Farkas Zoltán, Horváth László, Mayer Gyula
Kezdő és haladó ógörög nyelvkönyv
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Olvasmányok
1. Ismeri a betűket!
2. A nyúl viszi a puskát
3. A jó kezdet fél siker!
4. Velős mondások
5. A darázs és a kígyó
6. Csak a nyomokat keresem!
7. Minden istennél hatalmasabb
8. Az őszülő férfi
9. A szerelmes menyét
10. Férjhez akarták adni
11. Rhodópis, az antik Hamupipőke
12. A bronzfarkas
13. A polgárait betörő Spárta
14. Szuronyt szegezz!
15. Tenger! Tenger!
16. A háború kegyetlen tanító
17. Hogy ne tudná
18. Egész éjjel tivornyáznak
19. Mintha csapda lenne
20. A derék Kritias egészségére!
21. A Sókratés elleni vád
22. Ha akarta
23. Nyereség a halál
24. Csak az isten tudja
25. Midőn a dórok és az athéniak hadban álltak
26. A történetírás kezdetei
27. A pénzügyi antitalentum
28. Engedtessék meg nekünk
29. Sem igaz tanútól nem hallotta
30. Az emberevő bengáli tigris
31. A történetírás haszna
32. A cserépszavazás
33. A leghosszabb háború
34. Örök időkre szóló értéknek írtam
35. Történetírók mindenütt
36. Ezt követően
37. A bírósági szavazás
38. A végzetes bájital
39. Több ujja van, mint foga
40. Az ártatlanság vélelme
41. Döntő bizonyíték
42. Ne csodálkozz, Fülöp!
43. Az ephébosok esküje
44. Rabok legyünk, vagy szabadok
45. Kutyából nem lesz szalonna
46. Ezer athéni sírja tanúskodik mellettem
47. Becsapnak benneteket a politikusok
48. Athén beragyogja Hellast
49. Mint a méh
50. A félszemű
51. Szétszóródva elpusztultak
52. Telt-múlt az idő
53. A perzsák ellen
54. Ki akar szólani?
55. Magamban bandukolva
56. Ha polgárnőt vett volna el
57. Ha szigeten laknának
58. Hullottak, mint a legyek
59. Ezt érdemes meghallgatni
60. A szerelem
61. Az első polgár
62. Keresd az egyensúlyt!
63. Az idő drága kincs!
64. Mintha nem lenne egyéb dolgunk
65. A szomjúság
66. A történetírás célja
67. Te vezess minket hadba!
68. A kaméleon
69. Semmit se túlságosan!
70. A legállhatatosabb
71. Mindenki másra született
72. Légy, mint szikla, rendületlen
SZEMELVÉNYEK HÉRODOTOSBÓL
AZ ÍLIAS ELSŐ ÉNEKE
IGESZÓTÁR
NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÓ
1. Írás
2. Hangtan
Időmérték, hangsúly, elválasztás, szótagolás
Simulószók
Magánhangzók változásai
2.1. Magánhangzóváltakozás (ablaut)
2.2. Mássalhangzók és változásaik
3. Alaktan
3.1. Névszók
3.2. A névelő
3.3. Első avagy alpha tövű névszók declinatiója
3.4. Második avagy omikron tövű declinatio
Az első-másodikos (alpha és omikron tövű) melléknevek
Összevontak
Attikai ragozás
3.5. Harmadik avagy mássalhangzós tövű declinatio
Folyékonyhangú tövek
Szigma tövek
Az ún. -i tövek
Az -u-tövek
Egyéb rendhagyók
3.6. A kettős szám
3.7. A helyhatározóeset illetve végződések
3.8. A melléknevek áttekintése
Háromvégűek
Kétvégűek
Egyvégűek
Szabálytalan melléknevek
3.9. A melléknevek fokozása
3.10. Az adverbiumok
Alapfok
Közép- és felsőfok
3.11. Névmások
A személyes névmások és αὐτὁς
Az összetett visszaható névmások
A kölcsönös névmás
A birtokos névmások
A mutató névmások
Vonatkozó, kérdő és határozatlan névmások
3.12. Számnevek
3.13. Összefoglaló táblázatok
Alpha és omikron tövűek
Összevont és attikai omikron tövűek
Zárhangú tövűek
Szigma tövűek
Folyékony hangú tövűek
Félhangzó tövűek
3.14. Az igeragozásról általában
Személyragok
Ragozási típusok
Az augmentum
Az igekötők és a tő
3.15. Az imperfecta actio
Az -ω, -ομαι végű igék ragozása
verba contracta
A -μι végű igék ragozása
3.16. A futurum A. és M.
Futurum contractum
Más futurumok
3.17. Az aoristos A. és M.
A gyenge, alpha-thematikus aoristos
Erős, kötőhangzós aoristos
Erős, kötőhangzó nélküli aoristos
Kappás aoristos
3.18. A perfectum activi
A perfecta reduplicatio
3.19. Perfectum medio-passivi
3.20. Aoristos passivi
3.21. Futurum passivi
3.22. Az igeragozás összefoglaló táblázatai
4. Mondattan
4.1. A névelő, a jelző és az állapothatározó
A jelzői szórend
Az állítmányi szórend
Fordított jelzős szerkezet
4.2. Egyeztetés
4.3. Esettan
A nominativus
Az accusativus
A genitivus
4.4. A dativus
4.5. Az igenemek
Az activum
A medium
A passivum
Hiányzó aktívum
4.6. Az ún. akciók, az idők és a módok főmondatban
Az indicativus
A coniunctivus
Az optativus
Az imperativus
Az igenevek
4.7. Az alárendelt mellékmondati módhasználat
Optativus obliquus
4.8. Prolepsis
4.9. Alanyi és tárgyi kijelentő mellékmondatok
4.10. Függő kérdések
4.11. Okhatározói mellékmondatok
4.12. Célhatározói mellékmondatok
4.13. Célzatos mellékmondatok
4.14. Következményes mellékmondatok és szerkezetek
4.15. Feltételes mondatok
4.16. Időhatározói mellékmondatok
4.17. Helyhatározói mellékmondatok
4.18. Hasonlító mellékmondatok
4.19. Vonatkozó mellékmondatok
4.20. A participium
4.21. A participium jelzői és főnévi használata
4.22. A participium használata határozóként
Participium függő esetben álló főnév mellett
Személyes szerkesztés
Feltételes értelmű particula participium mellett
Participium független fordított jelzős szerkezetben
Accusativus absolutus
4.23. Az infinitivus
Főnévi igenév névelővel
Főnévi igenév névelő nélkül
Infinitivusok mellékmondati kötőszóval
4.24. Az adiectiva verbalia
4.25. Függő beszéd
IGEALAK-MEGHATÁROZÓ ANALITIKUS GYAKORLAT
MONDATTANI GYAKORLATOK
1. Kijelent ő alanyi és tárgyi mellékmondatok
2. Függő kérdések
3. Időhatározói mellékmondatok I.
4. Időhatározói mellékmondatok II.
5. Időhatározói mellékmondatok III.
6. Feltételes mellékmondatok I.
7. Feltételes mellékmondatok II.
8. Feltételes mellékmondatok III.
9. Feltételes mellékmondatok IV.
10. Feltételes mellékmondatok V.
11. Megengedő mellékmondatok
12. Hasonlító mellékmondatok
13. Okhatározói mellékmondatok
14. Célhatározói mellékmondatok
15. A törekvés, gondoskodás, előkészítés (verba studii et curandi) igéi után álló mellékmondatok
16. A félelem és aggódás igéi (verba timendi) után álló mellékmondatok
17. Következményes mellékmondatok
18. Vonatkozó mellékmondatok I.
19. Vonatkozó mellékmondatok II.
20. Függő beszéd (oratio obliqua)
KIEGÉSZÍTENDŐ MONDATOK
MEGOLDÁSOK
1. Kijelent ő alanyi és tárgyi mellékmondatok
2. Kérdő alanyi és tárgyi mellékmondatok, függő kérdések
3. Időhatározói mellékmondatok I.
4. Időhatározói mellékmondatok II.
5. Időhatározói mellékmondatok III.
6. Feltételes mellékmondatok I.
7. Feltételes mellékmondatok II.
8. Feltételes mellékmondatok III.
9. Feltételes mellékmondatok IV.
10. Feltételes mellékmondatok V.
11. Megengedő mellékmondatok
12. Hasonlító mellékmondatok
13. Okhatározói mellékmondatok
14. Célhatározói mellékmondatok
15. A gondoskodás, törekvés, aggódás, el őkészítés (verba studii et curandi) igéi után álló mellékmondatok
16. A félelem és aggódás igéi (verba timendi) után álló mellékmondatok
17. Következményes mellékmondatok
18. Vonatkozó mellékmondatok I.
19. Vonatkozó mellékmondatok II.
20. Függő beszéd (oratio obliqua)
21. Kulcs a kiegészítendő mondatokhoz
Előszó
Ennek a nyelvkönyvnek a korábbi változatai két különálló (szintén fekete borítójú) kötetben jelentek meg a TypoTEX kiadó gondozásában 1998-2000-ben, így majd húsz éve szolgálják a görögül tanulókat. Minthogy könyvkereskedelmi forgalomban már régóta egyik sem kapható (az első résznek két kiadása és egy 2001-es változatlan lenyomata is elfogyott), igencsak itt volt az ideje, hogy újra megjelenjenek.
A jelen kiadás a két kötet anyagát egyben adja, szövegét az évtizedes tapasztalatok alapján javítottuk.
Azok számára, akik földolgozták a jelen kötet 72 olvasmányát, "középhaladó" olvasmányul a Periergopenés - Szegény gyötrődő tanuló I. kötetét javasoljuk, mely ezzel a könyvvel egyidejűleg jelenik meg. Együttesen akár négy évig is kitartó elemózsiával látják el a tanulni vágyót. Ha pedig olykor-olykor, két olvasmány között könnyedebbre vágyik valaki, jó szívvel ajánlhatjuk kikapcsolódásképpen Jacqueline de Romilly és Monique Trédé Az ógörög nyelv szelleme című kis írását (ABR 9, Budapest 2014).
***
A kötet, amit az olvasó a kezében tart, latin szakos hallgatók számára összeállított egyetemi tankönyv, eredményes használata ennek megfelelően tanár közreműködését és a latin nyelvtan bizonyos szintű ismeretét feltételezi. A latin nyelvtudásra építettünk, de erre a "mint a latinban" formulával külön nem hivatkoztunk. A könyvet - reményeink szerint - tanulmányaik elején az ógörög szakos egyetemi hallgatók is haszonnal forgathatják.
A tankönyv összeállításakor abból az alapelvből indultunk ki, hogy görögül azért tanulunk, hogy görögül olvassunk, a szöveg minél pontosabb megértésére törekedve. Úgy ítéljük meg, hogy anyagának földolgozása után a nyelvtanuló képessé válik arra, hogy kiismerje magát az attikai prózában, szótár és "mentődeszka" (kommentár) segítségével pedig jó eséllyel kísérelheti meg a görög auktorok olvasását.
A kötet első fele négy részre tagolódik. Az első rész hetvenkét leckét tartalmaz, amelyek közül az első negyvennyolcat javasoljuk törzsanyagnak. A második egységben Hérodotos-szemelvények találhatók, míg a harmadik rész az Ílias első éneke. A Homéroshoz fűzött görög nyelvű magyarázatok az ókori magyarázóirodalom (olykor szórakoztató) világába engednek betekintést. A tankönyv negyedik egysége az Igeszótár, mely az olvasmányokban található igéket betűrendben, szótári alakban tartalmazza.
Az egyes leckékben a cím és a bevezetés után áll az olvasmány és a szószedet, esetenként jegyzetek és megjegyzések. A fennmaradó rész táblázatokat, ragozási paradigmákat és feladatokat tartalmaz. A bevezetések némely mondata alkalmasint fordítási gyakorlatként is használható, és a leckék címében megadott magyar szókapcsolat vagy mondat sem mindig tükörfordítása a görög címnek.
Az olvasmányok zömmel attikai prózaíróktól vett szemelvények, néhány apró változtatástól eltekintve eredeti szövegek. A változtatásokat csak akkor jelezzük, ha különböző szövegrészletek kerültek egymás mellé; erre három ponttal hívjuk fel a figyelmet. A szövegkiadási gyakorlatnak megfelelően a szemelvényekben nem mindig kezdtük nagybetűvel a mondatokat, de a szövegkritikai jeleket elhagytuk. A szövegek lelőhelyét nem adtuk meg, elkerülendő a műfordítások használatát.
A nyelvtanulás egyik igen hatékony módszerének tartjuk a szövegek megértés utáni memorizálását. Hogy a szemelvények között mindenki találjon szószerinti megtanulásra érdemeseket, az anyag válogatásakor lehet őség szerint a tematikus egységeken belül is változatosságra törekedtünk, és igyekeztünk nem megfeledkezni a humorról sem.
A szószedetben csak a korábban még elő nem fordult szavak találhatók meg. Az első tizenkét olvasmány szószedeteiben igék is szerepelnek, nem szótári alakban. A szószedetek és az igeszótár összeállításával az volt a célunk, hogy a szótár önálló használatához segítséget nyújtsunk. A szótár használatát ugyanis magától értetődőnek tekintjük, az ógörög-magyar szótárak közül pedig a Györkösy Alajos-Kapitánffy István-Tegyey Imre: Ógörög-magyar nagyszótár (Budapest 1990. és újabb kiadások) használatát javasoljuk.
A feladatok összeállításakor elsősorban az alaktan begyakoroltatására törekedtünk, és az alaktanon belül sem kívántunk minden nyelvtani jelenséget bemutatni. Célunk volt viszont néhány szóképzési szabály tudatosítása. A feladatok részben az olvasmányokhoz kapcsolódnak, kisebb részük szótárt is igényel; vannak közöttük mechanikusak, vannak könnyebbek és vannak nehezek. A magyarról görögre való fordítás során a már elsajátított szóanyag és nyelvtani ismeretek elegendőek a "görög" mondatok megalkotásához. A dőlt betűvel szedett mondatok a magyar irodalomból vett idézetek.
A leckékben a leíró nyelvtant rendszeresen nem tárgyaltuk; gyors tájékozódáshoz a nyelvtani összefoglalót, kézikönyvként pedig a Maywald-Vayer- Mészáros: Görög nyelvtan című leíró nyelvtant ajánljuk, melynek 13. kiadása néhány éve jelent meg ugyanebben a sorozatban. A nyelvtani fogalomkészletben ragaszkodtunk a bevett latin terminusokhoz, rövidítésükre az említett szótár rendszerét követtük.
A kötet második felének első egysége az olvasmányokhoz készült tömör nyelvtani összefoglalás, amelyben az általunk fontosnak ítélt nyelvi jelenségeket mutatjuk be.
A másik nagyobb egységben az elemi mondattani jelenségek megtanulásához és begyakorlásához kívántunk segítséget nyújtani a görögül tanulók számára.
A görög példamondatoknak a tankönyvben található magyar megfelelői az eredeti mondatok megértését szolgálják, ezért elsősorban pontosságra törekedtünk.
A mondatok zömét attikai prózaírók műveiből gyűjtöttük, mind a mondattani gyakorlatokhoz, mind a feleletválasztós kérdésekhez. Mondataink kisebbik részét nyelvkönyvekből és nyelvtanokból válogattuk és vettük át.
A válogatás során többek között a következő műveket használtuk föl:
H. Menge: Repetitorium der griechischen Syntax (Wolfenbüttel 1914; 10. kiadása Darmstadt 1999),
K. Schenkl: Griechisches Übungsbuch (23. Aufl., Wien 1916),
G. Curtius: Griechische Schulgrammatik (Prag 1880),
M. A. North - A. E. Hillard: Greek Prose Composition (London 1930),
G. Betts - A. Henry: Ancient Greek (Suffolk 1989),
D. J. Mastronarde: Introduction to Attic Greek (Berkeley etc. 1993).
A fenti könyveket további tájékoztatásra ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. Itt mondunk köszönetet mindazoknak, akik munkánkat kérdéseikkel vagy tanácsaikkal segítették: tanárainknak, barátainknak, hallgatóinknak, és azoknak a filológusoknak, akiknek a szövegkiadásait, magyarázatait, kézikönyveit és nyelvkönyveit felhasználtuk.
A kötet összeállítói minden észrevételt és kritikát szívesen fogadnak.
Farkas Zoltán - Horváth László - Mayer Gyula