Lemorzsolódott hallgatók, 2018
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
I. Lemorzsolódás okai, klaszterei és jellemzői
I.1. A lemorzsolódás oktatáspolitikai és döntéselméleti okai (Pusztai Gabriella)
I.2. A lemorzsolódás okai és klaszterei (Fényes Hajnalka)
I.3. A lemorzsolódott hallgatók döntéshozatali sajátosságai (Pallay Katalin)
II. Lemorzsolódott hallgatók szocio-kulturális jellemzői
II.1. Demográfiai jellemzők és a szülők iskolai végzettsége (Szigeti Fruzsina)
II.2. A lemorzsolódók anyagi és kulturális erőforrásai (Fényes Hajnalka)
II.2.1. A lemorzsolódottak anyagi tőkéi
II.2.2. A lemorzsolódottak kulturális tőkéje
II.3. Vallásosság és felekezeti hovatartozás (Demeter-Karászi Zsuzsanna)
III. A lemorzsolódott hallgatók családi háttere
III.1. Törések a családszerkezetben – törések a tanulmányokban (Ceglédi Tímea)
III.2. A család tanuláshoz, iskolai tudáshoz, továbbtanuláshoz fűződő viszonyának szerepe a lemorzsolódásban (Ceglédi Tímea)
III.3. A lemorzsolódás a szülőkkel folytatott beszélgetésekben (Ceglédi Tímea)
III.4. Párkapcsolat, családi állapot (Dusa Ágnes Réka)
IV. Középiskolai tanulmányok
IV.1. A középiskola típusai (Németh Dóra Katalin)
IV.2. Az iskolaváltás és a lemorzsolódás okai (Németh Dóra Katalin)
IV.3. Pályaorientáció, többletpontok (Csók Cintia - Hrabéczy Anett)
V. Felsőfokú tanulmányok és tapasztalatok
V.1. Az intézmény- és szakváltás jelentősége a lemorzsolódásban (Tóth Dorina Anna - Máté-Szabó Barbara)
V.2. Tanulási módszerek és a tanulmányok melletti elköteleződés (Kovács Karolina Eszter - Pallay Katalin)
V.3. Olvasási és szövegértési nehézségek (Pusztai Gabriella)
V.4. A felsőoktatással való elégedettség (Pusztai Gabriella)
VI. Külföldi tanulmányok és a munkavállalás, civil aktivitás különböző formái
VI.1. Külföldi tanulás és munkavégzés (Dusa Ágnes Réka)
VI.2. Tanulmányok melletti munkavállalás (Kocsis Zsófia)
VI.3. Önkéntes munka és civil aktivitás (Markos Valéria)
VII. Inter- és intragenerációs kapcsolati tőkék
VII.1. Baráti kapcsolati háló egyetemen belül és kívül (Dusa Ágnes Réka)
VII.2. Oktatói kapcsolatok (Váradi Judit)
VIII. Szabadidő-eltöltés és egészségmagatartás (Váradi Judit - Kovács Klára)
Összegzés és szakpolitikai javaslatok
Hivatkozott irodalom
Bevezetés
Hallgatói lemorzsolódásról abban az esetben beszélhetünk, ha a hallgató a felsőoktatási intézményt végzettséget igazoló okirat hiányában hagyja el. A hallgatói lemorzsolódás egy olyan jelenség, ami szinte minden felsőoktatási intézményt érint, s a felsőoktatás minden szereplőjére hatással van (Szemerszki, 2018; Miskolczi et al., 2018). Ennek tudatában érdemes feltárni a hallgatói jogviszony megszűnésének okait. A leggazdagabb statisztikai adatbázisok alapján is talányos marad a kép a felsőoktatási tanulmányok félbehagyásáról. A hallgatói kohorszokat követő panelvizsgálatokból épp a lemorzsolódók válaszai hiányoznak. Ennek a problémának nyomába szegődve lemorzsolódott hallgatók kvalitatív vizsgálatának tapasztalatai alapján megtervezett kvantitatív, kérdőíves vizsgálatot végeztük el. Kötetünkben a Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ (CHERD-H) 123847 számú Társadalmi és szervezeti tényezők szerepe a hallgatói lemorzsolódásban című NKFIH projekt keretében 2018-ban végzett kutatásának eredményeit foglaltuk össze (DEPART 2018). A vizsgálat során olyan volt hallgatókat kerestünk fel, akik az elmúlt 10 évben diplomaszerzés nélkül félbehagyták felsőoktatási tanulmányaikat valamely magyarországi (elsősorban Észak-alföldi) vagy határon túli felsőoktatási intézményben. A következő intézmények volt hallgatói töltötték ki kérdőívünket: Baptista Teológiai Akadémia, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, Debreceni Egyetem, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Dunaújvárosi Főiskola, Eszterházy Károly Egyetem, ELTE, Gál Ferenc Főiskola, Gábor Dénes Főiskola, Károlyi Gáspár Református Egyetem, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Magyar Táncművészeti Főiskola, Miskolci Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Nyíregyházi Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Kecskeméti Főiskola, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Óbudai Egyetem, Pannon Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Anyagi és Számviteli Főiskola, Semmelweis Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Szent Atanáz Hittudományi Főiskola, Wesley János Lelkészképző Főiskola, Zsigmond Király Főiskola, s a határainkon túli intézmények közül Academia de Studii Economic, Babes-Bolyai Tudományegyetem (Románia), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola (Ukrajna), Partiumi Keresztény Egyetem (Románia), Református Teológiai Akadémia, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Románia), Universitatea de Arta Si Desingn Cluj (Románia). A szakok tekintetében is legalább ilyen széles a paletta a természettudományi, műszaki, pedagógusképzésektől egészen a bölcsész, orvosi, egészségügyi, katonai, művészeti stb. szakokig.
A kérdőívben vizsgált fogalmakat és ezek dimenzióit egy kvalitatív interjús vizsgálat során azonosítottuk. Az adatfelvétel előkészítését és feldolgozását a kutatócsoport tagjai és egy speciális, lemorzsolódással foglakozó szeminárium hallgatói végezték. A minta alanyait hólabda módszerrel értük el, s összesen 605 fő töltötte ki a kérdőívet. Noha ebből kifolyólag kutatásunk alapját nem reprezentatív minta képezi, ugyanakkor e speciális, a felsőoktatás felől nehezen elérhető, rejtőzködő csoportról, főként ilyen relatíve magas elemszámmal nagyon kevés adatunk van. Tehát ebből kifolyólag kutatásunk hiánypótló jelentőséggel bír.
A kutatás elsődleges célja az volt, hogy felderítsük, milyen hátráltató tényezők miatt nem fejezték be elkezdett tanulmányaikat, és milyen folyamatok vagy döntések eredménye, hogy nem jutottak diplomához a válaszadók, illetve igyekeztünk kitapintani azokat a védő- és rizikófaktorokat, amelyek a lemorzsolódást megakadályozhatják vagy elősegítik. A vizsgált témakörök az iskolai pályafutás, a tanulmányi tapasztalatok, a család tanuláshoz való viszonya, a pályaorientáció, a felsőoktatási tanulmányi és társas tapasztalatok, a versengő tevékenységek és a szocio-ökonómiai jellemzők voltak. A magyarázó tényezők feltárásához egyaránt figyelembe vettük a szocio-kulturális (demográfiai, társadalmi, családi háttér, kapcsolati tőke), intézményi (középiskolai és felsőfokú tanulmányok jellemzői) és individuális tényezőket (munkavállalás különböző formái, szabadidős és versengő tevékenységek, tanulás-módszertan és attitűdök). E kérdések vizsgálatához először a lemorzsolódás okait elemeztük, s ezekből hallgatói típusokat hoztuk létre. Elemzéseink további részében ezek mentén a csoportok mentén hasonlítottuk össze a legfontosabb magyarázó tényezőket.