Maróti Andor
A nélkülözhetetlen kultúra
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Amit előre bocsátok
Ami az emberi kapcsolatokat összeköti és szabályozza
A köztudatban élő felfogás kétségbe vonása
A kultúra társadalmi meghatározottsága, vagyis a "szocializáció"
A személyi fejlődés és a kultúra
A társadalmi azonosulás problémája, vagyis a "szocializáció"
Mit jelent a nemzeti kultúra?
A kultúra társadalmi terjedése
Ami a kultúra lényegét meghatározza
A szimbolikus gondolkodás
Van-e általános igény a magasabb szintű gondolkodásra?
A "szellemi" az alkotás folyamatában
A műveltség tartalma és gyakorlati "haszna"
A modern művészet befogadása
Mitől értékes egy műalkotás?
A "tömegember" és a tömegkultúra
A szabadidő, mint lehetőség
Amit róla a filozófiai és elméleti gondolkodás mond
Az emberi lét és a kultúra hiányzó egysége
A kultúra fogalmának beszűkülése
A civilizáció leválasztása a kultúráról
Az életet átfogó "antropológiai" kultúra-felfogás
Ami következtetésként levonható
Létszükséglet a kultúra?
Jegyzetek
Előszó
Miért is írtam meg ezt a könyvet? A címéből sejteni lehet, bizonyítani akarom a kultúra nélkülözhetetlenségét. Kérdés, hogy ez nem nyilvánvaló? Kell egyáltalán bizonygatni? Hiszen oly gyakran említik a közéletben. Tény azonban, hogy sokszor homályban marad, mit foglal magában. A látszat az, hogy a művészettel azonosítják. Ezért zavaró, ha néha más jelentésben használják. Azt mondja valaki például egy szépen berendezett otthonról, a tulajdonosának jó a lakáskultúrája. És nem arra gondol, hogy művészi festmények lógnak a falon, csak arra, hogy a belső teret jó ízléssel rendezték be, a tárgyak elhelyezése alkalmazkodott a lakás területi adottságaihoz. Egy üzlet homlokzatán nemrég ezt a feliratot fedeztem fel: "alváskultúra". Odabenn tetszetős ágyneműket árultak, de nem kiállítási tárgyként, hanem napi használatra kínálva. Persze a fogalomnak ez a kiterjesztése elég ritka (talán indokolatlan is), mégis jelzi, hogy a kultúra szó jelentése sokkal több lehet, mint az, amit az újság, a rádió, a televízió mond róla. A régészet sem lenne így érthető, amikor a "kelta kultúrát" említi, és azokra az eszközökre utal, amelyeket régi sírokból tárt fel, és amelyekből következtetni tudott az egykor élt emberek életmódjára. Ebben csak másodlagos, hogy ezeknek az eszközöknek milyen a formája, mennyire esztétikusak.
A fogalom használatának e bizonytalansága okozza feltehetően azt is, hogy nem tudunk határozottan felelni arra, mellőzhetetlenül hozzá tartozik-e a kultúra az emberi élethez, vagy sem. Ha arra gondolunk, hogy valaki csak akkor találkozik vele, amikor elolvas egy regényt, megnéz egy filmet vagy színdarabot, meghallgat egy zenei előadást, hajlunk arra, hogy tagadó választ adjunk az előbbi kérdésre. Mert bizonyos, hogy bármennyire is élményt adók ezek, nélkülük is le lehet élni egy emberi életet. Ahhoz persze, hogy érthetően adjunk magyarázatot a kultúra nélkülözhetetlenségére, előbb tisztázni kell, mit értünk rajta.
Ez nem könnyű feladat, nemcsak a fogalom szűkebb és tágabb értelmezése miatt, hanem azért is, mert a vele tudományosan foglalkozók sok meghatározást adtak már a mibenlétéről és a jellemző vonásairól. Egy amerikai könyv például 164 meghatározását sorolta fel még 1952-ben, s ha figyelembe vesszük, hogy ebből 157 egyetlen elméleti irányzathoz sorolható (a többi hét annak előzményeként került a kötetbe), akkor azt is tudomásul vehetjük, hogy a szakszerű meghatározások száma ennél jóval több lehet. Ezúttal azonban nem a fogalom változatainak felidézésére lesz szükség, inkább arra, hogy azokat a lényeges vonásokat állapítsuk meg, amelyek segítenek felismerni az emberi élet és a kultúra kapcsolatát.
A téma első összefoglalását egy évtizede írtam meg, ez 2005-ben jelent meg a Trefort Kiadónál "Sok szemszögből a kultúráról" címmel. Az utóbbi években több kiegészítés készült hozzá, ezek a Magyar Tudomány 2010/11, a Valóság c. folyóirat 2011/5 és 2012/6 számában jelentek meg. Fölmerült azonban az igény, hogy e témakörnek oldottabb stílusban megírt változatára is szükség lenne. "Ismeretterjesztő" célzattal, hogy olyanok is olvassák, akik nem szakértői a kultúra elméletének, de érdeklődnek a vele összefüggésben felvethető kérdések tisztázása iránt. Így született meg az összefoglalásnak az a változata, amelyben már személyes élmények, érdekesebb példák egészítették ki a téma szakirodalmi tárgyalását. Ez nemrég a Magyar Művelődési Intézet "Szín" c. folyóiratában jelent meg a lap 2011/5, 2011/6, 2012/1 és 2012/2 számaiban. A kis példányszámban megjelenő folyóirat után indokoltnak látszott, hogy a szöveg szélesebb körben legyen hozzáférhető, könyvben is. Ennek érdekében történt meg a kézirat újabb átdolgozása, átszerkesztése. Írója reméli, hogy a könyv olvasói bevezetésként fogják fel a kultúrához kapcsolódó problémák mélyebb megismeréséhez, és a szakirodalmi utalások további tájékozódásra késztetik őket. Meggyőződése, hogy érdemes ezeket a forrásokat is megismerni.