---

Tartalom

Előszó
A tanulmányok rövid összefoglalói
Abstracts of Studies

ELSŐ RÉSZ - RACIONALITÁS A TÁRSADALMI CSELEKVÉSBEN
Havrancsik Dániel: Relatív racionalitás. Egy cselekvéselméleti alapfogalom kritikájához
Budai Mihály Egon: A franciaországi kisebbségpolitika jelene és jövője: egy központosított európai állam az okcitán etnikai törekvések és a lisszaboni szerződés elvárásainak kereszttüzében

MÁSODIK RÉSZ - EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉGEK VÁLTOZÓ VISZONYAI
Rigó Balázs: Egyén és közösség az Egyház társadalmi tanításában
Megadja Gábor: A törvény uralma és a bíráskodás
Soós Eszter Petronella: Egyéni és közérdek a kortárs Franciaországban: az állami szerepvállalás és az adózás problematikája
Göncző Levente: Az ötnapos háború nemzetközi jogi és geopolitikai aspektusa
Frank G. Karioris: Mediation Between Men: From Objects to Events
Ezgican Özdemir: Shifting Memories of a Nation: The Magnificent Century and Re-remembering the Ottoman Times in Turkey
Helfenbein Katalin: Körök és ének - a csoport és az egyén kapcsolata a japán társadalomban

HARMADIK RÉSZ - ÖNÁLLÓ TÁRSADALOM?
A társadalmi szerveződések színe és fonákja
Lengyel Lea: Gyermekotthonban nevelkedők szülőkkel való kapcsolattartási modelljei
Némethné Csuta Virág Regina Társadalmi nem, nemzet és a propaganda testreprezentációi a Harmadik Birodalomban

Arcképcsarnok - szerzőink

---

Előszó

Az Eötvös József Collegiumot 1895-ben alapították az egykori Pázmány Péter Egyetem kiemelkedő tehetségű hallgatóinak, hogy belőlük tudósokat, és tudóstanárokat képezzen az ország számára. A történelmi vargabetűk ellenére a Collegium alapításának szellemisége mára hagyománnyá vált az intézményben, s fontos részét képezi a diákok mindennapjainak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem négy karának (bölcsészkar, informatikai kar, természettudományi kar, társadalomtudományi kar) hallgatóit fogadó szakkollégium 250 tagja az egyetemi képzést kiegészítő kurzusokon vesz részt, és magas szintű idegen nyelvi oktatásban részesül. Az intézmény az ismeretek átadásán túl az összes lehetséges területen igyekszik ösztönözni hallgatóit a legmagasabb eredményekre, így számos Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) dobogósait, s a különböző egyetemi karok köztársasági ösztöndíjasait tudhatja magáénak.

A Társadalomtudományi Műhelyt 2007-ben alapították Bozsonyi Károly, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettesének vezetésével, így ez a Collegium legfiatalabb közössége. A Műhely célja, hogy a Társadalomtudományi Kar fiatal tehetségeit összefogja, s alkotásra ösztönözze őket. A műhelytagoknak magas szintű (tanulmányi) követelményeknek kell eleget tenniük, így a rendszeres, személyre szabott foglalkozásokon túl úgynevezett vitakörökön is (p)edzhetik érvelési készségüket, valamint előadói technikájukat. A műhely vezetése nagy gondot fordít arra, hogy tagjai egymás számára támogató közösséget jelentsenek. Rendszeres programokon keresztül, mint pl. közös színházlátogatás, műhelykirándulások, igyekszik aktív, egymást segítő és ismerő közösséget építeni, valamint olyan légkört teremteni, ahol jó együtt lenni, s a műhelytagok támogatják egymást mindennapi és egyetemi gondjaik megoldásában.

Ennek a szellemiségnek a gyümölcse az alábbi tanulmánykötet. A Műhely minden félévben kisebb konferenciákat hirdetett meg, melyeken 5-6 előadó szerepelt. Ezeket az alkalmakat - bár elsősorban nem a műhelytagok számára szerveztük meg - egyfajta "műhelymunkaként" képzeltük el, s valósítottuk meg. Az előadók többsége valamely doktori iskola hallgatói közül került ki. Célunk az volt, hogy a kis létszám, a családias hangulat, és az érdeklődő, de még graduális képzésben résztvevő hallgatóság számára érdekes, színes kutatási témákat vitassunk meg, kellő időt és figyelmet szentelve egymás munkájának. A konferenciákat - az újabb társadalomtudományi irányelveket követve - angol és magyar nyelven is meghirdettük, így akár nem magyar származású, vagy nem magyar nyelven író fiatal kutatóknak is teret engedtünk, amitől, úgy gondolom, még színesebbek lettek work-shopjaink. A kis létszám miatt szívesen szántunk egy-egy előadásnak akár egy órát is - vitával, gondolatébresztő beszélgetésekkel együtt. A konferencia egyértelmű hozadéka a rengeteg visszajelzés az előadóktól, akik mind arról számoltak be, mennyire jól érezték magukat a Műhely által szervezett alkalmakon. Egyedülálló módon valamennyien úgy érezték, hogy végre megkapták azt a figyelmet, amire minden kutatónak szüksége van, a hallgatóság részéről feltett kérdéseknek köszönhetően pedig megfelelő impulzusokat is kaptak a kutatások továbbfejlesztéséhez. Többen ennek köszönhetik, hogy új lendületet, esetleg egészen új irányt vett a kutatásuk. Volt olyan is, aki a konferencia- részvételnek köszönhette azt, hogy be tudta fejezni a szakdolgozatát, mivel "épp az a kicsi" hiányzott hozzá, hogy valaki feltegyen neki egy-két "kellemetlen" kérdést, amire igazán csak a szakdolgozatának keretei között tudott választ adni. Egy másik, nem magyar származású résztvevő, köszönő levélben írta meg, hogy járt már sok konferencián, de ilyenen, ahol számított is az előadása, s nem csak "futószalagon" érezte magát, még nem volt. Előadóink többségével most is jó viszonyt ápol a Műhely, többen közülük itt maradtak tanítani egy-egy kurzus erejéig.

Ennek a szoros együttműködésnek és jó hangulatnak méltó emléke az alábbi tanulmánykötet.

...

Budapest, 2014. április 15.

Ditzendy Orsolya,
a kötet szerkesztője
ELTE EJC Társadalomtudományi Műhely
vezető tanár

---