---

Tartalom

Előszó
A Tanácsköztársaság időszaka
A román megszállás alatti események
A status quo helyreállítása
Háborús jóvátétel
Hatósági feladatok
Költségvetés
Szervezet
Személyzet
Épület, elhelyezés
Gyarapítás
  Állomány
  Gyűjtőkör
  A kötelespéldány-szolgáltatás és problémái
  A kurrens belföldi dokumentumok hiányainak pótlása
  Visszamenőleges belföldi gyarapítás
  Hungarikumok külföldi beszerzése
  Külföldi kiadványok beszerzése
  A gyarapítási tevékenység összegezése
Gyarapítási ügymenet és feldolgozás
Átszervezés
Olvasószolgálat és közművelődési tevékenység
Raktár- és állományvédelem
Nemzeti bibliográfiai munkálatok
Tudományos tevékenység
Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem és az Országos Széchényi Könyvtár
Utószó
The History of the National Széchényi Library (1919-1922)

---

Előszó

Az 1960-as évek derekán hozott határozatot az Országos Széchényi Könyvtár akkori vezetősége az intézmény történetének megírásáról és kiadásáról. A művet a könyvtár megalapításától kezdve 1946 végéig három nagy egységre tagolva kívánta közreadni. Az első kötetet 1802-től a kiegyezésig terjedően Berlász Jenő, a következő részt 1918-ig menően Somkuti Gabriella és a harmadik korszakot az 1946. évvel zárva Haraszthy Gyula volt hivatott megírni. Berlász Jenő kimagasló értéket képviselő műve 1981-ben látott napvilágot, Somkuti Gabriella - aki részművek megjelentetése mellett később kapcsolódott be a munkálatokba - az anyaggyűjtés vége felé jár, a harmadik kötet azonban Haraszthy Gyula halála miatt gazdátlanul maradt.

Örökül hagyta viszont ránk az egész vállalt korszakára kiterjedő, az OSZK irattári anyagára, és az Országos Levéltárban található dokumentumokra vonatkozó szinte teljes, részben lemásolt, részben kijegyzetelt adatgyűjtését. A rendezetlen iratok ellenőrzése, hiányainak pótlása, korszakok és azokon belül szakterületenkénti szétosztása, a megjelent résztanulmányok számbavétele és összegyűjtése jelen munka szerzőjére hárult.

E dolgozat az 1919 és 1946 közti korszak első nagy fejezete, amely a könyvtár az 1914-1918-as első világháborút követő azon négy évének történetét tárja fel, amely Fejérpataky László múzeumi főigazgató - és 1919-ig a könyvtár igazgatója is - valamint utóda (1916-tól a könyvtár vezetésében érdemi segítőtársa), Melich János osztályigazgató, majd az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója nevéhez fűződik. Az említett időszakban e munkát eleve korlátozott dokumentumbázisra támaszkodva - így csak a lehetőségekhez mérten - lehetett elvégezni. Bár az OSZK Irattárában is mutatkoznak korabeli hiányok, a nagyobb gondot az okozza a feldolgozásban, hogy éppen a könyvtár közvetlen felettes hatóságának, a Magyar Nemzeti Múzeumnak irattári anyaga nem áll rendelkezésre. Ezt a múzeum vezetősége 1926 közepén helyhiány miatt szállította át az Országos Levéltár épületébe, de éppen ezt a gyűjteményt őrző terem égett ki teljesen 1945 kritikus napjaiban. A fontos iratok hiánya több esetben is egyoldalú dokumentáltsághoz vezet: ismerünk egy tervet, kezdeményezést, de megvalósulásáról vagy meghiúsulásáról már nincs tudomásunk.

Nem egyszer hosszadalmas munkát kellett folytatni ahhoz, hogy utalásokból, fél mondatokból valamelyes információt szedjünk össze egy-egy téma megvilágítása érdekében (l. a gyarapítási és feldolgozási ügymenetet stb.), és csak a következtetésekre támaszkodva lehet a valószínű helyzetet bemutatni.

Szólni kell arról is, hogy e korszakról néhány magas színvonalú, minden részletet feltáró tanulmány született ugyan, de egyes témakörök teljesen feltáratlanok maradtak.

Az előbbinél számolni kellett bizonyos szerzők politikai elfogultságával, mások speciális nézőpontjának érvényesülésével, és általában azzal, hogy ezen rövid négy évet, főleg első két évét kevesen méltatták figyelemre, "átsiklottak" rajta.

Utóbbiak esetében viszont azt kellett mérlegelni, hogy szabad-e a homályban maradt - gyakran igen fontos - területekről alapos vizsgálódás nélkül számot adni, tudván azt, hogy a jelenlegi körülmények között senki sem vállalkozik az e korszakra vonatkozó, önmagukban kevéssé mutatós részpublikációk megírására.

Ennek a kettősségnek a kiegyenlítése nem kevés problémát okozott a feldolgozásban, végül is mindkét esetben vissza kellett térni az alapokhoz, az irattári dokumentumokhoz, és azok alapján - természetesen a már megjelent tanulmányokat is figyelembe véve - összeállítani a négy év történetét úgy, hogy az ne közelítse meg a résztanulmányok minden adalékra kiterjedő aprólékos feldolgozási módját, de ne is hanyagolja el azokat az eddig még ismeretlen területeket, amelyek bemutatása nélkül a következő korszakok megírása nagyon nehéz volna.

A szerzőt - szubjektív okokból - sok szál fűzi ehhez a korszakhoz, így számára érdekes és tanulságos is volt e négy szomorú és keserves év történetének részletes megismerése, de tisztában van azzal, hogy nem alkothatott egy élményt adó, mutatós könyvtárszervezési irányzatokat bemutató művet, csak azon hétköznapok eseményeit, küzdelmeit tudta felidézni, amelyeket az intézmény fennmaradásáért folytattak elődeink.

A könyvtár vezetőségének eredeti elképzelése szerint az ún. törzsgyűjtemények megírásával párhuzamosan került volna sor a különgyűjtemények történetének összefoglalására és publikálására. Ezek a szakember közreműködését igénylő fejezetek azonban a Várba való felköltözés előkészületi időszakában, majd az ottani munkálatok megindítási problémái, illetve az új helyzet adta számos korszerűsítés közepette csak részlegesen és más-más formában készülhettek el. így a jelen dolgozat a különgyűjteményekkel érdemben nem foglalkozhat. A tárgyalt időszakban is önálló osztályként működő Kézirattárról csak érintőlegesen szólunk (szervezeti, személyzeti stb. összefüggésekben), a Levéltárról (Levéltári osztályról) amely hamarosan ki is vált az OSZK-ból, és az Országos Levéltárhoz kapcsolódott - az eredeti határozatnak megfelelően, csak néhány esetben teszünk említést. A "bimbózás" stádiumában levő mai tárak (zenei, térkép, aprónyomtatvány-gyűjtemény) fejlődését természetesen nyomon követjük.

A jegyzetekben minden forrásra hivatkoztunk, illetve a mostanra már esetleg kevésbé ismert személyekre, intézményekre, háttéreseményekre vonatkozóan magyarázó megjegyzésekkel szolgálunk.

Végezetül köszönetét mondunk mindazoknak, akik e munkát segítették, megjelenését lehetővé tették, és ezzel hozzájárultak az Országos Széchényi Könyvtár e kevéssé ismert négy évének felelevenítéséhez, elődeink bemutatásához, munkájuk megismertetéséhez.

Németh Mária

---