---

Tartalom

1. BEVEZETÉS
1.1. Tervezett tanulási eredmények
1.2. Feldolgozandó témakörök
1.3. Az elsajátított tanulási eredmények értékelése

2. A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGE

3. AZ ÉRTÉKELÉS SZEREPE ÉS FORMÁI A TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMATBAN
3.1. Az értékelés funkciói
3.2. Az értékelés típusai
3.3. Az értékeléssel szemben támasztott követelmények
3.4. Az értékelés felsőoktatási sajátosságai

4. AZ ÉRTÉKELÉS FOLYAMATA ÉS SZEMPONTJAI
4.1. Értékelés célja
4.2. Értékelés tárgya és szintjei
4.3. Az értékelés formái és módszerei
4.3.1. Feladatkészítés
4.3.2. Értékelő megbeszélés
4.3.3. Önértékelés
4.3.4. Portfólió
4.4. Értékelés szempontjai
4.5. A megszerezhető minősítésekhez tartozó kritériumszintek

5. ÖSSZEGZÉS
5.1. Az elsajátított tanulási eredmények értékelése

FELHASZNÁLT IRODALOM
MELLÉKLETEK

---

Bevezetés

A tanulási eredmények gondolatköre a felsőoktatási szakmai diskurzus meghatározó témájává vált az utóbbi években. A 2017 szeptemberétől hatályos új, tanulási eredmény alapú (továbbiakban: TEA) képzési és kimeneti követelmények szükségszerűvé tették a képzési programok, tantervek, tantárgyleírások átdolgozását, fejlesztését. A felsőoktatásban megszerezhető szakképzettségek TEA képzési és kimeneti követelményei jelentős kihívást és szemléletváltást jelentenek, mert az újrafogalmazott követelmények a Magyar Képesítési Keretrendszer logikáját veszik át, és a korábbi tartalmi és folyamatszabályozás helyett a tanulási folyamat kimeneti eredményeire fókuszálnak.

A tanulási eredmény (learning outcome) a tanulással - a tanulási szakasz végére - elérhető kimeneti követelmények leírását jelenti, a Magyar Képesítési Keretrendszerhez illeszkedő tudás + képesség + attitűd + autonómia-felelősség kontextusában meghatározott cselekvő szintű kompetencialeírás. Azt határozza meg, hogy a hallgató mit tud, mit ért és önállóan mire képes, miután lezárt egy tanulási folyamatot, függetlenül attól, hogy hol, hogyan, és mikor szerezte meg ezeket a kompetenciákat (Európai Unió Tanácsa 2017).

A tanulási eredmények fogalomrendszerének, előnyeinek bemutatására, valamint a tanulási eredmények kialakítására és megfogalmazására vonatkozóan több módszertani kiadvány is megjelent már, így a tanulási eredmények témaköre nem képezi jelen kézikönyv tárgyát. Egy gondolatot azonban szükséges itt és most is hangsúlyozni. Az elmúlt évek legnagyobb hatású fejlesztő eszközévé váló tanulási eredmények megközelítés nem egyszerűen egy új pedagógiai technika, hanem egy olyan korszerű gondolkodásmód, amely az oktatóközpontú kultúrával szemben a tanulást és a hallgatót helyezi a középpontba, és ebben az értelemben maga a tanulási folyamat, valamint a hallgató által elért kompetenciafejlődés a lényeges (Farkas 2017).

A képzések és a tanítás minőségének fejlesztési folyamatában a tanulási szakaszok (például tantárgyak) kimeneti követelményeinek TEA meghatározása csak az első lépés. Meg kell tervezni a tanulási eredmények eléréséhez vezető utat és ezen az úton a hallgatót különböző innovatív tanításmódszertani megoldásokkal, tanulástámogatással kell segíteni. A tanulási folyamat közben (esetleg elején) és végén pedig objektív és megbízható módon kell értékelni, hogy a hallgató hol tart a tanulási eredmények elsajátításában, milyen módon tudja bizonyítani és bemutatni az általa birtokolt tanulási eredményeket.

Az értékelés minden tanítási és tanulási folyamatnak kulcseleme, a hallgató kompetenciáinak és a tanulási folyamatnak a fejlesztését szolgálja. Az értékelés minősége jelentősen befolyásolja a tanulási folyamatot, a tanulási teljesítményt, a hallgató motivációját, önértékelését, személyiségének alakítását, ezért a hallgatói teljesítmények értékelése kiemelt figyelmet érdemlő, felelősségteljes feladat (Réthy 2011). Ennek ellenére - szakmai tapasztalataim szerint - az értékelés tanulási teljesítményekre gyakorolt hatását a szükségesnél sokkal kevésbé veszik figyelembe az oktatók.

A könyv célja példákkal illusztrált módszertani támogatás biztosítása a hallgatói teljesítmények fejlesztő és minősítő értékeléséhez az oktatói munka és a hallgatók tanulási eredményességének növelése érdekében. A könyv tartalma és példái segítséget nyújtanak a TEA kimeneti követelmények értékeléséhez, az adekvát értékelési módszerek és szempontok meghatározásához, a minősítési szintekhez tartozó értékelési kritériumok kidolgozásához, valamint a feldolgozott ismeretek saját praxisban történő alkalmazásához.

Receptet nem, de ismereteket, ötleteket, példákat, inspirációkat tudunk adni az értékelésről való gondolkodáshoz, az értékelési módszertár bővítéséhez, és az objektívebb és megbízhatóbb értékelés megvalósításához. A könyvben szereplő ismereteket mindenkinek adaptálnia kell a saját szakterületére, figyelembe véve és felhasználva az eddigi személyes szakmai és gyakorlati tapasztalatait. Át kell gondolnia, hogy mit és hogyan tud eredményesen és haszonnal alkalmazni a saját oktatói tevékenységében, milyen értékelési eljárásokat lehet alkalmazni a nappali és levelező tagozatos képzésben, vagy az alapszakos és a mesterszakos hallgatóknál. Ehhez nyújtanak támogatást a könyvben szereplő példák. A fejezetvégi feladatok segítik a tanultak továbbgondolását, elmélyítését. Szintén javasolt, hogy készítsenek feljegyzéseket saját maguk számára az egyes fejezetekhez, amelyek segítik a későbbi tudástranszfert és alkalmazást.

---