---

Tartalom

ELŐSZÓ
A KUTATÁS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI
BEVEZETÉS

1. SZÁRMAZÁSI ÉS JELENLEGI TÁRSADALMI POZÍCIÓ
1.1. Foglalkozási pozíció
1.2. Szubjektív társadalmi pozíció
1.3. Szubjektív társadalmi mobilitás

2. ISKOLÁZOTTSÁG
2.1. Iskolai végzettség
2.2. A tanulás értéke

3. ANYAGI HELYZET
3.1. Jövedelem
3.2. Anyagi depriváció
3.3. Szubjektív anyagi helyzet

4. AGRÁRÉRINTETTSÉG, SAJÁT CÉLRA TERMELÉS ÉS AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁS JELLEGZETESSÉGEI
4.1. Agrárérintettség
4.2. A saját fogyasztásra termelés
4.3. Élelmiszer-fogyasztás

5. KULTÚRAFOGYASZTÁS, SZABADIDŐ-ELTÖLTÉS

6. ATTITŰDÖK, SZUBJEKTÍV KÉRDÉSEK
6.1. Elégedettség
6.2. Társadalmi fontosság
6.3. Mi kell a boldoguláshoz?
6.4. Bizalom

7. INTEGRÁCIÓS MECHANIZMUSOK ÉS TÁRSADALMI MOBILITÁS
7.1. Erős kötések
7.2. Civil részvétel
7.3. Intézményi bizalom
7.4. Munkaintenzitás
7.5. Szubjektív kirekesztettség

A KUTATÁS MÓDSZERTANA
IRODALOM
MELLÉKLET. MOBILITÁSI ÁBRÁK
ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

---

Előszó

A kötet az MTA Kiválósági Együttműködési Program "Mobilitás Kutatási Centrum" projektjének a keretében készült. A projekt az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja, Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi kar, Politikatudományi és Szociológiai Intézet és az ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociális Munka Tanszék konzorciumának együttműködésében valósul meg.

A projekt egyik fő kutatási iránya a társadalmi integráció elemzésének a folytatása és kiegészítése a társadalmi mobilitás és a származás szempontjaival. Az integrációkutatás a 2012-ben megjelent a Társadalmi integráció a jelenkori Magyarországon című kötettel indult. Ezt követően 2013-ban Kovách Imre vezetésével kezdődött az Integrációs és dezintegrációs folyamatok a magyar társadalomban című, az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), majd jogutódja, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott kutatássorozat. Ennek keretében 2015-ben nagymintás társadalomtudományi kutatás zajlott, amely azt vizsgálta, milyen tényezők szerint és hogyan integrálódik a magyar társadalom.

A jelen kötetben ezt a munkát kívánjuk folytatni. A következőkben a leíró szociológia eszközeivel azt tekintjük át, hogy az egyének származási társadalmi pozíciója miként függ össze a jelenlegi társadalmi helyzetükkel, életkörülményeikkel, attitűdjeikkel, illetve hogy milyen módon integrálódnak a társadalomba. Ezáltal képet alkothatunk arról, hogy az egyenlőtlenségek miként öröklődnek egyik generációról a másikra a mai Magyarországon.

---