---

Tartalom

Előszó
A szimbolikus gondolkodás
A kultúra terjedése
Társadalmi azonosulás és kultúra
A személyi fejlődés esélyei
Művelődés, műveltség
Tömegember, tömegkultúra
Az életmód kultúrája
A műalkotások aktív befogadása
Mit kezdhetünk a nyitott művek értelmezésével?
A művelődés helye a kulturális élet tagolódásában
Lehet-e kapcsolat a két kultúra-felfogás között?
Utószó

---

Előszó

Ha az újságban, a rádióban, a televízióban nézzük meg, mit jelent a kultúra, azt látjuk, hogy ott a szépirodalommal és a művészetekkel azonosítják. Ha viszont valaki a régészet, a néprajz, az etnológia és a szociológia iránt érdeklődik, ott azt látja, a kultúra egy nép életmódjához kapcsolódik, és abban az eszközök, szokások, hiedelmek együttese jelenik meg kultúraként. E kétféle felfogás nemcsak tartalmában tér el egymástól, de terjedelmében is. A művészet ugyanis a másodikként említett fogalomban is benne van, de nem öncélú alkotások formájában, hanem az életmódhoz kötötten. Ezért beszélhetünk a kultúra szűk és tág fogalmáról. Ha alaposabban nézzük meg ezeknek az emberi élethez kapcsolódását, azt látjuk, hogy az utóbbiként említett felfogás szervesen kötődik hozzá, az első nem. Az életmód kultúrájában egy nép minden tagja részesedik, a művészetre korlátozódó kultúrában azonban csak az, aki azt megismeri, megérti, és ezért műveltnek mondható. A két felfogás különbsége a múlt megítélésében is megtalálható. Az életmód kultúrája a hagyományra épít, a művészettel azonosított kultúrában viszont az lesz az érték, ami megújítja a valóságlátást, az életfelfogást. Ennek megfelelően az első az állandóságot igyekszik megtartani egy közösségben, a második az eredetiséget és az önállóságot keresi egyéni felismerésekkel.

Jellegzetességeiket számításba véve feltűnik, hogy két különböző történelmi korszak áll mögöttük; az életmódhoz és a hagyományhoz kötött felfogás a közösségi társadalmak sajátja, az egyéni alkotásokra építő viszont a modern társadalom terméke, amikor igénnyé válik a személyiség kifejlesztése. Ez a felismerés fölveti: mi változott meg a történelemben, hogy vele a kultúra is új funkciót kapott? S ha már itt tartunk, akkor arra is feleletet kell találnunk, hogy előzőleg az emberré válás során mikor és miért alakult ki a kultúra, és az hogyan kapcsolódott nélkülözhetetlenül az emberi léthez? Ezek után esetleg oda is eljuthatunk, hogy találunk-e valamit, ami mégis csak összeköti a kultúrában a jelenleg összeegyeztethetetlennek látszó kétféle értelmezést? S ha megtaláltuk erre a választ, akkor azt is próbálhatjuk tisztázni, ebben az egységben - a történelmi változásoktól függetlenül - mit is jelent a kultúra és hogyan kapcsolódik az emberi élethez? Az itt fölvetett kérdések megválaszolásához óhatatlanul fel kell használnunk a szakirodalom megállapításait, összefüggésbe rendezve a belőlük kiemelhető és hasznosnak látszó gondolatokat. A szakirodalmi források bőséges alkalmazása bevezetés a kultúra elméletébe, még akkor is, ha ez a könyv ismeretterjesztő célokat szolgál. Felhasználásuk azonban csak akkor lehet eredményes, ha köztük a kapcsolatot is felfedezzük, tehát észre vesszük, hogy ezek az idézetek hogyan fonódnak össze egységbe.

Remélve, hogy mindez segíti a fölvetett problémák megértését, kívánja e könyv írója olvasóinak az elmélyülést a kultúra és az emberi élet kapcsolatában, egyúttal az azonosulást ennek elmélyítésével. Ami gyakorlatilag a közművelődés színvonalának fejlődését eredményezhetné.

---