---

Tartalom

SZERKESZTŐI ELŐSZÓ
A CSONKAKEZŰ KIRÁLYLÁNY (MANEKINE)
RÓMAI FLORENCE ÉS A MAGYAR KIRÁLYFIAK
NAGYLÁBÚ BERTA, "MAGYAR KIRÁLYLÁNY"
PARISE HERCEGNŐ TÖRTÉNETE

---

Előszó

Ebben az egyesített kötetben Szabics Tanár úr és tanítványainak azon műfordításait gyűjtöttük össze és adjuk közre, amelyek témájukban több szempontból is hasonlóak. Mind a négy mű meghatározó motívuma az igazságtalanul megvádolt és üldözött hősnő alakja, akinek ártatlansága csupán a történet végén, számos megpróbáltatás, ármány és szenvedés után igazolódik be. Az egybegyűjtött elbeszélések azonban további, a magyar olvasó számára bizonyosan kedves párhuzamot is rejtenek: mindegyikben szereplőként jelenik meg a magyar király / királyfi / királylány. Philippe de Rémi A csonkakezű királylány című elbeszélésének hősnője, Joïe, bizonyos (név szerint nem említett) magyar király lánya. Adenet le Roi művének hősnője, Berta, akit Pipin, a Frankok uralkodója feleségül kér, ugyancsak magyar uralkodó, a képzeletbeli Florus király gyermeke. Parise hercegnő történetében is találunk magyar vonatkozást: az igazságtalanul megvádolt várandós hősnő menekülése közben Magyarország határához érkezik és magyar földön, egy erdőben hozza világra gyermekét. Az újszülöttet tolvajok rabolják el és Hugó magyar király elé viszik, aki a gyermeket fiaként és trónja örököseként neveli fel. A Római Florence és a magyar királyfiak című elbeszélésben a történet két főhőse, Esmeré és Milon, magyar hercegek, Fülöp magyar király gyermekei, akik közül a történet szerint Esmeré örökli meg a trónt. Jóllehet műfaji meghatározásuk szerint látszólag eltérnek egymástól, további rokon vonásokat is megfigyelhetünk az elbeszélések között. (A csonkakezű királylányt regényként tartja számon a szakirodalom, a másik három elbeszélés kapcsán pedig nehéz megmondani, hogy a "gesztaének" [chanson de geste] vagy a kalandének [chanson d'aventure] lenne-e a helyes műfaji besorolás - miként arra Szabics Tanár úr is felhívja a figyelmet bevezető tanulmányában.) Mind a négy elbeszélés esetében a csatajelenetek helyenkénti túlsúlya és a (valós vagy képzelt) történelmi személyiségek felléptetése ellenére is jellegzetes a regényekre jellemző cselekményszövés, és a jól ismert regényelemek megjelenése. Mindezeken felül egy másik, kevésbé szembetűnő szál is összeköti az elbeszéléseket: a görög/bizánci kapcsolódás. A csonkakezű királylány története számos egyezést mutat a latin nyelven fennmaradt, de eredetileg minden bizonnyal görög nyelven írt Tyros-i Apollonius történetével. Miként a középkori változatokban Apollonius története a szentéletekre jellemző vonásokat mutat, akképpen a csonkakezű királylány történetében is - különösen az elbeszélés végén - a hagiográfiai jellegzetességek a meghatározóak. A Római Florence és a magyar királyfiak című elbeszélés a bizánci (konstantinápolyi) uralkodó és a római császár közötti háborúskodásokat állítja középpontba. A Nagylábú Berta elbeszélésben pedig a hősnő származása, szüleinek neve (Florus és Blanchefleur) a valószínűleg bizánci eredetű regényt, a Floire és Blanchefleur-t idézi fel - minden bizonnyal keresetten. S végül, miként azt Szabics Tanár úr is kiemelte elemzésében, a XIII. századi középkori francia elbeszélésekben a "magyarok gazdagsága" és a "magyar király" motívumának egyre markánsabb szerepeltetése mögött is a bizánci hatás és háttér, a Konstantinápolyban trónörökösként nevelkedett Béla-Alexios alakja és a hozzá kötődő hagyomány sejthető.

A szöveg újragondozása és a kötet szerkesztése során adódó apróbb változtatásoktól eltekintve a fordítások szövegén nem változtattunk. A korábbi kiadásokban szereplő kétnyelvű (francia-magyar) bevezetőkből azonban a magyar olvasóközönség szempontját előtérbe helyezve csak a magyar nyelvű változatot emeltük át. "Olvasóbarát" megfontolásból mellőztük az első kiadásokban szereplő - elsősorban a műveket alaposabban tanulmányozni, kutatni vágyóknak támpontul szolgáló - részletes szakirodalmi jegyzékeket is. A korábbi, teljes változatok továbbra is elérhetőek és ingyenesen letölthetőek az Eötvös Collegium Byzantium Központjának honlapjáról: http://byzantium.eotvos.elte.hu/tarsasagok/udvari-irodalom-nemzetkozitarsasag/kiadvanyok/

A korábbi kiadásban A csonkakezű királylány elbeszélést Philippe de Rémi másik művének (Jehan és Blonde) fordítása követte, utóbbit ebben a kötetben a fent ismertetett tematikai megfontolásból mellőztük.

Kívánjuk, hogy az Olvasó ugyanolyan lelkesedéssel és kedvvel olvassa ezeket az elbeszéléseket, amilyen lelkesedéssel, kedvvel, szeretettel és odaadással azokat Szabics Tanár úr fordította, elemezte és tanította, miközben észrevétlen varázsolta el diákjainak százait hosszú, számunkra mégis fájdalmasan korán félbeszakadt tanári pályafutása során. A középkori francia irodalom elkötelezett kutatóinak nemzedékeit "nevelte fel".

Egedi-Kovács Emese

---