---

Tartalom

ELSŐ KÖTET

Előszó
I. Bevezetés

II. A magyar király, királyné és királyi család az ezredik évi ünnepen
1. A kiállítás megnyitásán
2. A magyar kir. operaház díszelőadásán
3. A hálaadás napján
4. Az új műcsarnok felavatásán
5. Stefánia özvegy trónörökösné a lelenczházban
6. A király a katonák előtt
7. Estély az udvarnál
8. A király a Vígszínházban
9. Erzsébet királyné a kiállításon
10. A király a Nemzeti Színházban
11. A király a nép között
12. Örömre gyász
13. A királyi palota alapkő-letételénél
14. A magyar nemzet hódolata
15. A királyi kegyelem
16. A király távozása a székes fővárosból
17. A Vaskapu megnyitásán
18. A Ferencz József-híd megnyitásán
19. A kiállítás és az ezredik évi ünnepségek berekesztése

III. A magyar nemzet ünnepe
1. Hozsanna
2. Az ünnep előzményei. Az országgyűlés és az országos bizottság munkálkodása
3. Az országos nemzeti kiállítás
4. A kiállítás megnyitása
5. Az operaház díszelőadása
6. A kiállítás leírása
7. A hálaadás ünnepnapja
8. Az új műcsarnok felavatása
9. A magyar szent korona és a koronázási jelvények az ezredik évi ünnepen
10. Hódolat a király előtt
11. A honalapítás évezredes emlékének törvénybe igtatása
12. A kiállítás és az ezredik évi ünnepek berekesztése

IV. Az egyházak ünnepe
1. Dr. Vaszary Kolos bibornok, herczegprimás beszéde az ezredévi hálaadó isteni tiszteleten, 1896. május 3-án
2. Bevezetés
3. XIII. Leo pápa körlevele
4. Dr. Vaszary Kolos bibornok, herczegprímás 1895. Karácsony szent ünnepére kibocsátott pásztorlevele
5. Dr. Vaszary Kolos bibornok, herczegprímás 1896. ápr. 14-én kibocsátott pásztorlevele
6. Dr. Schlauch Lőrincz bibornok, nagyváradi püspök 1895. Karácsony szent ünnepére kibocsátott pásztorlevele
7. Dr. Schlauch Lőrincz bibornok, nagyváradi püspök 1896. Fehér vasárnap kibocsátott pásztorlevele
8. Rimely Károly beszterczebányai püspök körleveléből
9. Dr. Zalka János győri püspök körlevele: a) a papsághoz; b) a hívekhez
10. Bende Imre nyitrai püspök körlevele
11. Troll Ferencz pécsi káptalani helyettes körlevele: a) a papsághoz; b) a hívekhez
12. Dr. Steiner Fülöp székesfehérvári püspök körlevele: a) a papsághoz; b) a hívekhez
13. Schuster Konstantin váczi püspök körlevele
14. Báró Hornig Károly veszprémi püspök körlevele
15. Dr. Vályi János eperjési g. kath. püspök körlevele
16. Firczák Gyula munkácsi g. kath. püspök körlevele
17. Császka György kalocsai érsek körlevele
18. Dessewffy Sándor csanádi püspök körlevele
19. Lönhart Ferencz erdélyi püspök körlevele
20. Dr. Samassa József egri érsek körlevele
21. Bubics Zsigmond kassai püspök körlevele: a) a papsághoz; b) a hívekhez
22. Meszlényi Gyula szathmári püspök körlevele
23. Szmrecsányi Pál szepesi püspök körlevele
24. Popu Péter lugosi káptalani helyettes körlevele
25. Pável Mihály nagyváradi g. kath. püspök körlevele
26. Szabó János szamosujvári g. kath. püspök körlevele
27. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát körlevele: a) a papsághoz; b) a hívekhez
28. Dr. Kuncz Adolf prémontrei-rendű csornai prelátus és prépost körlevele
29. Vajda Ödön cziszterczi-rendű zirczi apát körlevele
30. Román Miron nagyszebeni g. kel. román érsek körlevele
31. Opacsics Germán bácsi g. kel. szerb püspök körlevele
32. Magyarevits Jeremiás g. kel. szerb püspök körlevele
33. Baltik Frigyes dunáninneni ág. hitv. ev. püspök körlevele
34. Gyurátz Ferencz dunántúli ág. hitv. ev. püspök körlevele
35. Sárkány Sámuel bányai ág. hitv. ev. püspök körlevele
36. Zelenka Pál tiszai ág. hitv. ev. püspök körlevele
37. Müller Frigyes erdélyi ág. hitv. ev. püspök körlevele
38. Dr. Szász Károly dunamelléki ev. ref. püspök körlevele
39. Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök körlevele
40. Kiss Áron tiszántúli ev. ref. püspök körlevele
41. Szász Domokos erdélyi ev. ref. püspök körlevele
42. Az unitárius egyház ünnepe
43. A zsidó hitközségek ünnepe

MÁSODIK KÖTET I. RÉSZ

Bevezetés
Budapest fő- és székváros
I. Abauj-Torna vármegye
  a) Kassa
II. Alsó-Fehér vármegye
  a) Abrudbánya
  b) Gyulafehérvár
  c) Nagyenyed
  d) Vizakna
III. Arad vármegye
  a) Arad
IV. Árva vármegye
V. Bács-Bodrogh vármegye
  a) Baja
  b) Szabadka
  c) Ujvidék
  d) Zombor
VI. Baranya vármegye
  a) Pécs
VII. Bars vármegye
  a) Körmöczbánya
  b) Léva
VIII. Békés vármegye
IX. Bereg vármegye
  a) Beregszász
  b) Munkács
X. Besztercze-Naszód vármegye
va) Besztercze
XI. Bihar vármegye
  a) Nagyvárad
XII. Borsod vármegye
  a) Miskolcz
XIII. Brassó vármegye
  a) Brassó
XIV. Csanád vármegye
  a) Makó
XV. Csík vármegye
XVI. Csongrád vármegye
  a) Hód-Mező-Vásárhely
  b) Szeged
XVII. Esztergom vármegye
XVIII. Fehér vármegye
  a) Székesfehérvár
XIX. Fogaras vármegye
XX. Gömör- és Kis-Hont vármegye
va) Dobsina
  b) Jolsva
  c) Nagy-Rőcze
  d) Rimaszombat
  e) Rozsnyó
XXI. Győr vármegye
  a) Győr
XXII. Hajdú vármegye
  a) Debreczen
  b) Hajdú-Böszörmény
  c) Hajdú-Szoboszló
XXIII. Háromszék vármegye
  a) Sepsi-Szent-György
XXIV. Heves vármegye
  a) Eger
  b) Gyöngyös
XXV. Hont vármegye
  a) Selmecz-Bélabánya
XXVI. Hunyad vármegye
  a) Szászváros

---

Előszó

A magyar nemzet, mint egy szív, egy lélek ünnepelte az 1896-dik esztendőben a honalapítás ezredik évfordulóját.

Népek, nemzetek történetében lehet-e magasztosabb, lehet-e felemelőbb érzés, mint megállani a mi fogalmaink szerint a legnagyobb időtávolságot jelző határkőnél s visszapillantást vetni a mesevilágba nyúló multra; lehet-e magasztosabb es felemelőbb érzés mint az, mely a mai nemzedék egész valóját áthatotta, a mikor a millennáris ünnepek alatt lelke vissza merengett a honfoglaló ősök jelöletlen sírhantjához, hogy fáradságos, nagyszerű munkájukért megáldja őket haló porukban is és erőt merítsen abból a lelkesedésből, mely őket e hon elfoglalásának, megalapításának s megtartásának munkájában mint lángoszlop vezette.

Ez a föld, mely nekünk ma életet, lakhelyet ad az emberiség nagy áradatában - vérrel, könnyel van megöntözve s talán azért terem oly dúsan, oly gyümölcsözően. Ez a föld, - melyen kívül nincsen számunkra hely - ez a nemzedéknek nemzedékre legdrágább örökül hagyott kincs, - immár ezerszer látta a magyar kezek által ültetett csemeték tavaszi rügyfakadását.

...

Az első, ki a honfoglalás ezredik esztendejének közeledésére és megünneplésére a magyar nemzet figyelmét felhívta, Szabó Károly kiváló történész, kolozsvári egyetemi tanár volt. Nagy lelkesedéssel írta meg czikkeit a közeledő világtörténeti eseményről már a 60-as években. A magyar újságok csakhamar az ügyhöz méltó lelkesedéssel karolták fel Szabó Károly hazafias indítványait, - melyek a millennium megünneplésére vonatkoztak, - úgy, hogy rövid idő alatt minden magyar szív ünnepelni készült.

Tudományos társaságok, társadalmi egyletek, törvényhatóságok, hazafias tevékenységükkel készítették elő a nagy nemzeti ünnepet s a 80-as években az ezredik esztendő megünneplésének ügye teljesen megérettnek látszott.

Főleg a magyar sajtó volt az, mely állandóan napirenden tartotta a millennium eszméjét, mely után csak rendszerbe kellett önteni a felmerült és igen sok oldalról megbeszélt ünneplés részleteit.

---