---

Tartalom

Köszöntő gyanánt
Nagy Ádám: Az ifjúságsegítő képzés elméleti legitimitása
Trencsényi László: Az ifjúságsegítő képzés pedagógiai relevanciája - neveléstudomány és ifjúságügy
Tóbiás László: Mint búvópatak - Az ifjúsági munka relevanciája a szociális professzióban
Szabó András: Volt egy ifjúságsegítő szakképzés - történeti leírás
Kárpáti Árpád: Ifjúságsegítő képzések Európában
Hamarics Eszter: Hallgatók az ifjúságsegítő képzésben
Horváth Ágnes: Az ifjúságsegítő képzőhelyek és fórumok
Ladáné Dauda Györgyi: Ifjúságsegítő képzés az ELTE TÓK szervezésében
Horváth Ágnes: Az ifjúságsegítő képzés kecskeméti modellje
Mazzag Éva-Reisz Terézia: Ifjúságsegítők képzése a PTE FEEK-en és utódintézményeiben
Hanák Zsuzsanna: Egy segítő szakma: Ifjúságsegítő felsőfokú szakképzés Egerben
Pinczésné Palásthy Ildikó: Ifjúságsegítő képzés a debreceni tanítóképzőben
Vörös B. Zoltán: Ifjúságsegítő képzés Szegeden
Böröcz Lívia: A változások útvesztőjében - a Kaposvári Egyetem ifjúságsegítő képzése

FÜGGELÉK
Székely Levente: Miért csendes? - a magyar ifjúság nemzedéki karakterei
Róna Dániel: Három tézis a fiatalok politikai részvételéről
Gyermeklét 2018

---

Fülszöveg

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ifjúságsegítő képzés. Ez a (szak)képzés 2003-ban indult és a 2016-os közösségszervező BA képzésbe történő dicstelen beolvadásáig jelentette az ifjúságsegítők formális szakmai oktatását. Ez idő alatt majd 5000 hallgató került kapcsolatba a képzéssel.

Jelen kötet a magyarországi ifjúságsegítő képzés másfél évtizedének állít emléket. Szakmai tanulságul kíván szolgálni az ifjúságügyhöz kapcsolódó felsőoktatási programokhoz, mementóként ahhoz, hogy egy - Európa szerencsésebb felében működő - képzés magyarországi mását hogyan lehet elsorvasztani. Legfontosabb tanulságaként mégis egy, a jövőben újra létrejövő ifjúságsegítő képzésnek kíván alapot biztosítani.

A kötetben igyekszünk képet rajzolni részben az európai ifjúságsegítő (youth worker) képzésekről, részben pedig a magyarországi ifjúságsegítő képzés történetéről. Régi vita, hogy a képzés elsősorban szociális vagy inkább pedagógiai relevanciával bír, e dilemmáról két fejezet is szól. Bemutatjuk a másfél évtized képzéseinek hallgatói szerkezetét, képzőhelyeit és szakmai fórumait. Helyet kap hét ifjúságsegítő "képző-fellegvár" képzési koncepciója.

Mindez ki is jelöli azt a kört, akik számára kiadványunk készült: közös gondolkodásunkban - melyhez e kötet vitaindító alapot szolgáltathat - az ifjúságsegítő szakképzés egykori hallgatói mellett azok volt oktatóira, szervezőire, tankönyvszerzőire, a társszakmák képviselőire, illetve a nagyobb befoglaló diszciplínák (elsősorban a szociális és pedagógiai szakmák) szakembereire számítunk.

---