---

Tartalom

Bevezetés
1. Békés, boldog ifjúság - elkezdődő vészkorszak
2. Holocaust
3. Új élet Svájcban
4. Szürrealizmus, dada, színház, punk, folyóirat- és könyvkiadás
5. Műkereskedelem, műgyűjtés
6. Magyarországi tartózkodások
7. Mozaikok (gondolatok, vélemények)
Így látták ők László Károlyt (Bartha Miklós, Dr. Bíró Ferenc, Fitz Péter, Vörösváry Ákos)
Művészmutató
Irodalomjegyzék
Epilógus
Képek, dokumentumok László Károly életéből

---

Bevezetés

László Károly bemutatása során nem törekedhetünk teljes körű ábrázolásra, dekísérletet teszünk arra, hogy különleges személyiségét és a hosszú, fordulatokban gazdag életútját minél jobban megismertessük az olvasóval. E könyvben az a legfontosabb, hogy tisztelő barátsággal készült László Károlyról. Ugyanis a szerzőt együttesen nyűgözik le László Károly életútjának tényei és szellemiségének egyedi, sokrétű, nagyon tanulságos, de kiismerhetetlen tulajdonságai.

Ellentmondásnak tűnik, de módszerét tekintve a portré készítése a sok szöveges és képi dokumentum felvonultatásával igen objektív igyekszik lenni, míg a megítélések vonatkozásában vállaltan teljesen szubjektív. László Károly portréjának kialakítása során nem az elhíresült magyarországi múzeum-alapítási hercehurca állomásait emeljük ki. Ugyanakkor tény, hogy László Károly úgy lett "közismert" Magyarországon, hogy az 1970-es évek végétől újságcikkek sora jelent meg "a bázeli gyűjtő haza akarja ajándékozni a gyűjteményét" tárgykörben. Jó indulatú újságírók próbáltak feltáró riportokban értetlenkedni, hogy az országnak egyértelműen csak hasznos aktus miért nem tud megvalósulni. Természetesen a háttérben igen bonyolult okok álltak, s kompetencia-hiányok, személyi érdekek egyaránt hátráltatták az ügyet még az első, pécsi fázisban is, de meglepetésre, teljesen hasonlóan a rendszerváltozás után eltelt több mint 15 év alatt is. Ez év augusztusában a veszprémi megnyitással mégis megvalósulni látszik a László Károly Múzeum nemes ügye. Természetesen ezek a kulturális információk nem mindenkihez jutottak el. Annak ellenére, hogy László Károlynak az irodalomjegyzékben felsorolt négy írásműve könyv alakban többször is megjelent Magyarországon, és a KAPU Stúdió 2000-ben kétszer egy órás portréfilmet készített vele, melyet a közszolgálati és más csatornák ismételten levetítettek, bizonyára sok olvasó számára e kötet tartalma újdonságként fog hatni.

E sorok írója 1979. július 12-én lépett be először Bázelben, a csendes kertvárosi utca lenyűgöző villájába. Bartha Miklós galériás, aki a szüleivel gyermekként emigrált Bázelbe, vitt el atyai jó barátjához, László Károly műgyűjtőhöz. A ház különleges atmoszférája döbbenetes volt a látogató számára, nem különben az, hogy László Károly folyamatosan szivarozott és erős kávékat ivott. Közben szigorúan fürkészte a vendéget, s természetesen magázott, mint ahogy az a békeidőkben pátriájában szokásos volt. A későbbiekben megfigyeltem, messze áll tőle az, hogy első találkozáskor nyájas legyen valakihez. Ha azonban a szellemi rokonságra fény derült, végtelen nyitottságot mutatott bárkivel szemben, s bármilyen kérdést fesztelenül meg lehetett vele tárgyalni. Az évek során, a gyakori találkozások alkalmával olyan embert ismerhettem meg László Károlyban, aki széles alapon nyugvó műveltséggel és ismeretekkel rendelkezik, de történelemről, művészetekről, társadalmi kérdésekről, egyszóval mindenről kialakított egyéni véleménye van, ami sokszor szöges ellentétben van a közvélekedéssel.

Felfogására igen jellemző, hogy 1999. október 16-án, a Napi Magyarország újságírójának

- Úgy tudom, ön zsidó származású? - kérdésére a következő kategorikus választ adta:

"Nem. Én zsidó vagyok. Zsidó vallású magyar. A nép, amelyhez tartozom, a magyar. A vallás, melyhez tartozom, a zsidó. Egyébként svájci állampolgár vagyok. Ez a három kötődésem van. Tehát a zsidó az nem etnikum, hanem az én esetemben azt jelenti, hogy magyar származású, zsidó vallású vagyok. Zsidó faj, zsidó nemzetiség nincs. Magyarul beszélek, nem héberül."

Ahogy a fenti sorok is szó szerinti idézetet tartalmaztak könyvünk "tárgyától", úgy - ezt a technikát szisztematikusan követve, a későbbiekben is erőteljesen támaszkodunk László Károlytól írásban vagy szóban pontosan idézhető megállapításaira, hiszen ezek fejezik ki hitelesen énjét. Az olvasót ezen részek nyomdatechnikai elkülönítése segíti. Magam, csak képességemnek megfelelően próbálom az idézhető tényeket viszonyításokba helyezni, esetleg magyarázni.

---