Az Országos Széchényi Könyvtár épülete a Budavári Palotában
TARTALOM/INHALT, ELŐSZÓ
Tartalom/Inhalt
FARKAS László: Előszó = Vorwort
CZAGÁNY István: Az Országos Széchényi Könyvtár épülete a Budavári Palotában és az előzmények ezen a területen = Das Gebäude der Széchényi Nationalbibliothek im Budaer Palast und die Vorgeschichte des Ortes
HAVASSY Pál: Az új Nemzeti Könyvtár építészeti kialakítása = Die architektonische Konstruktion der neuen Nationalbibliothek
FARKAS László: Az építkezés története az üzemeltető szemszögéből = Die Geschichte der Bauarbeiten von Standpunkt des Inbetriebhalters
LŐRINCZI Edit: Az új Nemzeti Könyvtár tervezésének története = Die Geschichte der Planung der neuen Nationalbibliothek
MACZIKA Béla: Az építkezés történetének bibliográfiája 1956-1985
Előszó
Magyarország nemzeti könyvtára, az 1802-ben Széchényi Ferenc gróf nagylelkű adományából létrejött Országos Széchényi Könyvtár úgyszólván kezdettől fogva elhelyezési gondokkal küzdött. Sok hányattatás után végre, 1847-ben kapott megfelelő elhelyezést a Pollack Mihály által tervezett, klasszicista stílusú, időközben elkészült, új épületben, a Nemzeti Múzeum épületében. A múlt század elején, az 1807., az 1808. s végül az 1834. évi országos törvények alapján létesített Magyar Nemzeti Múzeum voltaképpen a Széchényi Ferenc által létesített országos könyvtárból nőtt ki, s a Széchényi Könyvtár több, mint egy évszázadon át a Nemzeti Múzeummal szerves kapcsolatban működött. Ez a szervezeti összetartozás csak 1949-ben szűnt meg a Nemzeti Múzeum részintézményeinek önállósulásával. Azóta az Országos Széchényi Könyvtár is teljesen önálló nemzeti könyvtár.
Helyileg azonban még akkor is a Nemzeti Múzeum épületében maradt, holott az egyre gyarapodó könyvtár helyhiánya a múzeum épületében már a 19. század utolsó évtizedében is nyomasztó volt, a második világháború után pedig katasztrofálisan megnövekedett. Egyidejűleg persze helyhiánnyal küzdöttek a múzeum épületében elhelyezett többi múzeumi intézmények is. Ezen a helyzeten kívánt segíteni a kormányzat 1959-ben, midőn úgy döntött, hogy a második világháború alatt nagymértékben tönkrement, de teljesen mégsem elpusztult budavári volt királyi palotát kulturális intézmények számára kell helyrehozni, illetve átalakítani, és ott kell elhelyezni - egyéb kulturális intézmények mellett - az ország nemzeti könyvtárát, az Országos Széchényi Könyvtárt is. E döntés értelmében a Könyvtár számára a palotaépület krisztinavárosi szárnyát, az úgynevezett F épületet kellett kialakítani.
Az átalakítási munkák tervezése, sőt kivitelezése is haladéktalanul, már 1960-ban megkezdődött, és - az eredeti elképzelések és döntések szerint - az egész palotaépület teljes átépítését 1969-ig be kellett volna fejezni. Az építkezés azonban sajnálatosan elhúzódott, és az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésére szolgáló F épület, ami az egyes épületrészek befejezésének sorrendjében utolsónak maradt, végül is csak az 1983. év végére készült el, s a Könyvtár működését ott csak 1985 tavaszán kezdhette meg. Ennek a kereken 25 évig tartó építkezésnek a történetét, illetve annak egyes jellemző részeit, eseményeit igyekeztünk összefoglalni ebben az öt kisebb tanulmányt tartalmazó kiadványban.
A sorrendben első tanulmány, Czagány István építész-történész "Az Országos Széchényi Könyvtár épülete a Budavári palotában és az előzmények ezen a területen" című írása a budavári királyi palota előtörténetével foglalkozik, a III. Béla király (1773-1193) idejéig visszanyúló kezdetektől egészen az 1944-45. évi ostrom alatt nagy részben elpusztult palotaépület helyreállításának megkezdéséig.
Az F épület tervező építésze, Havassy Pál "Az új Nemzeti Könyvtár építészeti kialakítása" című tanulmányában a tervezés feladatait és problémáit taglalja; azt, hogy miképpen lehetett egy reprezentatív célokra szolgáló, s nagyrészt elpusztult palotaépületet úgy helyreállítani és átalakítani, hogy az egy modern nemzeti könyvtár funkcionális igényeinek is megfeleljen.
A Könyvtárnak mint üzemeltetőnek szemszögéből emlékezik vissza Farkas László, a tervezés és építkezés idejére a Könyvtárban létesített könyvtárépítési munkacsoport egyik tagja arra, hogy miként kellett és mennyire lehetett a Könyvtárnak a tervezésben és az építkezés folyamán is a sajátlagos könyvtári szempontokat, követelményeket és igényeket érvényesítenie.
Lőrinczi Edit belsőépítész, tervező, aki hosszú ideig - az 1960-as évek végétől - a felelős építész-tervezői munkakört is ellátta, tanulmányában betekintést nyújt abba a dzsungelbe, amit egy ilyen nagyon fontos és mégis évtizedekig elhúzódó építkezés lebonyolítása a szocialista gazdasági és jogi viszonyok között jelentett.
A dolgozatok sorát végül Maczika Béla raktári osztályvezető bibliográfiája zárja le, mi az Országos Széchényi Könyvtár várbeli elhelyezésére vonatkozó, vagy azzal kapcsolatos sajtóközlemények és egyéb ilyen tartalmú kiadványok bibliográfiai feldolgozását foglalja magában.
Befejezésként utalnunk kell arra, hogy a kötetben foglalt tanulmányok kéziratai éppen tíz éve készültek el. Azóta a szerzők közül ketten meghaltak, a többieket pedig most már nem sikerült elérni. Így a szöveg az érintettek eredeti megfogalmazásában - a szerkesztők változtatása nélkül - került közlésre.
Farkas László