOM MAGYAR NYELVEN A 20. SZÁZAD 60-AS ÉVEITŐL A 21. SZÁZAD ELEJÉIG
4.1. Fordításirodalom a 19. század végén és a 20. század elején - előzmények
4.2. Fordításirodalom a 20. század 60-as és a 70-es éveiben a szlovén irodalomból
4.3. Fordításirodalom a 20. század 80-as éveiben a szlovén irodalomból
4.4. Fordításirodalom a 20. század 90-es éveiben a szlovén irodalomból
4.5. Fordításirodalom a 21. század első évtizedében a szlovén irodalomból
4.6. Összegzés

5. A KIADÓK SZEREPE A MAGYAR-SZLOVÉN KÖNYVKIADÁSBAN
5.1. Az Európa Könyvkiadó és a Pomurska založba (könyvkiadó) szerepe a magyar és szlovén szépirodalom fordításának kultúraközvetítésbe

6. MŰFORDÍTÓK - A MAGYAR ÉS A SZLOVÉN IRODALOM KÖZVETÍTŐI
7. A FORDÍTÁSIRODALOM BIBLIOGRÁFIÁJA (1960-1980)
8. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM
9. NÉHÁNY SZÓ A SZERZŐRŐL
10. POVZETEK / ÖSSZEFOGLALÓ

---

Fülszöveg

Zágorec-Csuka Judit A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban című könyve a fontosnak tűnő tendenciákat kiemelve nyújt áttekintést a magyar irodalom szlovéniai recepciójáról 1945-től kezdődően, a '80-as éveken keresztül egészen máig. Az alapvetően a szlovénra fordított magyar művek diskurzusára épülő mű hangsúlyozottan a fordításirodalom mikéntjére és annak a helyzetére és lehetőségeire keresi a választ, amely a 20. század kezdetén Közép-Európa két szomszédos irodalmában, a magyar és a szlovén irodalomban és olvasáskultúrában jelen van. Értekezésében az irodalmi befogadásnak mint az irodalmi kölcsönhatás általános rendszerét alkotó szükséges és valós elemnek a vizsgálatával foglalkozik.

A könyv megkísérli bemutatni, hogy a lefordított szövegek a szlovén kulturális térségben milyen mozzanatok által válhatnak a mélyebb megértés alanyává és tárgyává. Ennek megfelelően a szerkezete döntő módon különíti el az első részben tárgyalt lefordított művek történeti és művelődéstörténeti hátterét, hangsúlyozottan a recepcióesztétika alapelveire, s ezekre rámutatva nyitja meg a teret a filológiai alapú második résznek.

Zágorec-Csuka Judit könyve a "milyen a kortárs magyar irodalom recepciója, visszhangja a szlovén kulturális térségben"-nek nevezett szemléleteket igyekszik megragadni. Érdekes, ahogyan a két - a forrás (magyar) és a befogadó (szlovén) - irodalmi rendszer összefüggéseire alapozott nyelv vizsgálata, valamint a kultúra és az irodalmi hagyomány narratív szerkezetei meghatározzák az olvasást. Milyen lehet egy műnek egy adott közönségre gyakorolt hatása, a közönség sajátos beállítottságától függően, amelyből az egyes olvasók szubjektív megértése fakad? Mint minden pillanatnyi tapasztalathoz, az addig ismeretlen művet birtokba vevő irodalmi tapasztalathoz is hozzájárul egyfajta "előzetes tudás, amely magának a tapasztalásnak egyik mozzanata, és amely egyáltalán lehetővé teszi, hogy az új ismeretanyag fölfogható - azaz egy bizonyos tapasztalati kontextusban olvasható - legyen." Hogy hogyan fogadhatunk el, érthetünk meg egy szöveget, azt az irodalmi környezet ismert műveihez való implicit viszonyunk is meghatározza. A befogadás fontos tényezője az olvasó saját elvárási horizontja, a közönségreakciók és a kritikai ítélet (siker, elutasítás, megértés). Továbbá - a kortárs magyar müvek mit képviselnek a szlovén kultúramodell általános keretei közt? Milyen jelentéssel bírnak a szlovén kultúra általános horizontján? Az bizonyos, hogy egyrészt értéket, másrészt viszont a szóban forgó kultúra irodalmától nagyon sok idegen elemet.

A kötet második része - fölülvizsgálva a lefordított és kiadott művek recepcióesztétikáját - a lefordított művek anyagának filológiai részletességgel jegyzetelt kiadásait gyűjti össze, hozza létre. Zágorec-Csuka Judit szlovén-magyar szépirodalom-fordítás koncepcióban gondolkozik, alapos bibliográfiával, teljes katalógussal, életrajzi kronológiával stb. zárja a könyvét, hiszen véleménye szerint a meglehetősen jól dokumentált fordításanyag megfelelő áttekintést nyújt a szlovén "hungarikák"-ról. Ezzel e könyv árnyaltabb kontextusba helyezi a magyar-szlovén fordításokat.

A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése című monográfia kiemelkedő jelentőségű szerzők, művek, fordítók szinte teljes, kortársi recepciójának, kialakuló kultuszának és társadalmi kontextusának, dokumentációjának fontosságára hívja fel a figyelmünket.

Dr. Rudaš Jutka

---